Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-506

Az országgyűlés képviselőházának 5 gatási bíróságnak alsófokon leendő kiépítését javasolja. Hangoztatta továbbá azt az elvet, hogy ennek a bírósági eljárásnak végállomása az 'összes jogvitás ügyek taxáció nélküli odasorol ása lehet. Két dolgot hangoztatott, mint különösen fontosat, a közigazgatási bíróság alsó fokának felállítására nézve. Az egyik az, hogy ez a bíróság olyan teljes függetlenséggel bírjon, mint a mostani bíróság, a másik pedig az, hogy ez ne mint elsőfokú bíróság működjék, ahonnan minden ügy fellebbezés folytán a mostani bírósághoz kerül, hanem az ügyek túlnyomó részében mint végérvényes fórum ítélkezzék. Ha tudniillik ezt mint alsófokú bíróságot tesszük meg s ha minden ügyben fellebbezést engedünk, akkor a ©él, legalább is a közelebbi cél elérve nincs. Wlassics Gyula báró idézte Gneist kiváló német jogtudóst is, aki azt mondotta, hogy a jogállam fogalma egyenlő a közigazgatási bíráskodás fogalmával. Mindezekhez még hozzáadom azt is, hogy az 1929:XXX. teikk felsőházi tárgyalása alkalmával a Felsőház egy határozati javaslatot fogadott el, amely szerint a Felsőház utasítsa a m. kir. belügyminisztert, hogy mielőbb terjeszszen be törvényjavaslatot az alsófokú közigazgatási bíróságok felállítása tárgyában. Ezt a határozati javaslatot a Felsőház hozzájárulás végett megküldötte a Képviselőháznak, a Képviselőház ehhez hozzájárult, s így az országos határozattá emelkedett 1929. májusában. A miniszterelnök úr a folyó évi költségvetés bizottsági tárgyalása alkalmával odanyilatkozott, hogy szükséges az alsófokú közigazgatási bíróság felállítása, csak lényeges költségtöbbletbe ne kerüljön. Erre kell ügyelnünk, nagyon természetesen a mai közgazdasági helyzetünk miatt. Sőt a napilapok híradása szerint a miniszterelnök úr anomáliának mondja a mai rendszert, amikor ez a nagytekintélyű felsőbíróság túlnyomórészt apró-cseprő ügyekkel van tiilterhelve. Legyen szabad azt is megemlítenem, hogy a múlt évben a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával példaképpen felsoroltam néhány ügyet, hogy a legfőbb közigazgatási bíróság milyen jelentéktelen ügyekkel van foglalkoztatva. (Hegymegi Kiss Pál: Például?) Például a mezőrendőrök költségeihez való hozzájárulás kérdésével stb. és felsoroltam néhány ilyen dolgot, — amelyeknek elismétlésével nem akarom a. t. Ház figyelmét igénybevenni — eltekintve attól, hogy minden adó- és illetékügy 50 filléres értékben is a közigazgatási bíróság tárgyalására tarthat igényt, (Ügy van! Ügy van! — Jánossy Gábor: A gyámügy meg egészen ki van hagyva!) Ennek a kérdésnek megoldását olyanképpen gondolnám, hogy feltétlenül szükségesnek tartom a mai hiány pótlását. A közigazgatási bíróság 35 éves praxisa csak megerősítette a közvéleményt abban, hogy állíttassék fel először is egy bíróság, — avval a tervvel szemben, hogy minden törvényhatóság területén egy, továbbá avval a másik tervvel szemben, amely azt hangoztatta, 'hogy minden táblai székhelyen legyen. (Hegymegi Kiss Pál: A táblához kell azt vinni!) Ma még az eljárás írásbeli, vagyis közömbös, hogy a jogkereső fél lakóhelyéhez közel vagy távol van-e ez a bíróság, miután a posta továbbítja az ügyiratokat. Mondom, az országgyűlési képviselők feletti bíráskodást kivéve, az eljárás írásbeli. Közömbös tehát, hogy közel van-e vagy távol, ez legalább is nem játszik nagy szerepet. A táblaszékhelyek szerinti felállításánál a buda'. ülése 1931 május 19-en, kedden. 