Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-507
354 Az országgyűlés képviselőházának nyiséget megállapítja a szeszmérőgép órajelzése. A pálinka adója most 1 pengő 73 fillér kedvezményesen »számítva. A törkölypálinka eladási ára a mostani időben 2 pengő 60 fillér. Ebből látjuk >azt, hogy a pálinka ára nem emelkedett abban az arányban, amilyen arányban emelkedett annak adója. A piac, illetve a gyümölespálinkakereskedelem nem honorálta az adóemelést. Természetes következménye ennek az, hogy a mostani áralakulás mellett figyelemmel a rezsire, a termelő nem kapja meg nyersanyagáért a 'megfelelő árat. A kincstár a kitermelt pálinkámennyiség után megkapja a magasahb adótétel mellett az adóját, de az elmaradó haszon következtében végeredményben mégsem folyik be az az adómennyiség, amelynek be kellene folynia. A gyümölcspálinkatermelés az 1928/29. évadban 48.000 hektolitert, az 1929/30. termelési évadban már csak 44.000 hektolitert tett ki. A termelőknél a főzés elmaradása következtében évről-évre töméntelen mennyiségű nyersanyag megy veszendőbe és a szeszfőzésekkel foglalkozók egész tömege marad kereset nélkül. Egyes vidékeken számottevő exisztenciákat érint ez a kérdés, mert igen sokan foglalkoznak egyes helyeken a szeszfőzéssel, illetőleg foglalkoztak a múltban. A helyzeten csak úgy vélnék némileg javítani, hogyha a kincstár a gyümölcspálinka szeszadóját hektoliterfokonként legalább 50 fillérrel leszállítaná. Akkor megindulna a pálinkafőzés, a kincstár nagyobb jövedelemhez jutna és az egyes emberek *8 keresethez jutnának. De nézzük meg a mezőgazdasági termelés egy másik ágazatát, a bortermelést. A költséges planíirozással és rigolozással létesült szőlőterületek teljes termelőképessége 4—5 év után következik be. ' Akkor mondhatjuk, hogy katasztrális holdanként a bortermés 12—14 hektoliterre tehető. Nézzük 'meg ennek árat a jelenlegi rossz borpiacon. 12—15 pengős átlagos árban számítva, az egész termésért holdanként 150-től 210 pengőt kap a tulajdonos. Egy hold jövedelmével .szemben a termelési költség szerényen számítva 230-tól 250 pengőre tehető. Ebbe nem számítottam be a telepítési költség és a föld értékének kamatát. A helyzet tehát az, hogy a termelő a bortermelésre a jelenlegi alacsony borárak mellett ráfizet. Borfogyasztását azonkívül még megterheli a bor értékét 100—150%-kai is meghaladó borfogyasztási adó. Ez a bor értékével egyáltalában nincs arányban. Többször hallottuk már kormányférfiak ajkáról elhangzani, hogy igenis, a borfogyasztási adó kérdésével kívánnak foglalkozni s azt valamiképpen rendezni. Ezt erősen várja mintegy 374.593 katasztrális hold kiterjedésű szőlőbirtöktulajdonos, de várja az egész 'fogyasztóközönség is. A .rendezésnél igen helyes volna, ha a szociális szempontokat is figyelembe véve, a kisebb bortermelők mentesíttetnének a borfogyasztási adózás alól. Lehetne 5—10 hektoliter termelésig ezt megállapítani. Méltányosnak tartanám, ha a pénzügyi kormányzat a forgalmiadómentességet az őstermelők által forgalomba hozott, illetve engedély alapján kimért bormennyiségről kiterjesztené az összes italárusítók, illetve kimérők saját termésű boraira, hogy így ezáltal a saját termésű borok az egész vonalon mentesek lennének a forgalmi adó alól. A forgalmi adóról szólva, méltóztassék megengedni, hogy a részibérért dolgozó cséplőgéptulajdonosok forgalmi adójának eltörlésére 507. ülése 1931 május 20-án, szerdán. felhívhassam a kormány figyelmét. (Jánossy Gábor: Helyes.) S itt kénytelen vagyok egy már évek óta fennálló olyan sérelemre rámutatni, amely valószínűleg azért áll fenn még ma is, mivel arra senki a^ pénzügyminiszter úr nagybecsű figyelmét még fel nem hívta, az alsóbb illetékes fórumok pedig elsiklottak a felmerült jogos panaszok felett. (Jánossy Gábor: Ok is a termelőkhöz tartoznak.)