Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-500

Az of szag gyűlés képviselőházának 1929-ben 312.000 métermázsára növekedett és 1930-ban 315.000 métermázsa volt. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Szőlő exportunk, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) amely 1928-ban 23.000 métermázsa volt, 1930-ban 177.000 méíermázsára növekedett. (Élénk éljenzés a jobboldalon.) Itt van az útja a magyar borprobléma megoldásának, hogy fokozatosan áttérjünk a csemegeszőlő termelésére, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) ami természetesen nem máról-holnapra megoldható feladat, de mindenesetre jelzi azt az utat, amelyen ezt a súlyos problémát, a magyar bor értékesítési válságát csökkenteni lehetne. (Helyeslés a jobboldalon.) A világgazdasági vonatkozásban mutatkozó mezőgazdasági túltermelés mellett a fogyasztópiacok megszerzéséért folyó öldöklő harc és verseny egészen rendkívüli feladatok elé állítja a mezőgazdiasági termelést. A háború előtt a fogyasztó szaladlt a termelő után, ma a fogyasztó az úr, akinek kívánsága, ízlése, esetleg szeszélye után kell igazodniaa termelőnek. Ez a helyzetváltozás két rendkívül fontos követelményt ró a mezőgazdasági termelésre és pedig először a nagy mennyiségben egyöntetű minőségű árú produkálásának, másodszor az értékesítés megszervezésének fontos követelményeit; aki ezektől eltekint, minden körülmények közt elveszti ma a csatát. Ezért a mi termelési politikánknak is számolnia kell ezekkel a követelményekkel, számolnia kell velük a kormánynak, de számolnia kell magának a gazdatársadalomnak is, amely, ha nem akar utolsó helyre szorulni a világversenyben, a minőségi termelésnek és az értékesítés organizálásának munkáját kell .elvégeznie. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) örömmel kell megállapítanom, hogy a földmívelésügyi miniszter úr költségvetésében dűlt betűvel van kiszedve, hogy a földmívelésügyi kormány az értékesítés érdekében a mezőgazdasági termények és termékek minőségének fokozására és versenyképességének minden tekintetben való biztosítására helyezi a legnagyobb súlyt. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! Annak a felfogásnak, amelyet a földmívelésügyi kormányzat képvisel, máris mutatkoznak eredményei. Sajnos a rendelkezésemre álló idő nem elég, hogy ennek az új termelési programmnak, vagy termelési politikának részletes ereményeit a Ház elé hozzam s éppen ezért méltóztassék megengedni, hogy csak a búza problémájánál álljak meg, (Halljuk! Halljuk!) amely az utóbbi időben egyike volt azoknak a kérdéseknek, amelyeket ebben az országban talán legtöbbet tárgyaltak. (Reisinger Ferenc: Érdemesebb volna a külpolitikai tárcának költségvetését ide áthozni, az oda, pocsékolt összegeket idehozni! Sokkal fontosabb volna! — Zaj a jobboldalon. — Eri Márton: Ugyan? Elpocsékolt?) Elnök: Kérem, ne méltóztassék előadói beszédet tartani a képviselő úrnak. (Derültség.) Marschall Ferenc előadó: T. Ház! Erről a helyről szembe kell szállnom azzal a felfogással, amely a magyar búza abszolút leromlását hirdeti. (Helyeslés a jobboldalon. — Berki Gyula: Tudatlanság?) Vájjon lehet-e és szabad-e a inult év katasztrofális terméséből kiindulni? (Felkiáltások a jobboldalon: Nem!) A valóság az, hogy Amerika pillanatnyilag túlszárnyalt minket. Nem a magyar^ búza^ minősége esett vissza, amint ezt általában állítani szokták, hanem^ Amerika céltudatos, minőségre törekvő termelési politikájával olyan búzafajtákat (tenyésztett ki, amelyek azelőtt ismeretlenek voltak, amelyekkel szemben a magyar búza KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXXVI. '. ülése 19S1 május B-án, pénteken. 41 minősége ma is körülbelül azon a színvonalon mozog, amelyet a békeidőben, a békeévekben elért. T. Ház! Mi itt a feladat ezzel szemben? Semmi esetre sem a meddő siránkozás és a destruálás, hanem céltudatos, erős akarattal, gyors és hatályos kormányintézkedésekkel a mai

r rendszertelen termelés helyébe a búzatermelésnek egységes elvek szerint való irányítását állítani (ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és a magyar búza minőségének további emelését sürgősen munkába venni. A kitűnő anyag rendelkezésre áll, teljesen rajtunk múlik, hogy ezt a kiváló anyagot megfelelő intézkedésekkel gyorsan elszaporítsuk. A földmívelésügyi kormányzat idevonatkozó Programm ja készen van. Eendelkezésre állnak a megfelelő búzafajták kicserélésére az elmúlt években végzett különböző fajta kísérletek, főképpen azonban a gaibona és lisztkísérleti állomások által végzett vizsgálatok alapján azok a tapasztalatok, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az egységes és minőségi búzatermelés programon ja keresztülvitessék. T. Ház! Minden remény megvan arra, hogy a fedezet kérdése is megoldást talál. Hiszen méltóztatnak emlékezni, hogy a legutóbbi napokban tartott minisztertanácsok egyikén ezer vágón nemesített vetőmag kiosztására kapott felhatalmazást a földmívelésügyi miniszter úr. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) A magyar bataglia del grano tehát megindul és ha lesz bennünk annyi kitartás, amennyi kitartással itt ebben az országban éveken keresztül hirdették a magyar búza minőségének leromlását, akkor nem kételkedem a magyar búza és az ország jövőjében, mert meggyőződésem szerint ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Berki Gyula: Aki azt hiszi, hogy a búza termelését abba lehet hagyni, az nem ért hozzá!) A termelésről és annak műhelyéről, a földről beszélve, meg akarok emlékezni ennek a hatalmas üzemnek igazi hőséről, a mezőgazdasági munkásról is. Ez nem grácia tőlünk, hanem egy mélyen átérzett kötelesség azzal az osztállyal szemben, amellyel a magyar gazda mindig lelke szerint megosztotta a maga kenyerét (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) s amely osztály ma viszont megosztja annak a rettenetes válságnak gondjait, amely mindkettőjükre rászakadt. A földmívelésügyi minisztérium kapuit ma nemcsak^ a termelés nagy kérdései, hanem a mezőgazdasággal összefüggő nagy szociális kérdések is döngetik. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A szociális téren jelentkező ezen kötelezettségek elől kitérni annyit jelentene, mint azt a nyugalmat megzavarni, amely minden termelésnek és így legfőképpen a mezőgazdasági termelésnek is legfőbb garanciája. T. Ház! A mezőgazdaság mechanizálása világszerte parancsolólag tolja előtérbe a gépi munkát, amely sok százezer munkáskéz háttérbe szorulását jelenti. A mezőgazdaság mechanizálása, azt hiszem, hogy a következő években nálunk is kell, hogy egy igen fontos és lényeges problémája legyen mezőgazdasági üzemeinknek, nekem azonban meggyőződésem az, hogy a magyar gazdatársadalom, amelyet patriarchális kötelékek fűznek össze a magyar munkásosztállyal, a szívét sohasem fogja mechanizálni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ez az érzés hatja át azt a törvényjavaslatot is, amely a mezőgazdasági munkásbiztosításről teljesen készen fekszik a földmíve6