Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-506

336 Az országgyűlés képviselőházának t. képviselőtársam^ nagy meglepetésemre a miniszterelnökségi tárcánál, tényleg már ennek a parlamenti ciklusnak utolsó részében, felvetett egy kérdést, a közigazgatási bíróság decentralizációjának, illetőleg a közigazgatási bíráskodás reorganizációjának kérdését. En is osztozom igen t. képviselőtársamnak abban a nézetében, hogy nekünk a közigazgatási bíráskodást a lehetőségig ki kell terjesztenünk, mert hiszen a jogállam fogalmának a magam részéről is híve vagyok. Osztozom abban az álláspontjában is, hogy a közigazgatási bíróságot a lehetőség szerinj; decentralizálni kell, én azonban ez alatt nem azt képzelem, hogy a közigazgatás nyakára a bíróságot ráültessük, hanem azt képzelem, hogy a jogvitás, a kontenciózus közigazgatási ügyek elintézését a bírói függetlenség attribútumaival felruházott szervre bízzuk, amely szerv kialakításával a közigazgatás jelentékenyen fejleszthető. Az kétségtelen, hogy különösen a Wekerleés a Széli-kormányok idején az volt az irányzat, hogy mennél több jogvitás közigazgatási ügyet a közigazgatási bíróság hatáskörébe utaljunk, míg az utóbbi időben, különösen Scitovszky belügyminiszter úr javaslataiból, azt kell megállapítanunk, hogy a jogvitás ügyeknek egy egész tekintélyes része elvonatik a közigazgatási bíróság jogyidékéből és visszautaltatik centralizáció címén a kormányhatósághoz. A gondolat helyes ; a közigazgatási bíráskodás decentralizációját én is sürgetem abból az okból, mert meg kell állapítanom, hogy a mai közigazgatási bíróság — tisztelet az ott ülő nagyértékű, kiváló személyeknek és értékeknek — nem tudja .az ügyeket kellő időben ellátni úgy, ahogy azt ia közigazgatási érdeke megkívánja, hiszen a közigazgatásnak lépést kell tartania az élettel. (Madarász Elemér: Ezért kell másikat csinálni!) Igaza van igen t. képviselőtársamnak; ennek egyik oka az, hogy az'ügyek nagy tömkelege, apró-cseprő ügyek a legfelsőbb bíráskodás alá kerülnek, másik ok azonban az is, hogy magának a közigazgatási bíráskodásnak ügymenete is lassú >s. ennélfogva megtörténik, hogy a közigazgatási bíróság ma már olyan jogviszonyokat dönt el ítéleteiben, amelyek a döntés időpontjában voltaképpen egészen megváltoztak, (Jánossy Gábor: tJgy van!) nem is léteznek. Az utóbbi időkben nem látom a közigazgatási bíróság működésében azoknak a fontos céloknak biztosítását sem, amelyekért mi anynyira ragaszkodunk a közigazgatási bírósághoz. Hivatkoznom kell itt a törvényhatósági összeférhetlenségi kérdésekre, amelyek szabályrendeleti elintézés alá utaltattak. A közigazgatási bíróság döntései ebben a tekintetben, nézetem szerint a törvény szellemétől is eltérően, olyan latitüdöket engednek meg az egyes törvényhatóságoknak, hogy annak ellenére, hogy az 1929 : XXX. te. életbeléptetése óta már jóval tö'bb, mint egy esztendő, isőt már közel két esztendő telt el, a közigazgatási bíróság még mindig nem biztosította a magyar törvényhatóságokra vonatkozólag ebben a törvényben lefektetett helye» összeférhetlenségi elvet. Világért sem gondolnám azt, hogy az. ügyek el vonassanak a közigazgatási bíróságtól. Helyeslem azonban, amit igen t. képviselőtársam mond, hogy ezek az ügyek decentralizáltassanak. Minthogy a bíróságnál a bíráskodásban megtörtént már az egyszerűsítés a Zsitvay által benyújtott és itt elfogadott törvény folytán, így a Táblák mellett lehet működtetni köz06. ülése 1981 május 19-én, kedden. igazgatási emberekkel és bírói emberekkel együttesen egy vegyes bíráskodást, ami az én nézetem szerint költségtöbbletbe sem kerül. Ebből a szempontból is helyeslem a közigazgatási bíráskodás decentralizációját, de helyeslem abból a szempontból is, mert így a jogvitás közigazgatási ügyek elintézése gyorsabb tempóban, az életet követőleg történik. Természetesen mindezekhez a pénzügyminiszter úrnak is van szava, mert nem tudom, hogy az ország mai gazdasági helyzete mennyiben engedi ezt meg; a legalkalmasabbnak azonban mégis a Táblákkal való szervezést tartanám, mert a Táblák tényleg felszabadultak a bíráskodás egy bizonyos munkatöbbletétől és így megfelelő kiegészítésre van lehetőség. Elnök: Szólására következik? Urbanics Kálmán jegyző: Felírva nincs senki. Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A fejezet meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a X. fejezet 1. cím: Miniszterelnökség költségei. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a költségvetés X. fejezet 1. címét): Pakots József! Pakots József: T. Ház! Minthogy a miniszterelnök úr beszéde folyamán indítványomra kedvező szellemű választ adott, ennélfogva ezt az indítványt nem terjesztem elő és így nem szólalok fel. (Helyeslés.) Elnök: Szólásora következik? Urbanics Kálmán jegyző: Madarász Elemór! Madarász Elemér: Elállók a szótól! Elnök: Szólásra következik? Urbanics Károly jegyző: Peyer Károly! Elnök: Nem szólhat a képviselő úr! (Peyer Károly: De miért nem szólhatok hozzá?) Kérem, az előbb Györki képviselő úr hasonló kísérleténél megmagyaráztam, (Peyër Károly: Nem kísérletezem!) hogy a házszabályok 193. §-a alapján nem szólhat. (Peyer Károly: Mi az, hogy kísérlet? — Zaj.) Csendet kérek! (Br. Podmaniczky Endre közbeszól. — Peyer Károly: CsődörÖs generális úr, legyen csendben! Azon a három napon, amelyet még itt ül, viselje csendesen magát. Akkor már úgyis B-listára teszik. A «B» betűt rendelje meg!) ösendet kérek! Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Felírva nincs senki. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. cím: Vitézi Bend főszéktartósága. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a költségvetés X. fejezete 2. és 3. címét, melyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a miniszterelnökségi tárca költségvetését és vele kapcsolatban a költségvetés I., II., III., VII., VIII. ,és XII. fejezeteit részleteiben is letárgyalta és elfogadta. (Elénk helyeslés és éljenzés jobbfelől és a középen.) Az ülést öt percre felftügesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom.