Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-501
Az országgyűlés képviselőházának 501. ülése 1931 május 9-én, szombaton. m kosok állami földadóját, akiknek egy község területén levő összes földbirtokának kataszteri tiszta^ jövedelemé 50 koronát meg nem halad. En végtelenül csodálom, hogy erről a részéről a törvénynek alig hangzik el szó, (Farkas István^ Erről megfeledkeztek egészen!) pedig a törvénynek ez a része a törpebirtokosokat nagyon érdekli és végtelenül sajnálom, hogy képviselőtársaim nagyrésze abban a tévhitben van, hogy a választásokra való tekintettel jelenleg a kerületükben van a helyük. Balga hit, téves hit. Mint öregebb képviselő állíthatom, hogy sokkal többre mennének képviselőtársaim a választókerület bizalmát illetőleg, ha most itt helytállnának és az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket hoznák itt szőnyegre. Az egész ország lakossága várja, hogy mi van ezzel az alappal és az 50 aranykoronánál kisebb kataszteri tisztajövedelmű kisbirtokosok, a törpebirtokosok kérdezik, miként^ lesz tehát a végrehajtásban ez a törvényhozási akarat kifejezésre juttatva? Hol, mikor fogják ők azt észlelni, hogy az ő földadójukat kiegyenlítette az állam ebből^ az alapból? Hol és mikor teszi ezt meg az állam? Annyi tény, hogy a törvénynek ezt a részét elmulasztották kellően ^publikálni. Ezt tulajdonképpen minden községben ki kellett volna doboltatni. Nem lett közhírré téve, nagyrészt nem tudják, ahol a kerület képviselője kellőleg nem publikálta, és a földadót továbbra is fizették ezek a törpebirtokosok, mit sem tudván erről a határozatról és arról, hogy már kormányzói kihirdetési záradékkal ellátott törvény az, amely felmenti őket a földadó fizetése alól. Én tehát számonkérem a t. kormánytól és kérdem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy méltóztatott-e földmívelésügyi, agrár szempontból is odahatni, hogy a törvénynek ez a része írott malaszt ne maradjon, mert ha az megtörtént, hogy a gazdák bolettákat kaptak, a törpebirtokosok földadója pedig nem lesz kiegyenlítve, ez olyan mérhetetlen elkeseredést fog a falun okozni, amellyel nem tud megbirkózni majd senki sem, egyetlen jelölt úr sem, aki most azt hiszi, hogy ha kerületének községeit járja, akkor cselekszik helyesen. Én úgy vagyok értesülve, hogy a pénzügyminisztériumnak az a terve, hogy igenis, még ennek a költségvetési esztendőnek a keretén belül ez a törvény élő valóság lesz, (Szabó Sándor: Meg is kell csinálni.) és a 'földadó kiegyenlítése is megtörténik. Ámde igen sokan, majdnem mindenki, aki tehette, befizette már ezt a földadót, ebben az esetben tehát fennáll az. államra nézve az a kötelezettség, hogy ezt vissza kell téríteni. Vagy vissztérítésről van tehát szó, vagy kiegyenlítésről. Mind a kettőt szorgalmazom, vagy egy vagy más irányban, a törpebirtokosnak látnia kell azt, hogy az úgynevezett boletta-törvény nem a hatökrös vagy még vagyonosabb gazdákra szabott törvény volt s a búza és rozs értékesítésére vonatkozó intézkedések idején, a magyar állam törvényhozása azokról sem feledkezett meg, akik kisbirtokukból a birtok kicsisége folytán nem remélhetik azt, hogy annyit termeljenek, hogy abból eladásra is kerüljön valami. T. Képviselőház! A második dolog, amit szóvá teszek, a földiteherrendezés meginduló nagy munkája. És itt rögtön megdicsérem az . igen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy rendkívül szerencsésen állította össze magát a i földteherrendezési bizottságot. Dicsérem a mi- ' niszter