Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-501

Az országgyűlés képviselőházának 501. lalkozni ezzel a kérdéssel, de most utalok egészen röviden a nálunknál sokkal kisebb Dánia példájára. Dánia a hasított sertésből évenként olyan összeget kap az export révén, ami kétszeresét teszi' ki annak az értéknek, amelyet összes termelt búzánk értéke képviselne, ha ezt mind exportálnánk. Látszik tehát, hogy itt az állattenyésztés terén óriási lehetőségeink vannak. Az idő rövidsége miatt nem foglalkozom tovább általános részében a költségvetéssel, hanem áJttérek egy olyan szakkérdésre, amely a mostani körülmények között igen nagy fontossággal bír. Egy olyan tenyésztési ágazattal kívánok most foglalkozni, amely egy év alatt is már hihetetlen lendületeit vett és amely tényleg hivatva volna, «hogy a mezőgazdaságnak nagysegítségére legyen. Az előadó úr a baromfitenyésztést úgy nevezte meg, mint a kisemberek kincsesbányáját. En azt mondom, hogy ez még nagyobb mértékben vonatkozik a hússerltéstenyészetre. A hússertéstenyészettel nemcsak a nagybirtokosok, a nagyobb gazdák, és nemcsak a kisgazdák foglalkoznak, hanem a kisiparosok, a kishivatalnokok, alkalmazottak is.^ A kisemlber is megérezite ennek rentabilitását és azt a jövedelemlehetőséget, amely a hússertéstenyészetből származik. Hogy milyen mértékben terjedt el a hússertéstenyészet hazánkban, ennek illusztrálására elegendő egy számot mondanom. Tavaly május óUa, egy év alatt Magyarország hússertésállománya 289% -kai emelkedett. A hússertéstenyészet csak akkor rentábilis, ha jó anyag áll rendelkezésre; ha az anyakocák nem szaporák, ha a süldők nem jó takarmányértékesítők, ;ha az anyag gyenge, nem elég edzett, nem elég jó minőségű, akkor a hússertésitenyészelt ráfizetéssel jár. Éppen ezért igen nagy köszönettel vettük a műit évben a miniszter úrnak azt az akcióját, amely lehetővé teStite azt, hogy a kis. tenyésztők kiváló minőségű tenyészanyaghoz jussanak. Most azonban, minthogy a kistenyész'tők is nagy mennyiségben rendelkeznek már 'hússertésanyaggal és minthogy ők is szeretnék jól értékesíteni a kiváló minőségű anyag ivadékait, még az eddiginél is sokkal nagyobb feladat hárult a Hússertéstenyésztők Országos Egyesületére. Ez az egyesület, uraim, mondhatom, egyike a legagilisabb, legéletképesebb egyesületeknek. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ez az egyesület igazán dolgozik, de igen kis anyagi támogatással, budgeitje roppant szűkre van szabva és így feladatának most már nem tehet eleget. Tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy a Hússertéstenyésatők Országos Egyesüleltét támogassa abban a munkában, hogy az most a kisemberek tenyészeteit irányíthassa, előadásokat tarthasson, tanácsokkal szolgálhasson, törzskönyvezhessen és az értékesítésnél is kezükre játszhassék azoknak a kisembereknek. (Helyeslés jobbfelől.) Szükség van annak a célnak elérésére, hogy sertéseinkelt kellő módon értékesíthessük, egy külföldi propaganda bevezetésére is. A Balkánállamokban erős kereslet nyilvánul meg a hússertések iránit. Jönnek hozzám vevők Jugoszláviából is, Komániából is, akik imind azt mondják, hogy ők látván a kiállításon a mi anyagunkat, tőlünk akarnak vásárolni, > noha német ügynökökkel tele van az egész Bácska, Bánát és Erdély és azok mindenütt a miénknél sokkal alantasabb minőségű német nemesített sertés bevitelét propagálják. Tudomásom szerint Németország erre a külföldi, például csak -&; Jugoszláviában eszközlendp propagandára ülése 1931 május 9-én, szombaton. 