Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-504

234 Az országgyűlés képviselőházának Elnök: Ezzel a Ház a belügyi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta. Napirendünk szerint következnék a vallásés közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalása, annak előtte azonban az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Az ülést újból megnyitom. Napirendünk szerint következik a vallás és közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Östör József előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A vallás- és közoktatásügyi tárca ismertetésénél méltóztassanak megengedni, hogy az utolsó két esztendő szokása szerint én is azzal kezdjem, azzal a szomorú ténnyel, hogy ez a tárca a megtakarítások terén mennyire tudott elmenni és mennyire volt köteles elmenni. A vallás- és közoktatásügyi tárca is az utolsó esztendőknek a kényszerű behatása alatt a lecsökkentés jegyében lett összeállítva és a Képviselőház elé terjesztve. 2,300.000 pengő az, amennyit kitesz a vallás- és közoktatásügyi tárcának a megtakarítása. Ez megfelel 1'7%-os megtakarításnak, de ha figyelembe vesszük azt a 395.000 pengőt, amit a nyugdíjak emelkedése mutat, akkor tulajdonképpen a megtakarítás 2,700.000 pengő és ebben az esetben a tárca megtakarítása már tulajdonképpen 2'1%-ra rúg. Ha leszámítjuk az összes megtakarításokat, akkor a multévi 142,635.000 pengőről a kultusztárcának az összkiadása le lett csökkentve 140 millió pengőreAz összes költségvetési megtakarítások átlagban 2'4%-ra rúgnak, a kultusztárca megtakarítása tehát a 2-1%-kal ezt körülbelül megközelíti. Igaz,hogy tavaly a kultusztárca megtakarítása 3-9% volt, ámde nagyon jól tudjuk azt, hogy a tavalyi, az 1930/31. évi költségvetésnél az átlagos megtakarítás is 4% körül mozgott, ennek folytán elmondhatjuk azt, hogy a kultusztárca megtartotta azt az arányt, ami az 1930/31-es költségvetés összeállításánál volt. r Önkénytelen összehasonlításul kínálkozik más tárcákkal szemben a kultusztárca költségvetése is

v nem akarok erre a térre rátérni, mert a tárcáknak összehasonlítása százalékszerűén és számszerűen szerény felfogásom szerint merőben téves kiindulási pont, mert hiszen a tárcák tulajdonképpen önmagukból nőnek ki és kelljen, hogy kinőjenek. Azt mondani tehát, hogy ez a tárca 140 millióval van dotálva, a másik pedig — mondjuk a földmívelésügyi — 34 millió pengővel, ennek folytán azzal érvelni, hogy íme, a kultusztárca menynyire előnyösebb és kedvezőbb elbánásban részesül, mint a földmívelésügyi: az ilyen Összehasonlítás és megállapítás a tárcák természetével van ellentétben, mert maguknak a tárcáknak a természete, az egyénisége az, amelyből megállapítani lehet azt, hogy egy tárca az egész kormányzati ághoz képest megfelelő és igazságos elbánásban részesül-e vagy sem. Ha ezt az elvet elfogadjuk, akkor azt fogjuk például tapasztalni, hogy a kultusztárca az, amely a tavalyinál is nagyobb mértékben vétetett r igénybe a személyi ellátmányoknál. A személyi ellátmányok tavaly itt 80%-ra rúgtak, az idén felmentek 81'6%-ra. Ha ezt le50h. ülése 1931 május 13-án, szerdán. számítjuk, akkor azt látjuk, hogy a dologi kiadásokra, tulajdonképpen a tárca közvetlen dotálására a személyi ellátmányokon kívül 18"4% marad csupán és abban az esetben, ha leütjük a 140 millióból a 114 milliót, tehát a személyi ellátmányokat, ezt a rettenetes öszszeget és leütjük a 4'5 százaléknyi beruházást is, akkor eredményre jutunk, hogy a kultusztárcának tulajdonképpen csak 21 és fél millió pengő áll rendelkezésére. Abban az esetben, ha például — noha az összehasonlítások e tekintetben egyáltalában nem , vezetnek abszolút igazságos eredményre, amint az előbb kifejteni bátor voltam — a földmívelésügyi tárcát tekintjük, akkor azt fogjuk látni, hogy a földmívelésügyi tárcánál a személyi ellátmányok 51%-ra rúgnak s a dologi ellátmányokra pedig 49% marad. Ezt csak jellemzésül, csak odavetve vagyok bátor előadni azért, mert nagyon divatos a tárcáknak az összehasonlítása és látjuk, ha elemezzük és részletekre bontjuk a számokat, hogy tulajdonképpen akkor micsoda eredményekre jutunk és így tudunk tulajdonképpen igazságos megítélésre jutni. Mostmár méltóztassanak nekem megengedni, hogy röviden összefoglalva csak — mint eddig is — rámutassak azokra a fontosabb tételekre, amelyek a kultusztárcánál a képviselőket és az országot érdekelhetik, melyek voltak a fontosabb tételek a kiadások csökkentésénél, például a rendes kiadásoknál. Fontosabb tételek voltak például: a tudományos és diákjóléti célok támogatása, amely kevesebb 468.000 pengővel, a művészi célok tételei, amelyek egyik-másik képviselőtársamat különösen fogják érdekelni, kevesebbek 242.000 pengővel. Ebben benne van mindjárt az állami színházak támogatása is 200.000 pengővel. Itt van a középiskolák támogatása, amely tétel 587.000 pengővel kevesebb. Itt vannak az egyetemek, amelyek annyi bírálat, de nem^ mindig jogos bírálat tárgyává tétetnek a vallás- és közoktatásügyi tárca megítélésénél, 714.000 pengő csökkenéssel. A vallási célok támogatásánál szintén 199.000 pengős csökkentésre kényszerült a vallás- és közoktatásügyi kormány. Hogy vagyunk a kiadások emelkedésénél

1

? Az emelkedésnél csak egy nagyobb tétel van és pedig a nem állami iskolák támogatása 1,207.000 pengővel. Felhívom a t. Képviselőház figyelmét erre a tételre, hogy ellenére a csökkenő és csökkentő tárcának, mégis az elemi iskolák támogatásánál módot talált a vallás- és közoktatásügyi kormány arra, hogy 1,207.000 pengőt állíthasson be ennél a címnél. Ez teháji bizonysága annak, hogy az^ elemig oktatás a vallás- és közoktatásügyi tárca képviselőjének különös gondját képezi, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) mert a rendkívüli kiadásoknál és pedig az átmeneti kiadásoknál a legfontosabb tétel. Csökkentés van mindenhol és pedig legnevezetesebb a nem állami iskoláknál 519.000 pengő az átmeneti kiadásnál. Hogy állunk a beruházásoknál? A beruházásoknál megmaradt a vallás- és közoktatásügyi tárca abban a keretben, mint az előző évben, teljesen az utolsó fillérig. Ne méltóztassanak azonban megfeledkezni arról, hogy már az 1930—31. évi költségvetésben 3,800.000 pengő csökkentés történt a beruházásoknál, úgyhogy az a 4,047.000 pengős tétéig amely beruházási címen szerepelt a közoktatásügyi tárcánál, tulajdonképpen már egy olyan összeg, amely a tavalyi költségvetésnél is igen-igen érzékenyen érez-