Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-501

90 Az országgyűlés képviselőházának 501. ülése 19 $1 május 9-én, szombaton. mint annakidején is — mindig tisztában vol­tunk azzal, hogy amilyen romboló és átkos hatása van az árvíznek, éppen olyan áldásos az a víz, amelyet az öntözés és termelés céljaira szakszerűen fel tudunk használni. (Ügy van! jobbfelől.) Jól tudjuk azt, hogy azt az évtizedes mun­kát, amelyet a vízszabályozás terén kifejtet­tünk, követnie kell . az öntözés munkájának, mert ahol a víz levezetésével most már csapa­dékszegény Alföldünkön a termelés a száraz talaj következtében megnehezült, oda most már módszeresen, az öntözés bevezetésével, vissza kell vezetnünk a vizet. Jól tudjuk azt, hogy ez szintén nem egy-két-három év munkája, hanem éppen úgy, mint ahogy a vízszabályozás egy hosszú perióduson keresztül ért oda, ahol ma van, hogy többé-kevésbbé ezt már befejezettnek is .minősíthetjük, éppen ilyen hosszú folyamatos munka lesz az, amely az Alföld öntözésének kérdésében meg fog indulni. A kormány úgy külföldi, mint^ hazai szakerők bevonásával fel­vételezéseket és terveket készíttetett az öntözés megoldásának kérdésében s ezek a tervek és felvételezések azt igazolják, hogy a Nagyalföl­dön, a Tisza jobb- és balpartján 1'3 millió ka­tasztrális hold föld az, ahol könnyű szerrel, kevés költséggel a víz elvezethető és szaksze­rűen az öntözés céljaira felhasználható-. Ennek a nagy területnek öntözésre való berendezése sokszázmillió pengőt igényel, nem kerülne azonban nehézségbe erre a célra a fedezetet biz­tosítani. Mielőtt azonban a kormány elhatározó lé­pésre szánná magát, szükséges, hogy kísérleti öntöző telepeket létesítsünk s ezeken a telepe­ken lássuk azután meg azt, hogy az alföldi tala­jon az Öntözéssel szemben hogyan viselkednek a termények, mert hiszen az is változást idéz elő, és a mi a fő-fő, hogy rentabilis-e az öntö­zés, vagy nem? Ha az öntözésre be tudnók az Alföldet rendezni, akkor a minőség- és meny­nyiségtermelést teljesen programmszerűen tud­nók irányítani, továbbá olyan plusz jövedelmet és eredményt tudnánk adni az alföldi népnek, hogy a munkanélküliség egyszersmindenkorra megszűnnék, mert lehetővé tennők azt, hogy éppen úgy, mint a külföldi államokban, ahol óriási területek vannak öntözésre berendezve és kisebb területeken, kisebb egységen képes egy család annyit produkálni, amennyiből meg tud élni, éppen úgy ugyanazt itt is elérhetjük. Éppen azért a kormány elhatározta, hogy már ebben az évben két 200 holdas öntöző kísérleti telepet fog felállítani és berendezni, ahol ezután a legkiválóbb szakértők felügyelete alatt a leg­hozzáértőbb, szakszerűen kioktatott öntöző­mesterek fogják azután az öntözést végezni és ennek alapján fognak azután a kísérleti fel­jegyzések megtörténni. Ha ebben a kérdésben eredményes döntésre tudunk jutni, egész gaz­dasági életünk és gazdasági rendszerünk meg­változik.. E tekintetben a kormány igen komoly elhatározások előtt áll és a továbbiaktól fog függni az, hogyan és miként fogunk berendez­kedni az Alföldön az öntözésre. T. Ház! További feladatunk az, hogy a termelés terén kövessünk el mindent, hogy az irányító és a termelést fokozó tevékenységgel fejlesszük továbbmenoleg azokat a gazdasági ágakat, amelyek most már aránylag megelő­zik a szemtermelést. Különösen az állattenyész­tés fejlesztése fontos itt, amit a külkereske­delmi mérlegünk adatai igazolnak. Ha nézzük az adatokat, hogy 1926-ban 86 millió, 1929-ben 151 millió, 1930-ban 188 millió volt állatkivite­lünk értéke, akkor önként adóldik, hogy a szemtermelés mellett ezt a termelési ágat kell különösen favorizálnunk és mindent elkövet­nünk, hogy ezien a téren eredményt érjünk el. Előtérj esztéseantrie legutóbb a pénzügy­miniszter úr volt szíves hozzájárulni ahhoz, hogy az eddigi jól bevált módszerekkel a te­nyészállatok beszerzésére újabb 2,600.000 pen­gőt bocsássanak rendelkezésemre, hogy foly­tatfaassam azt az akciót, amelyet eddig a te­nyészállatok beszerzésénél folytattunk. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a kö­zépen.) A szarvasmarhatenyésztő- és tejellenőrző állomások szaporítását szintén szükségesnek tartanám. Szükségesnek tartanám pedig azért* mert a tejtermelés fokozására alkalmas ez a módszer, mert ezekben az egyesületekben az összes törzskönyvezett fejőstehenek a legszigo­rúbb felügyelet alatt állnak és a legjobb teje­lőiket származási jeggyel látják el és a tovább­tenyésztésre elsősorban ezeket adják tovább. 1925-bent az ellenőrzött tehenészetek száma száz volt, aiz 1929. év végén 595-re emelkedett ez a szám. Ezekben a tehenészetekben az ellenőrzött tehenek létszáma 1925-ben 4537 volt. 1929-hen a 21.000-et jóval meghaladta. Az ellenőrző kör­zetek száma 1925-ben 10 volt, 1929-ben 62. Na­gyon határozottan mutatja a fejlődést az át­lagos tejhozam emelkedése. Az évi átlag 1955-ben 2520 kilogramm volt, 1929-ben ugyan­ezekben a tehenészetekben 3147 kilogramm volt, az átlagos napi tejhozam ugyanannyi idő alatt 6.9 kilogrammról 8.7 kilogrammra emelkedett. Természetes, hogy mi ezekkel az eredmények­kel nemi lehetünk megelégeidive, mert hiszen az átlagos tejhozamnál messze vagyunk attól a határtól, amelyet el kell érnünk és amelyet a külföldi példák is mutatnak. A . tejszövetkezeti hálózatnak további _ ki­építésiét szintén szükségesnek tartom. Megjegy­zem, 'hogy az ellenőrzés és felügyelet alatt álló tejüzemek száma ezidőszerint 2132, az Országos Tejsziövetkezeti Központ kötelékébe 213 tejszövetkezet tartozik. Nagy előrehaladást mutat a szarvasmarhatenyésztő, törzskönyvező és tejtermelő egyesületek fejlődése is, 16 egye­sületben, 66 (ellenőrző körzetben, 631 tehené­szetben 23.000 tehénnél folyik a tej ellenőrzés. A tejgazdálkodás fejlődésére a legélénkebb világot veti az a tény, hogy 1928-ban importál­tunk 1,538.000 pengő értékű vajat. 1930-ban már esak 68.000 pengő értékűt, 1928-ban exportáltunk 888.800 pengő értékű vajat. 1930-ban pedig 5,543.000 pengő értékű vajat. (Felkiáltások jobb­felől: Nagyszerű!) Amikor az előadó úr volt szíves ezeket a statisztikai adatokat ismertetni és közölte, hogy 132 vágón márkázott vaj került exportra, valamelyik képviselőtársunk azt a megjegyzést tette, hogy nem sok. Az igaz, hogy nem sok, ez alatt a rövid idő alatt azonban, amióta a márkázást megkezdtük, az eredmény feltűnően jó és jelzi azt az utat, amelyen ha­ladnunk kell. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) De egyébként, ha iigyelembe vesszük azt, hogy az a 132 vágón vaj 32 millió liter tejnek felel meg, akkor mégis azt látjuk, hogy nagy tömeg tej került vaj formájában, ipari feldolgozás for­májában külföldre. CÖgy van! jobbfelől.) T. Ház! Van egy másik igen fontos terme­lési ág, amelyre nagy súlyt kell helyeznünk, ez a 'baromfitenyésztés. (Úgy van! jobbfelől.) Ami a baromfitenyésztést illeti, a költség­vetési vita során a túloldalról olyan megjegy­zések tétettek, mintha ez talán elhibázott és ta­lán nem jól átgondolt módszerrel történnék. (Esztergályos János: Sőt, dicsértük a tyúkköl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom