Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-501

84 Az országgyűlés képviselőházának 501. ülése 1931 május 9-én, szombaton. ban, mint ahogyan annakidején is naponként olvastuk a döbbenetes veszteséglistákat. Hogy a gazdasági háború milyen következményekkel jár, azt leginkább abból látjuk), hogy itt van a mezőgazdasági termelés, a mezőigazdasági termelőállaimo'knak eladhatatlan nagy készlete a nyakunkon, ami a 'gazdasági válságnak ebben a formájában úgyszólván kétségbeejtően mered elénk akkor, amikor földmíyelőtársadalmunk a maga verejtékes munkájának gyümölcsét, a mezőgazdasági termékeket nem tudja értékesíteni; ugyanakkor azonban — különösen Ázsia egyes részeiben — tömegesen pusztít az éhhalál, milliók pusztulnak el éhínségben és itt van a másik oldalról a munkanélküliség, amely különösen Európának egyik legnagyobb veszedelme. T. Ház! Mindezekből a jelenségekből megállapítható, hogy a mezőgazdasági válság legnagyobbrészt a szervezetlenségből származik, mert ugyanakkoiv amikor a nagy feleslegek jelentkeznek, mutatkoznak azok a jelek is, hogy itt milliószámra pusztulnak el az emberek. Ha a gazdasági szervezetlenségnek ezt a kétségbeejtő jelenségeit látjuk és vizsgáljuk a belső viszonyokat is, meg kell állapítani, hogy ugyancsak a belső gazdasági szervezetlenség az oka annak, hogy külföldi piacaink jelentékeny részét elvesztettük és hogy ezeknek a piacoknak visszaszerzése oly rendkívüli nehézségbe ütközik. Oka elsősorban ennek az a körülmény, | hogy amíg mi Ausztriával közös vámterületben éltünk, gyengébb minőségű, nem standardizált, nem tipizált terményeink is piacra találtak, az utóbbi időben aaonban fel kellett vennünk a versenyt az orosz szovjet dumpingversenyével és Amerika mechanizált gazdaságával a világversenyt s a világversenyben — ezekkel a nagy racionalizált üzemekkel szemben — a mi kis gazdaságunk termelése alig tudja megállani a helyét. Ennek fő oka az, hogy nem vagyunk berendezkedve egyöntetű tömegtermelésre, típustermelésre. Minden kis gazdaság, a maga speciális fajtáival, más-más irányú termelést folytat, más baromfi van az egyik udvarban, mint a másikban. Sőt a legkisebb gazda udvarában is többféle baromfit látunk, többféle vetőmagot tart babban, kukoricában, burgonyában!,, úgyhogy amikor egy-egy vidéken egy nagyobb kereskedő megjelenik és egységes minőségű •árutömeget kíván összevásárolni, ez nem áll módjában, mert ilyen egységes minőség nincs. Ezt az egységes minőségű termelést kellene megszervezni, és ehhez kellene bizonyos szervezeteket életrehívni. Ezek a szervezetek hiányoznak ma nálunk, bár ezen a téren az utóbbi időben a mezőgazdasági kamarák egyes helyeken kiviáló szolgálatokat tettek. de kiváló szolgálatokat tettek a földmívelésügyi minisztérium nagyszerű főtiszt viselőjének, Grabovszky Miklós államtitkárnak elgondolásából megszervezett gazdatitkárok és kiváló szolgálatokat tettek ezen a téren egyes helyeken a gazdakörök is, de mindezeknek a szerveknek összefogó egységes irányítása hiányzik s ennek az egységes irányításnak híján nem tudunk megfelelő eredményeket elérni. Tisztában kell lennünk azzal, hogy addig, amíg nem tudunk tömegben termelni piacképes, kvalitásos árut, addig a külföldi piacokon megbirkózni nem fogunk tudni se az amerikai versennyel, .se az orosz dumping-gel, és mindig háttérben fogunk maradni, mert a magyar árut csak lényegesen olcsóbban itudjuk elhelyezni, sokkal nehezebb körülmények között, mintha az tipizált és márkázott