Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-504
258 Az országgyűlés képviselőházának s át a maga területen fenn tudja tartani. (Helyeslés a jobboldalon. — Esztergályos János: Ugylátszik, ;az ön idegei nem bírják .a miniszterséget!) Ugylátszik, a t. képviselőtársamat egy kissé bosszantja az, hogy az én idegeim még túlságosan jók ahhoz, hogy elbírjam ia politikai támadásokat. Ha már erről van szó, én nem akarok^ személyeskedni, hogy kinek vannak idegei és kinek nincsenek idegei, de abból a vérfelfrissítésből, amellyel önök ide bejöttek, nem hiszem, hogy az országnak nagy haszna volna. (Várnai Dániel: Az ország nem ad az ön véleményére semmit, egész biztosan. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Várnai képviselő urat rendreutasítom. A képviselő urak maradjanak csendben. (Esztergályos János: Kötelesek vagyunk tűrni a provokálást? — Reisinger Ferenc közbeszól) A képviselő urak ketten zavarják az egész tártárgyalást. (Egy hang a jobboldalon: Maguk hozták ide! — Esztergályos János: A belügyminiszter úr egész magatartása provokáló sértés.) Scitovszky Béla belügyminiszter: Az ügyet nem én hoztam ide, én nem provokálok, a nemzetet provokálták ezzel az eljárással, én a nemzet jogait védem képviselőtársaimmal szemben, akár tetszik, akár nem. (Esztergályos János: Nem vagyunk mi a miniszter úrnak kapcarongyai! — Reisinger Ferenc közbeszól.) Elnök: Reisinger és Esztergályos képviselő urakat utoljára figyelmeztetem, hogy ha nem maradnak csendben, a mentelmi bizottsághoz való utasításra fogok javaslatot tenni. Scitovszky Béla belügyminiszter: A feltett kérdések közül az elsőre azt válaszolom, hogy a rendező-szalagok eltávolítását a rendezők karjairól nem helyeslem. Azt, hogy eltávolították a tüntetően piros ruhába öltözött két hölgyet, illetve, hogy felszólításra ők maguktól mentek el, helyeslem. A harmadik kérdésre pedig az a válaszom, hogy amikor a főszolgabíró kiadta utasítását a rendőröknek és akkor a két főrendező beleavatkozott, a diskurzusba, és természetesen a főszolgabíró^ figyelmeztette őket, hogy ne tegyék kritika tárgyává azt, amit a rendőröknek parancsképpen ad és figyelmeztette őket, hogy semmi közük ahhoz, mert egyedül ő felelős mindenért és egyedül neki van parancsadási joga, igenis, helyeslem a főszolgabíró részéről, mert tényleg úgy is van. Hogy mit kívánok ebben az esetben intézkedést tenni? Abban az esetben, ha azt látnám, hogy a hatóságok csak zaklatásból és indokolatlanul járnak el ilyen esetekben, erre vonatkozólag is megtenném intézkedéseimet, de abban az esetben, ha azt látom, hogy a vörös szíreké 4 ; tendenciózusan és tüntetésképpen használják, szintén meg fogom tenni a magam részéről az intézkedéseket. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kéthly képviselőtársunk kíván szólani? (Kéthly Anna: Igen!) Megilleti a szó. Kéthly Anna: T. Képviselőház! A miniszter úr beszédének első szavaiban sérelmezte azt, hogy mi pártideológiánkat terjesztjük. Ügy tudom, biszen tizennégy képviselőnk van ebben a parlamentben, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt elismert parlamenti párt, joga van tehát a párt ideológiáját terjeszteni, nincs semmi oka arra, hogy — mint a miniszter vir mondja —•'• eldugja oktató előadásokba és művelő előadásokba a párt ideológiáját. Mindenkinek rendelkezésére áll a tudományos könyveknek egész serege. Meg