^ Szerintem a mezőgazdasági bércséplők az őstermelők folytatólagos munkáját végzik akkor, amikor a learatott gabonát a kalászból kiverik és azt piacképes állapotban a gazdának átadják. Az így munkadíjban kapott gabonát iparszerűleg a cséplőgéptulajdonosok nem dolgozzák fel, éppen úgy nyersen viszik a piacra, mint akár a gazda, avagy akár annak aratórészese, akik közül egyik sem fizet forgalmi adót. De eltekintve a már kifejtett törvényszerű jogalapot nyújtó indokolásomtól, a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok mérlegelése után is igen indokolt a bércséplősök forgalmi adójának eltörlése, mert a mezőgazdasági termények ára az iparcikkek árával nincs összhangban, márpedig tudjuk, • hogy a bérgépeseknél igen sok^ iparcikk használódik fel. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy a forgalmi adóztatás terén látom már a rendszer könnyítésének folyamatát azáltal is, hogy a tendencia mindinkább odairányul, hogy a fázisrendszer mindinkább kiépíttessék. E mellett vagyok bátor a pénzügyminiszter úr figyelmét felhívni az emberiség létfenntartásánál első szerepet játszó ruha- és bőráruknál behozandó fázisrendszerre, s bár úgy tudóim, - hogy errenézve tárgyalások vannak, mégis azt kérem a pénzügyminiszter úrtól, hogy a technikai akadályokat elhárítva rendelje el egy-két fontos árunál is minél előbb a fázisrendszer szerinti adóztatást. En ezzel a kérdéssel nem azt akarom elérni, hogy az államháztartás költségvetésének idevonatkozó tételénél csökkenés álljon elő, mert tudom, • hogy ha itt csökkenés állana elő, akkor azt máshol kellene behozni, esetleg a gazdatársadalom rovására, hanem az ellenőrzés megszűnésével járó megtakarítások folytán az árak csökkenésében is az általános megélhetésiben álljon elő egy kedvező enyhülés. Végül legyen szabad a késedelmi kamatról szólnom. Tudvalévő az, hogy ha valaki köztartozását nem fizeti be, az késedelmi kamatot tartozik fizetni. Ez a késedelmi kamat az egyenes adóknál 6, illetőleg 12 százalék, attól függőleg, hogy milyen összegű adóhátralék után fizeti az illető a késedelmi^ kamatot és onllyen késedelemmel fizeti a késedelmi kamatot. Az illetékeknél az idő szerint igazodik a késedelmi kamat és pedig^ tekintet nélkül az összegre, 6, illetőleg 12 százalék. A fogyasztási adónál mindig 6 százalék, a forgalmi adónál pedig mindig 12 százalék a késedelmi kamat. Ebből azt látjuk, hogy különböző számítások eszközöltetnek a késedelmi kamatoknál. En azt tartanám üdvösnek, ha a különböző számítások az egész vonalon megszűnnének s egyöntetű eljárás lépne' életbe. Indokolttá teszi ezt még az is, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok között igen sokszor nehezére esik annak az adóalanynak kellő időben megfizetni az adót. T. Ház! Ismerve a kormány intencióját s látva azt, hogy behatóan foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek közgazdasági életünket foglalkoztatják s mivel meg vagyok győződve arról, hogy azokat az óhajokat, amelyeket elmondottam, a kormány megfontolás tárgyává
