Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-500

32 Az országgyűlés képviselőházának ÙOÔ. ülése 1931 május 8-án, pénteken. Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Károlyi Gyula külügyminiszter: Ez teljesen megfelel az én egyéni felfogásomnak és meggyőződésemnek is, és ha ezt itt vagyok bátor kijelenteni, teszem ezt azért, mert én telj esen pártatlannak érzem magamat, mert a Háznak és az országnak az elismerése a külügyi kormányzat és külügyi politika irányzatával és vezetésével szemben nem személyem felé irányul, akinek eddig ezen a téren semmiféle érdemet szereznem alkalmam sem volt. Egypár rövid szóval akarnám körvonalazni, illetőleg akarnék rámutatni azokra a fontosább külpolitikai eseményekre, amelyek momentán minket is és tulajdonképpen nemcsak egész Európát, hanem az egész világot is foglalkoztatják. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Méltóztatnak tudni, hogy politikai viszonyunk a különböző országokkal az utóbbi időben semmiféle lényeges változáson nem ment át. A lehető legőszintébb, legmelegebb és legszorosabb barátság fűz minket Olaszországhoz. (Éljenzés a jobboldalon és a középen. — Malasits Géza: Sok hasznunk van belőle! — Farkas István: Ráfizetünk erre nagyon! — Zaj. — Elnök csenget. — Kabók Lajos: Kapunk makarónit! — Malasits Géza: Cukrászokat! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Károlyi Gyula külügyminiszter: Ez a barátság nyugszik egyrészt a két nemzet őszinte és benső rokonszenvén, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon.) de ezenkívül alapszik azon is, hogy a két államnak ezen együttműködését semmiféle politikai érdekellentét nem gátolja és bizonyára a jövőben sem fogja gátolni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Farkas István: Itt is, ott is diktatúra! — Malasits Géza: Hasonló hasonlónak a barátja!) Szívesen vállalom, t. képviselő úr. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Csendet kérek, Malasits képviselő úr! Gr. Károlyi Gyula külügyminiszter: Ausztriával, osztrák szomszédunkkal, akivel eddig is jó, barátságos viszonyban voltunk, ezen barátságos viszony a télen megkötött barátsági szerződéssel csak erősbödött. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Más országokkal politikai viszonyunk az eddigi állapotban maradt és minthogy külpolitikai téren a gazdasági kérdések azok, amelyek mostanában praedominálnak, a gazdasági kapcsolatok felvétele és folytatása által a többi országokkal is érintkezésünk könnyebbé, bensőbbé válhatik és ez idővel valószínűleg politikai kihatással is lehet. (Keisinger Ferenc: Esetleg!) A legutóbbi időben komolyabb, fontosább politikai eseménye Európának az angol-francia-olasz flottaegyezmény volt, amely — gondolom, március elején — Rómában megköttetett. E flottaegyezmény megkötését a magyar kormány őszinte örömmel fogadta, mert ennek egyenes kihatása a nemzetközi politikai feszültség enyhítése volt. A legutóbbi időben sajnos, a flottaegyezmény végleges megszövegezése körül olyan nézeteltérések merültek fel Franciaország, Anglia, Olaszország között, hogy ennek az egyezménynek véglegesítése bizonyos haladékot szenvedett. A mi szempontunkból is és általános európai szempontból is remélhető, hogy a flottaegyezmény véglegesítésének ez az elhalasztása nem fog hátrányos befolyást gyakorolni a politikai atmoszférára általában, hogy ez csak eltolódást jelent és hogy rövid időn belül sikerülni fog az érdekelt nagyhatalmaknak véglegesíteni ezt az egyezményt, amelyből mindenki teljesen jogosan várhatja az általános politikai atmoszféra enyhülését, könnyebbülését. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Kétszeresen kívánatos ez most, amikor a jövő év elején össze kell ülnie a leszerelési konferenciának. A leszerelési kérdésről szó esett ma is a Képviselőházban, több felszólaló megemlékezett róla. Ezzel részletesen foglalkozni természetesen nem akarok, volt már egyszer alkalmam a t. Házban a magyar kormáynak erre vonatkozó felfogását és álláspontját ismertetni. Minthogy azonban na», több felszólaló ismét szóvátette ezt a kérdést, felhasználom ezt az alkalmat arra, hogy a magyar kormány álláspontját röviden ismét ismertessem és leszögezzem. Ez abban foglalható össze: a győzők és legyőzöttek kétféle kategóriájának megszüntetése, az egész vonalon az egyenjogúság és az egyenlő elbánás elvének nemcsak kimondása, hanem keresztülvitele is. Minden olyan javaslatot megnyugvással fogad a magyar kormány, amely ennek az elvnek keresztülvitelét magában foglalja, de semmiféle tervhez, vagy javaslathoz hozzá nem járul és semmiféle szerződést alá nem ír, amely ellentétben áll ezzel az egyenlőségi elvvel és ennek az egyenlőségi elvnek keresztülvitelét vagy meggátolja, vagy megkerüli, vagy körülírásokkal illuzóriussá tenné. Ez, azt hiszem, álláspontunknak elég világos és precíz kifejezése. (Élénk helyeslés.) T. Képviselőház! Az itt elhangzott felszólalások túlnyomóan, mondhatnám egészben, teljesen fedik a kormány álláspontját a revízió kérdésére vonatkozóan. (Halljuk! Halljuk! a középen. — Farkas István: És a belső demokráciáival mi van? — Zaj a szélsőbaloldalon. — Söpkéz Sándor: Sorjában! Nem tartozik ide. — Kabók Lajos: Igenis, hozzátartozik!) Elnök: Csendet kérek! Gróf Károlyi Gyula külügyminiszter: Határozott meggyőződésem, hogy a párizskörnyéki békék, amelyek részben az európai állapotok, viszonyok nem ismerése alapján, részben pedig, sőt talán túlnyomórészt a teljesen érthető akkori háborús mentalitás atmoszférájában hozattak, ezek a szerződések vagy legalább is e szerződéseiknek igen sok rendelkezése a legfőbb alapoka annak a súlyos állapotnak, amelyben egész Európa ma sinylődik és amely krízis erős kihatással tvan a világ többi részére is. Olyan politikai állapotok kreáltattak, amelyek az elégületlenségeknek, hogy ne mondjam, az ellenségeskedésnek csíráit hordják magukban és amelyek lehetetlenné teszik, vagy legalább is rendkívül megnehezítik a legszükségesebb gazdasági együttműködést is. (Ügy van! jobbfelől.) Ezt a békeszerződéseken alapuló hibát nemcsak mi látjuk és nemcsak a semleges államok látják, (hanem a volt győző államok is túlnyómórészben kezdik már átlátni és ezért remélhető, hogy saját érdekükben iö rá fognak térni arra, amit mi óhajtunk és kívánunk, egy megfelelő igazságos, méltányos megváltoztatására a (békeszerződés azon stipuláeiónak, amelyeknek erőszakos fenntartásával nyugodt, békés megelégedett és ennélfogva gazdaságilag is prosperáló Európa kialakulása elképzelhetetlen. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Ma előtérben áll természetesen • egész Európában és így nálunk is a gazdasági kérdések egész komplexusa. A magyar kormány