urat és a kormányt, hogy ha már ennek a bizottságnak az elnökévé a véletlenül urálKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XXXVI. mon lévő párt elnökét tette meg, nagyon bölcs, nagyon helyes és nagyon okos eljárás volt az, hogy viszont az alelnöki tisztségre az ellenzék egyik vezérférfiát, Gaal Gaston t. képviselőtársamat kérte fel. Ez helyes, ez okos volt, mert annyira bizalmatlan már a falu népe, annyiszor csatlakozott már, hogy valahányszor egy újabb akció készül, mindig elsősorban a személyeket nézik, akik a mozgalom vagy az akció élén szerepelnek. Ezért nagyon helyes, hogy politikai pártkülönbség nélkül vannak összeállítva az ilyen bizottságok, Azt is helyesnek tartom, hogy az igen t. miniszter úr két vérbeli kisgazdát, sokorópátkai Szabó Istvánt és Csizmadia András t. képviselőtársaimat (Helyeslés a jobboldalon.) belevette ebbe a bizottságba, mert minden pártpolitikai ellentét mellett is minden kisgazdára nézve megnyugtatólag hat az, ha látja, hogy az ilyen bizottságokban, amelyek a döntő szót vannak hivatva kimondani, a maguk fajtája, — hogy úgy fejezzem ki magam magyarosan — vagyis vérbeli kisgazda is jelen van. (Helyeslés a jobboldalon.) Én nagyon számítok is arra, — örülök, hogy Csizmadia András képviselő úr jelen van — hogy ez a két képviselőtársam külön is őrt áll a bizottságban abban a tekintetben, hogy a földibirtokrendezés elsősorban azokat a kisbirtokosokat szanálja, akiknek sokkal súlyosabbak a gondjai, mint a náluknál vagyonosabbaknak. (Helyeslés a jobboldalon.) Itt teszem szóvá azt is, hogy a földteherrendezési eljárásnak arra a kevésblré emlegetett céljára, hogy a tönkrement gazdáknak az államhatalom vissza akarja juttatni a tőlük árverés útján elvett földet, különös gondot méltóztassanak fordítani. A törvény egyik leglényegesebb része ez a visszajuttatási szándék (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) s a törvényhozásnak ez az akarata nem szabad, hogy megbukjék a végrehajtásban, sőt az^ igen t. miniszter úrtól országszerte azt várják, hogy visszamenőleg is — habár ez a törvény nem visszamenő hatályú — méltóztassék a kezében lévő hatalmat, befolyást olyan irányban gyakorolni, hogy az úgynevezett altruista t pénzintézetek, ha birtokukban vannak ilyen árverés útján kezükbe került vagvonrészbirtokok, igyekezzenek azt visszajuttatni a régi birtokosnak még akkor is, még annak ellenére is, ha a földteherrendezési törvény ezt nem parancsolja, mert annak visszahatóereje nincs. r Kérem az igen t. miniszter urat, hogy méltóztassék különös gonddal figyelm az országnak azokat a vidékeit, ahol tagosítás volt az elmúlt esztendőben. Legyen elkészülve az igen t. kormány arra, hogy a földteherrendezési akció irtózatos nehézségekkel fog járni azokon a vidékeken, ahol a tagosítás volt. de ahol még a telekkönyvek átírva nincsenek, ahol a kataszteri birtokívek rendben nincsenek. Itt teszem szóvá az igen t. iminiszter úr előtt, mint akihez a költségvetési tételek szerint is a tagosítás gondia tartozik, hogv nem lett volna szabad olvan dolgoknak megtörténniük, mint amilyen az elmúlt esztendőben Bihar vármegyében megtörtént. Évek hosszú során át várakozott Csökmő közönsége arra, hogy a telekkönyvi átírás és a kataszteri birtokrendezés megtörténjék és végre-valahára ez a munka megindult. Berettyóújfalun is a járásbíróságnál az erre hivatott bizottság a munkát megkezdte, de akkor egy parlamenti felszólalásom miatt ezt beszüntették. Megtörtént az a rossz tréfa, hogy mivel 10