lehet venni, nincsenek elkobozva, tehát fölösleges volna elbújni a párt ideológiájával. (Scitovszky Béla belügyminiszter; De elbújnak. — Eszterglyos János: Mese ez! 504. ülése 1931 május 13-án, szerdán. — Reisinger Ferenc: Nem bújunk el. Nemcsak meséknek, de valótlan jelentéseknek is folyton föl tetszik ülni a belügyminiszter úrnak!) Elnök: Reisinger képviselő úr tévedésben van. Nem önnek adtam meg a szót, hanem Kéthly Anna képviselőtársunknak. (Derültség.) Kéthly Anna: T. Képviselőház! A továbbiakban a jelentéssel kellene foglalkoznom és csak egy kérdést szeretnék feltenni: megengedné-e a miniszter úr, hogy belenézzek abba a jelentésbe, pegengedné-e, hogy elolvassam, valóban hiányzik-e az, amit én beszédemben sérelmeztem és amit mint kacsát méltóztatott jelezni? (Scitovszky Béla bélügyminiszter: Kikérem . magamnak, hogy kételkedjék abban, amit én olvastam fel! Szórói-szóra olvastam fel, tehát nem tőlem származik az, amit képviselőtársam mond!) Ugyanúgy kételkedem, igen t. miniszter úr, mint a mai nap folyamán ön kételkedett. Egymásról tökéletesen azonos véleménnyel vagyunk. (Mozgás és zaj.) Elnök: Kérem, méltóztassék ezzel a személyeskedéssel felhagyni és a tárgyról beszélni. (Zaj. — Eeisinger Ferenc: Milyen címen kíván több szavahihetőséget a maga számára? — Zaj.) Kéthly Anna: T. Képviselőház-! Az egyik műsorszámra, a «Béke» csoportjára vonatkozólag és az én beszédemre vonatkozólag a miniszter úr nem mondotta el azt, amit én előre sérelmeztem. A «,Szerelem»-csoportra vonatkozólag azt mondja a jelentés, hogy ez a csoport a szabadszerelem apotheózisa volt. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Azt nem mondtam, hogy apotheózis.) Dicsőítést mondott talán. En a jelzőhöz nem ragaszkodom. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Pedig az fontos! Tessék azt idézni, amit én mondtam!) Tessék megismételni. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Majd megmondom azután, most csak tessék folytatni.) Ebben a csoportban a következő szavalatok és énekszámok voltak: Csokonai: «A Reményhez» 1- énekli a Dalkör. ( Várnai Dániel: Süssék le a szemüket, uraim!) Elnök: Várnai képviselő "arat rendreutasítom. (Várnai Dániel: Miért?) Amiért közbeszólt. (Derültség.) Kéthly Anna A második szám a műsornak ebben a részében a «Diéta» című kis színdarab, írta: Nóti Károly. Ez a budapesti kabaré közkedvelt darabja, amely ellen soha semmiféle szempontból, legkevésbbé erkölcsi szempontból nem emeltek kifogást, Következett Burns «Falusi randevú» című verse, amely a világirodalom egyik remeke. Szintén semmi köze a szabadszerelemhez. Azután Cherubini: Szerenád az Anakreon című dalműből. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ki írta azt a verset? — Várnai Dániel: Burnst, nem ismeri a miniszter úr? Az egy kiváló angol költő. — Scitovszky Béla belügyminiszter: Skót, nem angol! — Várnai Dániel: Tessék hozzám eljönni, megmutatom a műveit.) Elnök: Várnai képviselő urat újból rendreutasítom. Kéthly Anna: Burns költeménye után jött Cherubini Szerenádja az Anakreon című dalműből- Énekli a Dalkör. Ezt követte egy roppant destruktív költő, akinek a szabadszerelemhez valami köze lehetett, Petőfi Sánkor «Szeretlek, kedvesem» című dala, (Reisinger Ferenc: Itt a hiba! Mindig Petőfit teszik indexre!), utoljára pedig Mendels s ohhn «Emléküb című dala, Énekli a vegyeskar.
