Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-507
Àz országgyűlés képviselőházának 50 teszi, de mivel pártállásomnál fogva is bizalommal vagyok a kormány iránt, a címet elfogadom. (Helyeslés jobbfelől. — Esztergályos János: Öreg szakállas Pista lesz az úr, mire azok megvalósulnak.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! A pénzügyi költségvetés átfogó erejű része az egész budgetany ágnak. A pénzügyi költségvetés az, amelynek szemszögéből minden tárcát bírálat «alá lehet venni és az az intenció, amely ebben a kritikában kell, hogy mindenkit vezessen, igénytelen nézetem szerint két szempontot kell hogy szem előtt tartson. Az egyik az, hogy az ország pénzügyi helyzetének kifelé való vonatkozásaiban ugyanaz a szempont kell hogy áthassa a Képviselőházat, mint a külpolitikai költségvetés tárgyalásánál. Külpolitikai szempontból nem lehet más r álláspontja senkinek, mint annak a tekintélynek és annak a jóviszonynak megóvása, amely Magyarország érvényesülési lehetőségeit^ foglalja magában. A pénzügyi szempont, az államháztartás egyensúlyának megóvása nem lehet politikai kérdés. Az államháztartás egyensúlyának • konzerválása jelenti Magyarország hitelének, Magyarország hitelképességének megóvását s na én a mélyen t pénzügyminiszter úr költségvetésében a belső ügykezelés szempontjából szigorú kritikát gyakorolok is, Magyarország hitelképességének óvása és a magyar állam pénzügyi érdekeinek kifelé való óvása azt a kötelezettséget rója rám, hogy ebben a vonatkozásban ne legyek szőrszálhasogató, ne legyek olyan, aki akarva, nemakarva él kritikai megjegyzéssel olyan időkvaló óvása azt a kötelezettséget rój ja rám, hogy Csonka-Magyarország, a gazdaságilag is letiport trianoni Magyarország hitelét emelhesse és óvhassa a külföld előtt. (Jánossy Gábor: Ez a helyes magyar álláspont.) A mélyen t. pénzügyminiszter úr a takarékosság álláspontján van. Ezt mi is valljuk, csak méltóztassanak megengedni, hogy abban a kérdésben külön disztinkciót tegyek, hogy hol takarékoskodjunk. (Jánossy Gábor: Ahol lehet!) Ez mindenesetre lényeges kérdés. A takarékosság kérdésében, azoknak a bevételi forrásoknak elosztása, amelyek az államnak adó, illeték, üzemek és egyéb módon rendelkezésére állnak, mondom, az elosztás gazdaságos módja tekintetében volna néhány igénytelen észrevételem. Legyen szabad a figyelmet felhívnom arra, hogy egy ország konszolidációja, legelsősorban attól függ, milyen a jogszolgáltatása. Az elégedetlenség forrása mindig ott kezdődik, ha nyugtalanság keletkezik a jogszolgáltatás területén. Hiába írjuk a nagyszerű mondást a Kúria homlokzatára, hogy: Justitia regnorum fundamentum, 'ha ez az igazságszolgáltatás nincsen megfelelően ápolva az anyagi vonatkozásokban, hiszen elsőrendű közérdek, hogy igazságszolgáltatási intézményeink ne legyenek mostoha gyermekei az államnak. (Jánossy Gábor: Sohasem voltak! — Malasits Géza: B-listára van helyezve és most alibit akar igazolni.) Legyen szabad erre mindjárt azt felelnem, tessék számszerűleg összehasonlítani, tessék számszerűleg megnézni, hogy milyen szegényen van dotálva az igazságügyi tárca. Az igazságügyminiszter úr mindig azt mondja: én nem tehetek róla, az állam pénzügyi berendezkedése nem engedi meg. (Jánossy Gábor: Ez valamennyi tárcára áll!) En ezt mindig sürgettem s ez talán fontosabb is, mint az előttem szóló 7. ülése 1931 május 20-án, szerdán. 355* t. képviselő úrnak a pálinkaadóra vonatkozó kívánságai, mert hiszen, bár a rövid idő nem engedi, hogy ezt bővebben taglaljam, de akármi legyen fontos gazdaságossági szempontból és egyes foglalkozási ágak ápolása szempontjából, az mégsem lehet elsőrendű szempont, hogy a pálinkaadóra és a pálinkafogyasztásra itt a magyar Képviselőházban ilyen súlyt helyezzünk. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Mi volna, ha nem volna pálinkái — Csizmadia András: Meg kell inni, akkor nem lesz!)^ Tessék megnézni a bevételeket. Az igazságügyi bevételek pénzbüntetésekből, bírságokból és egyéb illetékekből állanak. Nagyon kérném a mélyen t. pénzügyminiszter urat, kegyeskedjék egy külön összeállítást kérni és csináltatni arról, hogy mennyi az, amit Magyarországon a jogkereső közönség bélyegben, illetékben, bírságban befizet a közpénztárakba és akkor meg méltóztatik látni, hogy nagyon szerény kívánság, ha én azt mondom, hogy ezek az így befolyó összegek kizárólag igazságügyi intézményekre fordíttassanak. Meg vagyok győződve róla, hogy ebben 'az esetben nem lesz nagy kérdés az, hogy a bírói kar külön státusát vegyük ki a közhivatalnoki osztályozásból. (Eri Márton: Külön státusban vannak.) és a bírói kart helyezzük dotálás szempontjából is minden más köztisztviselői osztály fölé. Itt ugyanazt a szempontot emelem ki, amit az előbb kiemeltem: méltóztassék ebben é kérdésben is azonos módon figyelni arra, hogy mind a polgári, mind a katonai igazságszolgáltatás terén ez " a bírói szempont, jogszolgáltatási és igazságszolgáltatási szempont lehetőleg figyelembe vétessék. A hadbíró ugyanis éppen olyan bíró, mint .a polgári bíró és függetlensége a katonai igazságszolgáltatás 1 , a katonai rend mellett is kell, hogy olyan biztosító attribútumokkal ruháztassék fel, amelyek őt kiveszik előléptetési és egyéb szempontokból is abból a státusból, amelynek vonatkozásai a szubordináció kérdéseit érintik. Ez csak akkor lehet, (ha a katonai és polgári bírói kart kivesszük abból a klasszifikálásból, amelyben most van. A mélyen tisztelt pénzügyminiszter úr annyi megértést, annyi kíméletet tanúsított az adóbehajtások területén, mint elődei közül egyik sem. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Erről az oldalról is kötelesség elismerni azt, hpgy a mélyen t. miniszter úr emberi megértéssel kezeli ezt a kérdést (Eri Márton: Csakhogy valamit elismernek.) és amit az állam érdekei a köznyugalom szempontjából megengednek, azt a miniszter úr elvégzi ezen a területen. En mégis azt mondanám, hogy nem lehetne-e . gondolkozni azon, hogy mire a jövő budgethez érünk, adórendszerünk gyökeres reforma ával lehetne talán foglalkozni. Nagyon sokféle adó sújt; bennünket. Annyiféle címen terhelnek meg minket, hogy talán ez is oka annak, hogy a különféle adónemekből összeállított tételek magasabbra szöknek és az állampolgárokra nagyobb megterhelést jelentenek, mint amenynyit jelentenének egy, nem mondom, hogy teljesen egységes, de a kereseti lehetőségeknek megfelélő és az igazi jövedelmet felkutató adórendszer alapján. En nagyon szigorú lennék, ha valaki eltitkolja jövedelmét, nagyon gyökerére néznék annak, hogy bizonyos könyvelési [módozatokkal nem ártanak-e az állam pénzügyi helyzetének. Nem helyes azonban a valódi jövedelem 48*