335 pesti táblának egymagában több ügye van, mint a négy vidéki táblának együttvéve. Ez tehát nem szól a mellett a felfogás mellett, hogy négy vidéki közigazgatási bíróság legyen. Ennek felállítását legelsősorban annak szüksége javasolja, hogy mentesítsük a legfőbb közigazgatási bíróságot ezektől az apró-cseprő ügyektől. Hatáskörkiterjesztésre nem gondolunk, legalább is (momentan nem. Ha az eljárás egyelőre írásbeli marad, akkor egy bíróság felállítása elengendőnek is látszik. Célszerűségi okok is ezt javasolják. Ahhoz az egy bírósághoz a mostani meglevő bíróság adhatna elnököt, helyettes elnököt és legalább is tanácselnököket. Ez mind nehézség nélkül keresztülvihető, mert hiszen a mostani bíróság ügyforgalma bizonyos mértékig megcsappan abban a pilanatban, amint ez az alsófokú bíróság fel lesz állítva. A. bírák alkalmazására nézve fontos a bíróság függetlensége és fontos a bíróságnak szakszerűsége, mert hiszen ez szakbíróság. A bíróság függetlensége tisztviselőkkel, de még laikusok alkalmazásával sincs megoldva, nincs biztosítva, ellenben^ meg lehetne oldani nyugdíjasok alkalmazásával. Erre azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy a nyugdíjasok már eltörődöttek és nem igen alkalmasak, az a bíróság akkor nem fog olyan magas színvonalon állni, nem fogja tudni feladatit teljesíteni úgy, mint a mostani közigazgatási bíróság, amelyhez azt mindenesetre igyekszünk hasonlóvá tenni. Ez is részben elméleti ellenvetés, mert hiszen ha 20—25 bírót alkalmaz az alsófokú közigazgatási bíróság, tekintettel ennek a foglalkozásnak előkelőségére és arra, hogy nem túlságosan nagy lekötöttséget jelent, annyi pályázó lesz, hogy azokból lehet bőven választani. Ilyen megoldás mellett lényeges költségbe nem kerül. A függetlenség egy bizonyos időre adott megbizatással, amely a megszabott időn belül vissza nem vonható, biztosítva van. Biztosítható a szakszerűség is azzal, hogy az ott alkalmazandó bírák néhány évtizedet töltöttek a gyakorlati életben akár a bíróságnál, akár a közigazgatásnál. Lelhet vitatkozni azon, hogy ez nem lesz olyan tökéletes, mint a most működő bíróság, amely ez alatt a 35 év alatt olyan megállapodott tekintélyt szerzett magának, hogy ez csak involválja a további közigazgatási bíróságok felállítását, de hogy a mostani állapottal szemben ez lényeges haladást jelentene^ az — úgy hiszem — kétségtelen. Nehéz kérdés természetesen a hatáskör szétválasztása. Erre nézve az a felfogásom, hogy itt a hatáskör szétválasztását az ügyek s az értékhatár kombinálásával lehet megoldani ; sem az egyiket, sem a másikat egyedül venni nem lehet. Kivételes esetekben, fontos elvi kérdésekben engedélyezhető lenne a jogorvoslat, mert különben nem érünk vele célt, ha nem mint alsó-, hanem mint felsőfokú bíróság működik. A mai bíróság adván ennek az új bíróságnak elnökét, helyettes elnökét és tanácselnökeit, annak a bíróságnak igen értékes szellemét, gyakorlatának irányait átvenné ez a bíróság s a két bíróság között a jogegységet ez a személyi kapcsolat lényegesen biztosítaná. Ezeket óhajtottam megjegyezni. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezeknek az elveknek figyelembevételével ez a kérdés minden nehézség nélkül megoldható és így lényeges lépésekkel haladhatunk a jogállam kiépítése felé. (Helyeslés'.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Igen