67 évi 500.000 márkát áldoz. Nem gondolok ilyen fantasztikus összegre, de mindenesetre igen helyesnek és kívánatosnak tartanám, ha hasonló irányú propaganda történnék a Balkán-államokban és másutt is arravonatkozólag, hogy a mi tény észanyagunk könnyebben legyen elhelyezhető. Azokból a számokból, amelyeket az előbb mondottam, mindenesetre látszik, hogy a hússertések hazánkban számban jelentősen gyarapodnak. Túltermeléstől mégsem kell azonban félnünk, mert amint már az előbb röviden^ említettem, igen nagy lehetőség van az exportálásra és főleg akkor tudunk^ exportálni, ha kellő mennyiség áll rendelkezésünkre. Eddig az exportnak egyik akadálya az volt, hogy nem rendelkeztünk megfelelő mennyiséggel. Arra nézve, hogy milyen lehetőségek vannak a hasított sertés kivitelben, egy-két adatot mondok. Angliának évi szükséglete 11 millió hasított sertés és ebből csak 2 milliót tenyészt * Anglia, az anyaország, a többit Dániából, Hollandiából, a Balkán-államokból és Lengyelországból viszi be. A kis Dánia maga 5 millió sertést szállít évente Angliának. Óriási, borzasztó nagy érték az, ami ebből évente befolyik. Dánia úgy érte el, hogy a legszigorúbb ellenőrzés alá vette a tenyészeteket. Ma is a következőképpen intézi a ibaconkiszállitást. A jelentkező tenyészeteket megvizsgálja, azokat ellenőrzés alá helyezi és egy évre — nem továbbra — elismeri. Először már megállapították tehát, hogy a tenyészet anyaga megfelelő, azután is állandóan ellenőrzés alatt vannak a tenyészetek, hogy helyesen vannak-e takarmányozva, mozgatva lesznek-e, ami szintén nagyon fontos húsminőség tekintetében. Ha látják, hogy minden tekintetben eleget tettek a követelményeknek, akkor ezt az anyagot tetovált jegyekkel ellátva egy közös telepre viszik és az utolsó hónapban ott mintaszerűleg takarmányozzák. A szállítás előtt próbavágásokat csinálnak, ha kisül, Ihogy valamelyik tenyészet anyaga a vágásnál nem bizonyult jónak, a legközelebbi alkalommal kirekesztik és inkább veszteség árán is ott tartják és nem szállítják ki, hogy a márkát ne rontsa. így azután Dánia elérte, hogy a 20 kategóriából — mert Angliában a bacon-nek 20 kategóriája van — mindig az első, vagy a második kategóriában szerepel és így igen magas árat ér el. Mi történt ezzel szemben minálunk? Az exportáló cégek némelyike — mert hiszen volt olyan cég, amely igyekezett becsülettel teljesíteni kötelességét — nemcsak selejtes anyagot vásárolt össze, hanem még arra a felszerelésre sem áldozott, amely okvetlenül szükséges ahhoz, hogy a hasított sertés megfelelő módon szállíttassák ki a külföldre. A hasított sertést a kiszállítás előtt bizonyos injekcióval kell ellátni. Ez nagy gépezettel történik, amely 5'8 légköri nyomással fecskendezi be egészen a csontig azt a konzerváló anyagot, amely azután a sonkákat óriási nagyra felpuffasztja és így azután konzerválva, jó állapotban kerül az áru a külföldre. Nagyon sok cégnek nem volt meg ez a felszerelése és a hasított sertést kívülről, szölŐpermetezővel permetezték be. Ez az anyag Angliába rossz illattal, megromolva érkezett meg, másra, mint szappanfőzésre nem volt használható és így a hungarian bacon-nek, a magyar hasított sertésnek becsülete oda lett. Kérem a miniszter urat, — hiszen egy alkalommal már volt szíves intézkedését kilátásba is helyezni — hogy addig is, amíg a márkázás! törvény ki nem terjesztetik a hasított sertésre, ellenőriztesse az exportőröket (Helyes-