Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-500
Az országgyűlés képviselőházának 5( kozó szabályrendelet alkotásra rendelkezéseket kiadni az autonómiáknak. Az autonómiák megcsinálták a szabályrendeletet. ' Debrecen városának 15 sürgetést kellett eddig felküldenie és a közgyűlésen bejelentették, hogy három esztendő alatt sem kaptuk vissza jóváhagyva a cserebogár szabályrendeletet, hogy annak alapján legyen a törvényhatóságnak jogcíme a cserebogár elleni kötelező védekezés elrendelésére és amikor lejött, akkor is apró kifogásokkal jött le, ahelyett, hogy egy minta szabályrendeletet készítettek volna. Zaj.) A cserebogárveszedelem nagy veszedelem és ha így foglalkoznak vele, ha ilyen bürokratikusán intézkednek, ebből igazán súlyos kára lesz az ország közönségének. E mellett elkeserítő az is, hogy azok, akiknek reszortjába tartozik, ilyen hosszú idő alatt nem tudják a cserebogarak kötelező irtására vonatkozó szabályrendelet mintájának elkészítésére az intézkedéseket megtenni. Meg vagyok róla győződve, hogy a miniszter úrnak erről tudomása nem volt. Kérem a miniszter urat, hogy ilyen tekintetben a kormány ne késedelmesen járjon el, hanem ellenkezőleg, tegyen meg mindent odavonatkozólag, hogy az alsófokú hatóságok kellő időben teljesíthessék azokat a gazdasági feladatokat, amelyek ilyen szabályrendeletek alkotásával és végrehajtásával járnak. Jól mondotta az igen t. előadó úr azt is, hogy nekünk a legnagyobb problémánk kétségtelenül az Alföld öntözésének problémája. Ezt minél hamarabb meg kellene oldanunk. Nem tudom, mennyit kísérleteznek, én nem vagyok szakember ebben a kérdésben, de szívesebben látnám, ha a közmunkák sorába ez helyeztetnék be, mindenesetre mennél hamarább, mert annál produktívabb befektetést, mint a magyar Alföld öntözése kérdésének megoldását a magyar állam jövő életét illetőleg nem találok. Itt engedjék meg, hogy még egy problémát hozzáfűzzek ehhez. Ennek az országgyűlésnek volt feladata a múlt választások előtt tett ígéreteik szerint a hitbizományok kérdésének megoldása. Sajnos* a választások előestéjén vagyunk, nem tudom, hogy mikor, de közel vagyunk a választásokhoz. (Éri Márton: Biztosi) Mélyen t. képviselőtársam, én a törvényt nézem, a törvény szerint pedig közel vagyunk a választásokhoz, tessék elolvasni a törvényt, hogy mikor jár le ennek a Háznak miandátuma. Ezzel azonban ez a kérdés, a hitbizományok reformjának kérdése megoldva még nem lett, pedig az előadó úr beszédéből kicsengett mindenütt, hogy az a magyar kisgazda igenis nagyon jelentősen és nagyon is eredményesen tud a magyar kiviteli teircneléshen is résztvenni, ennélfogva — persze nem ingyen könyvelve, hanem megfelelő egészséges akciók útján — én a magyar kisgazdáknak a telepítési keretekbe való beállítását rendkívül szükségesnek tartóim. A külföldi értékesítés kérdése tekintetében kétségtelenül nagy nehézségek előtt állunk, azokat méltóztatott a búza problémájával kapcsolatban is megmondani, s méltóztatott kissé nagy lelkesedve beszelni borkivitelünkről is (Patay Gyula: Nemi a bor!) A csemegeszőlőről szólt, tudom, de a borról is. Külföldi tapasztalataim alapján — hiszen' együtt is voltunk bizonyos helyen — ilyen rozsási-aK a helyzetet nem tapasztalom* de mindenesetre kísérlet, amelyet folytonosan fokozni kell, mert a magyar gazdatársadalom feltétlenül elvárhatja és megkövetelheti a földmívelésügyi kormányzattól, '. ülése 1931 május 8-án, pénteken. 43 hogy ezen a téren minden lehetőt elkövessen. Meg vagyok róla győződve, hogy nem olyan bürokratikus alapon fogja tenni, mint a cserebogár irtásáról szóló kötelező szabályrendelet megalkotását. A máisá'k probléma a mezőgazdasági hitel problémája. Ennek megoldásától függ mezőgazdaságiunk sorsa. Amikor a gazdáknak a mai rossz termelési viszonyok miatt az adófizetésre kölcsönt kell igénybe venniök, — mert ez így van még a tehetős, jómódú gazdáknál is — akkor nekünk nincs és nem lehet más követelésünk a kormányzattól, mint az, hogy a mezőgazdasági hitel kérdését valamelyes módon oldja mieg. Hallottam az akciókról, tudom, hogy most kell jelentkezni, 'de én úgy veszem észre, hogy itt olyan túljelentkezés lesz a rendelkezésre álló összeggel szemben, amelyeknek megfelelő kielégítése nemi fog megtörténni és nem is történhetik meg, én tehát ezen a téren új'aihb akciót és újabb intézkedéseket várok a kormánytól. Meg volt elégedve az igen t. képviselőtársam teljes mértékben és hálás volt a magyar foldmívelő néppel, a magyar falu népével, és a földimunkássággal szemben, amely ezeket a nehéz viszonyokat igazán némán tűri és szenvedi át, mikor szorgalmának gyümölcsét nem igen látja. (Reisinger Ferenc: Mostohatest vérek!) Én teljesen osztozom, a t előadó úr álláspontjában, igaz is, hogy ,a legteljesebb elismerés illeti meg őket, mert amióta képviselő vagyok . . . (Krisztián Imre és Reisinger Ferenc közbeszólnak.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólni. Hegymegi-Kiss Pál: . . . nem tapasztaltam mást, mint azt, hogy a falu népére, amit csak lehetett ráraktunk, mert olyan is volt az ország helyzete, hogy. rá kellett raknunk. De viszont — és itt megint oda lyukadok ki, tessék visszaadni a falut .önmagának. Különösen közjogosítványai tekintetében nem látom,' hogy mi egy lépéssel is elébe mentünk volna a falu népének, visszaadtuk volna neki azokat a jogait, amelyekt az első nemzetgyüléstől megkapott, amely első nemzetgyűlés bölcs belátásának következménye az is, hogy mi itt ezúttal is jelen vagyunk. Ezen a téren én a népnél bizonyos enerváltságot, bizonyos elkedvetlenedést látok. Hiába méltóztatnak mondani, hogy nem kell a népnek a jog, nem kell a népnek a szabadság, nem igaz ez, uraim! Kell annak. S mikor érzi a maga szomorú helyzetét, hozzá akar szólni a dolgokhoz. Kérem az urakat, akik ma hatalmon vannak, ne fokozzák az enerváltságot, siessenek elébe annak a népnek, amely hét esztendőn keresztül ennek az országnak fennmaradását biztosította úgy, ahogy tudta, adják meg neki jogait, mert jaz elkedvetlenedése<, méltóztassanak meggyőződve lenni róla, visszahat a nemzeti termelésre is. Nem a jobbágysorba való a magyar falu népe. Elnök: Minthogy a napirend / tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom s előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki az egyes tárcák folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki.
