Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-503
198 Àz országgyűlés képviselőházának 503. ülése 1931 május 12-én, kedden. Scitovszky Béla belügyminiszter: En égészen világosan beszélek és teljesen tudatában vagyok annak, amit mondok. (Esztergályos János: Az ország függetlenségét a titkosság veszélyezteti?) Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólani! (Reisinger Ferenc: Ezt még Törökországban sem lehet fenntartani! — Propper Sándor: Ott nem is tartják már régen fenn!) Scitovszky Béla belügyminiszter: Mi nem a magunk kényelméért nem akarjuk f ezt, (Farkas István: De csak a maguk uralmáért!) hanem azért, mert veszélyezteti a jövő biztonságát, amint azt maga gróf Apponyi is igen szépen kifejezte. Mi a mai nap nehézségeinek leküzdésével és a nemzet hideg vérének biztosításával akarjuk ennek a nemzetnek jövőjét biztosítani. (Propper Sándor: Azt csak erőszakkal, csak jogtalansággal lehet biztosítani?) Sokkal súlyosabb ás nehezebb kérdésekről van ma szó, — méltóztassanak ezt nekem elhinni — mint amilyen a titkosság kérdése (Ügy van! Ügy van-! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) és ennek a kérdésnek a parlament színterére, szőnyegére való vetésével nem lehet ezeket a fontos kérdéseket a maguk fontosságától eltéríteni, (Esztergályos János: Csupa rejtély!) mert titkossággal még nem szanáltak és nem orvosoltak gazdasági kérdéseket. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hát nyílt szavazással igen*?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Scitovszky Béla belügyminiszter: Ha nem is ilyen súlyos helyzetben, de hasonlóan súlyos helyzetben vannak az összes államok úgy Amerikában, mint Európában, annak ellenére, hogy ott titkos választójog van. (Taps a jobboldalon. — Farkas István: És mi, dacára a nyílt szavazásnak, nem vagyunk? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Propper Sándor: Ö Apponyi és Kuna P. közül Kuna P.-t választja! Ez a differencia! Az ő politikai koncepciója nem az Apponyié! Scitovszky Béla belügyminiszter: Annak a politikai természetű kérdésnek a megállapítására, hogy mikor kell a választójog kérdésével foglalkozni.,. (Propper Sándor: Önök szerint soha! — Farkas István: Már 40 esztendővel ezelőtt kellett volna!) Méltóztassék megvárni legalább azt, amit mondandó vagyok. (Farkas István; Azért tették tönkre az országot, mert nem volt titkos választójog!) Elnök: Csendet kérek, Farkas István képviselő úr. Scitovszky Béla belügyminiszter: Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mikor kell a választójog titkosságának az időpontját megválasztani, abszolúte nem prajudikál abban a tekintetben, hogy a kormánynak a választójog kérdésében milyen álláspontja van. Nem egyszer, hanem már többízben is, úgy a miniszterelnök úr, mint magam is, kifejeztük már azt, hogy igenis, ha jelenleg nem is foglalkozunk a választójog kérdésével, de az állandó programmpontját képezi a kormányzatnak, (Prop' per Sándor: Hallatlan! Ez már cinizmus!) éppen úgy a kerületi beosztás kérdése, éppen úgy a titkosság kérdése, mint magának a választás technikájának kérdése, mert nemcsak azokból a szempontokból, amelyeket a túloldalról méltóztattak említeni, van szükség reformokra, hanem sok más kérdés tekintetében, a technikai eljárásra vonatkozólag is szükség van bizonyos reformokra. Ezeket a kérdéseket tehát együttesen, egy komplexusban kell majd abban az időben elintézni, midőn arra az illető kormány abban az időben az időt (megérettnek és a reformot az ország érdekében lévőnek fogja ta lálni. (Propper Sándor: Ha majd magukat a vihar elsöpri!) A kormányzat nincs az elvi tagadás álláspontján a titkosságot illetőleg, hiszen programmjában benne van a titkosság is. (Propper Sándor: A helyett, hogy az események elől szaladnának, az események után fognak szaladni!) Szándéka is ezen a téren adott időben és adott esetben ebben a kérdésben egy lépést előre is tenni. Hogy milyen mérvben, abban a tekintetben ma még nem tudok nyilatkozni, A kormány szándéka ugyancsak a kerületi beosztással az arányosítást is keresztülvinni és Bródy Ernő t. képviselőtársamnak kijelenthetem, hogy a törvényben adott felhatalmazással, amely rendeleti úton a kerületek lecsökkentésére és az így felszabadult mandátumoknak az országos listán választással való betöltésére hatalmazza fel a kormányt, a kormány nem kíván élni. Amennyiben tehát a legközelebbi választások bekövetkeznek, azt az 1925 : XXVI. te. alapján kívánná a kormány végrehajtani, tehát a választások előtt semilyen körülmények között sem kívánja a Házat a választójoggal foglalkoztatni. (Propper Sándor: Az első kapavágás az ország sírjához, majd meggyőződnek róla. — Farkas István: Megint utánuk a vízözön! Várják az összeomlást, azt készítik elő az urak!) En egészen nyíltan és őszintén kijelentem, hogy a kormány a választások kérdésével még nem foglalkozott, tehát így magam sem tudok terminust, hogy a kormány a választásokat mikor fogja megtartani. (Esztergályos János: De lehetséges a június? — Derültség.) Ha a kormány elhatározásra jutott, azt nem szokta előzetesen közhírré tenni. Ennek közhírré tétele elsősorban a Ház feloszlatásával jár, a Ház feloszlatása pedig államfői jog, tehát ebben a kérdésben a kormány addig, amíg a kormányzói kézirat a törvény értelmében a Házhoz le nem érkezett, természetszerűleg nem nyilatkozhatok, mint ahogy eddig sem nyilatkozott hasonló esetben. Ne méltóztassék tehát a kormánytól erre a kérdésre feleletet várni, mert nem áll módjában a kormánynak iaz államfő elhatározása előtt ebben a tekintetben nyilatkozatot tenni. (Propper Sándor: Megvárják, amíg megtanulnak spanyolul! — Esztergályos János: Visszahízhatják az öt kilókat. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Scitovszky Béla belügyminiszter: Ennyiben voltam bátor a választójogi kérdésre vonatkozólag a magam álláspontját kifejezésre juttatni s azt hiszem, válaszom teljesen őszinte és nyilt volt, amihez semmi kétség a jövőt illetőleg nem férhet. Most áttérek a gyülekezési joggal szemben támasztott kifogásokra. Egy egyszerű statisztikai adattal tudnám lecáfolni azokat a felhozott kifogásokat, amelyek szerint a belügyi kormányzat jogot konfiskál és a törvényben biztosított gyülekezési jogát a polgárságnak a legmesszebbmenőén korlátozza. A folyó évről nincsenek megfelelő statisztikai adataim, de az 1930. évben minden napra átlagban 16 gyűlést kértek és ebből a 16 gyűlésből egyet tagadtak meg. (Propper Sándor: Egy felet sem szabad megtiltani. Miért?) Összesen kértek 5760 gyűlést, és ebből megtagadtunk 381-et, tehát méltóztatnak látni, megvannak az adataim. Ezekből ezren felül kért a szociáldemokratapárt, a
