Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-500

42 Az országgyűlés képviselőházának lésügyi miniszter úr^ asztalán. Hogy ezt a javaslatot a mai nehéz pénzügyi és gazdasági viszonyok között nem lehet ide, a törvényhozás elé hozni, annak okaival, azt hiszem, mindnyájan tisztában lehetünk. Nem az Omge. urai akadályozzák ezt meg, ahogyan azt általában állítani szokták, hanem megakadályozza a mezőgazdasági termelés rentabilitásának visszaesése, hiszen az ezen a téren jelentkező újabb terhek magát a mezőgazdasági munkásosztályt is érintenék (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és kihatásukban átmenetileg egészen bizonyosan nagy munkanélküliséget okoznának. (Eri Márton: Biztos!) Azonban ezek a nehézségek nem jelenthetik azt, hogy a magyar társadalom egy olyan kiterjedésű rétegének ezirányú társadalmi gondozása mellőztessék. (Éri Márton: Kötelességünk!) Ezért merült fel az a gondolat, hogy amennyiben a mezőgazdasági munkások kötelező biztosítása most átmenetileg keresztülvihető nem volna, úgy a kérdéses társadalmi réteg jogos dgényei akkép nyerjenek kielégítést, hogy az Országos Gazdasági Munkáspénztár nyugdíj csoportja keretében az önkéntes biztosítás lehetősége az érdekeltek részére az eddiginél jóval kiterjedtebb és kedvező feltételek mellett biztosíttassák. Örömmel jelentem be, hogy a földmívelésügyi miniszter úrnak errevonatkozó tárgyalásai a pénzügyminiszter úrral megindultak és csak kívánni lehet, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezessenek. Ha nem is oldjuk meg ezzel a problémát, amelyet meg kell oldani ebiben az országban, ha a szociális békét biztosítani akarjuk, de mindenesetre utat jelentenek ezek a törekvések is a szociális követelmények komoly megértése felé. (Helyeslés a jobboldalon.) Végére értem, előadásomnak. !(Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Teljes mértékben érzem, hogy ismertetésem során sok mindennel adós -maradtam, amire kötelességszerűen ki kellett volna térnem. Eggyel azonban semmi esetre sem akarok adós maradni, mégpedig annak a meggyőződéses hitnek kijelentésével, hogy annál a földrengésnél^ amely ma mezőgazdaságunk fundamentumát bonlfcogatja és rázogatja, végül mégis csak eresebbnek fog bizonyulni a magyar földmívelő nép és gazdaosztály élniakarásának és kipusztíthatatlan földszeretének minden akadályokon keresztültörő ereje. Aki ebben kételkedik, az nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ország jövőjéről is lemond. Ezért mezőgazdaságunk jobb jövőjébe vetett rendíthetetlen hittel ajánlom, méltóztassék a földmívelésügyi tárcának most^ előterjesztett költségvetését altalánosságban és részleteiben is elfogadni. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Jelentem a t. Háznak, hogy a földmívelésügyi miniszter úr tárcája költségvetésének tárgyalása idejére Mayer Károly államtitkár urat, mint megbízottat bejelentette, aki tehát a Ház tárgyalásain részt vesz. A Ház a bejelentést itudomásul veszi. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: .ríegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Marschall Ferenc igen t. barátom előadása mindnyájunk hálás köszönetét megérdemli, mert ezekben a nehéz időkben a tőle megszokott és joggal elvárható tudással, meleg szeretettel ismertette velünk azokat a kérdéseket, amelyek ma kétségtelenül az ország legnehezebb tárcájánál előtérbe nyomultak. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy én a földmívelésügyi tárcát 5ÓÓ. ülése 1931 május 8-án, pénteken. bizonyos tekintetben a múltkor a tehetetlen tárcák közé soroltam, és ebben engem az én igen t. barátom nem cáfolt meg. Amint ugyanis feltárta, hogy mennyi fedezet all a földmívelésügyi kormányzat rendelkezésére egy agrár államban azoknak a céloknak előbbrevitelére, amely célok ma különösen a nemzeti termelés válságának idején, fokozottabb istápoiásra szorulnak, kétségtelenül meg kell állapítanom, hogy ez a megállapítás helyes volt. Nagyon örülök annak, amit igen t. képviselőtársam mondott, aki kissé talán rózsaszínű szemüveggel látja a helyzetet, hogy a baromfi- és vajkivitelben nagyon elől vagyunk, de itt meg kell állapítanom azt is, hogy ha én abba a helyzetbe ju tottam volna a fát illetőleg, mint ahogy azt az igen t. előadó úr vázolta, én abban az esetben semmi körülmények között, még ha tárcámat is kellett volna hozzákötnöm, nem engedtem volna, hogy az erdősítési akció csak bizonyos mértékben is lefokoztassék. (Kuna P. András: Most ki akarják vágni a fát!) Igen t. képviselőtársam, nem a fa kivágásáról van szó. A másik dolog, amire vonatkozólag az előadó úr szavaiból csak homályos / körvonalakat tudtam meríteni, a német nemesített sertéstenyésztés felfokozása, amit Wekerle miniszter úr is annakidején Kolumbus tojásaként rajzolt meg az ország gazdasági helyzetének fellendítésénél. Hát én ebben a tekintetben azt a rózsás eredményt nem látom, amelyre igen t. képviselőtársam hivatkozik és bizony, itt a magyar gazdatársadalomnak fokozottabb felvilágosítására és ennek a fajtának megszerettetésére van szükség különösen a mi vidékünkön, mert ott, meg kell adni, ebben az irányban határozott averzióval vannak. Nem osztozom abban a megállapításában, amit a gyümölcstenyésztést illetőleg az igen t. előadó úr mondott, mert én itt ütemesebb haladást kívánnék, ütemesebb haladást nemcsak a fatelepítés tekintetében, hanem a gyümölcsfagondozást illetőleg is. Egy esztendővel ezelőtt már idehoztam a kérdést és kértem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy méltóztassék a magyar gyümölcstenyésztést a kartel karmaiból — itt a vegyigyárakat értem — kiszabadítani, hogy olyan súlyos árakat a gyümölcsfák gondozásához szükséges vegyi szerekért ne kérjenek. (Helyeslés.) Méltóztassék az adagokat lekisebbítve szétosztani, hogy ne kelljen egyes kisembereknek nagy kvantumokat megvásárolni. En ebben a tekintetben intézkedést még nem láttam. Ma is a helyzet az országban az, hogy külföldi almát eszünk, mert a magyar alma, sajnos, a gondozás hiánya miatt nagyobb mértékben férges, nem tudunk azoknak eltartásáról gondoskodni, pedig jól mondotta az igen t. előadó úr, hogy különösen homokos területen a gyümölcstermelés egyik főfoglalkozási ága lehetne ennek az országnak. Méltóztassék megengedni, hogy a rendelkezésemre adott rövid időnek megfelelŐleg bizonyos kérdésekre hívjam fel még a miniszter úr figyelmét. (Halljuk! Hallju!k) Tudomásul veszem, hogy vannak akciók, de meg kell állapítanom azt is, hogy bizonyos tekintetben a földmívelésügyi igazgatás bürokratikus, pedig én azt szeretném, ha a bürokratikus igazgatást is inkább gazdasági szempontok, expeditív gazdasági szempontok lengenék át. En itt nyíltan, a Ház színe előtt egy dolgot ajánlok a miniszter úr figyelmébe. Tudjuk, hogy az idén van a cserebogár esztendő, most fáinkat súlyosan veszélyezteti a cserebogár-rajzás. 1928-ban méltóztatott a kötelező cserebogár irtásra vonat-