kvalitású áru volna, A versenytermelésre kell tehát a fősúlyt helyeznünk, s a régi jelszó, a «töbhtermelés» helyett új jelszót, a «versenyterme] és» és «minőségi tömegtermelés» jelszavát kell érvényesítenünk. Ennek a munkának rendkívüli nehézsége azonban főleg abban rejlik az egységes vezetés s megfelelő szervezet hiányán kívül, hogy nincs meg hozzá a megfelelő anyagi erő. A kormánytól várná mindenki a megfelelő segítséget, azonban, amint láltjuk, sajnos, még a földmívelésügyi tárca hitelét is meg kell nyirbálni évről-évre a takaréko&ság igényeinek megfelelően, amit fájdalmas szívvel látunk, de a viszonyok kényszerítő hatása alatt megnyugvással kell fogadnunk. Az egységes tömegtermelés irányításálban igen jó szolgálatot végezhetnének a termelést irányító és értékesítő szövetkezetek. Többfelé az országban megpróbáltuk már ezeket a szövetkezeteket beállítani és az önsegély elve alapján megszervezni az egyöntetű vetőmag-, az egyöntetű tenyészmaghasználatot és itt-ott már eredményeket ÎS értünk el vele. Sajnos, a szövetkezeti működés legnagyobb akadálya az, hogy megfelelő anyagi eszközöket előteremteni igen nehéz. Magam kerületem egy nagy részében, sőt a szomszédos kerületekre is kitérjedőleg, megszerveztem egy szövetkezetet. a «Danubia» Termelést irányító és Értékesítő Szövetkezetet, amikor azonban kerestünk egy anyaintézetet, amely felvegyen bennünket tagjai sorába, azt láttuk, hogy visszautasít bennünket úgy a Futura, mint a Hangya és mindazok a többi szövetkezetek, amelyeknek szerintem kötelességük lett volna egy ilyen altruista intézményt a maguk kebelébe befogadni és gyámolítani. Végre azután Schandl Károly igen t. képviselőtársam segítségével sikerült magunkat az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe felvétetni, bár szerintem ez a termelést irányító altruista szervezet valamelyik másik szövetkezeti központba helyezkedhetett volna el célirányosabban. Ennek a termelőszövetkezetnek főcélja az egységes vetőmag- és egységes tényészanyaghasználat mellett az egyöntetű típustermelést meghonosítani tagjai •sorában és az ilyen módon előállított, egyöntetű árut piacképesen osztályozva, megfelelően, szakszerűen csomagolva, a megfelelő bel- és külföldi piacokra elvinni. Eddig már szép eredményeket értünk el, bizonyos kisebb területen, sajnos, hosszú időt igényel erőtlenségünk mellett, amíg ezt nagy általánosságban szélesebb területre is ki tudjuk terjeszteni. Nagy hálával és köszönettel kelll megemlékeznem itt a földmívelésügyi miniszter úrnak, különösen a gyümölcstömegtermelés terén kifejtett akciójáról, aki a gyümölcstömegtermeJésbe a mi szövetkezetünk működési területét is bevonta. A földmívelésügyi minisztérium rendkívüli segélyével sikerült több, mint 20.000 darab, a földmívelésügyi t minisztérium által hozzánk kiutalt kedvezményes egyöntetű csemetét kiültetni, maga a gazdaközönséff pedig különböző forrásból, ide egyforma és egyöntetű anyagot, több, mint 100.000 darabot ültetett el, úgyhogy a legközelebbi jövőben, néhány éven belül reméljük, hogy sikerül olyan egyöntetű gyümölcstömegtermelő területet előállítanunk, amely pótolni fogja gazdasági téren szenvedett nagy veszteségeinket, mert egyoldalúan homoki szőlő termelésre berendezett területünk egyébként a pusztulás útján volna. (Mattá Árpád: Hol van ez a terület?) Főleg a Csepelszigeten és kerületem többi községeiben, a Kiskunságon is. T. Ház! A gyümölcstermeléssel kapcsolatban egy szomorú jelenségről kell megemlé-