Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-503

178 Az országgyűlés képviselőházának 503. ülése 1931 május 12-én, kedden. olyan óvatosak, hogy tanuk nélkül (Farkas István: Ez ugyanolyan veszéllyel járna!) hívják be őket a gyárirodákba a mérnökökhöz, és . az igazgatókhoz, akik aztán ott négyszemközt mondják ezt meg nekik. A konzekvenciákból láttuk, hogy nem üres fenyegetésről volt szó, hiszen egy csomó üzemben láttuk, hogy az elbocsátásoknál a következő hónapokban elővették a választók névjegyzékét és megnézték, hogy ki hogyan szavazott és a szerint történtek az elbocsátások. Engem egyszer megválasztottak egy nyílt szavazásos kerületben is, (Zaj.) a dorogi kerületben, s amikor a mandátumomat átadták, szégyeltem magam. (Felkiáltások jobbfelöl: Hogy volt ez lehetséges? Hogyan történt?) Majd azt is megmondom, hogy miért volt ez lehetséges. Szégyeltem magam azért, mert a mandátum mellé adták azoknak a névsorát, akik mellettem szavaztak és azokét, akik ellenem szavaztak. Szégyeltem magamat, hogy Magyarországon egy ilyen rendszer van, mert el tudom képzelni, ha ez minden kerületben megtörténik, akkor az illető képviselőnek módjában van mindenkit, aki hozzáfordul, nyomban megnézni, (Jánossy Gábor: Ilyen képviselőt nem ismerek!) miután községenként vannak feltüntetve, hogy vájjon rá szavazott-e? (Zaj.) Hogy ki hogyan intézi el, az a saját dolga. A hatóságok ezt megnézik (Farkas István: Az adóhivatal is megnézi!) minden községi jegyző előtt ott van a névjegyzék, hogy ki hogyan szavazott. Ugyanabban a kerületben történt, hogy embereket tönkretettek, kereskedőket, iparosokat tönkretettek azért, mert volt bátorságuk rám szavazni. Amikor egyszer az egyik elment erkölcsi bizonyítványt kérni, beírták azt, hogy büntetve nem volt, ellene politikailag semmi kifogás nem merült fel, de a legutóbbi választáson a szociáldemokrata párt bizalmiférfia volt Bemutattam egy ízben ezt az okmányt, amelyet a községi jegyző állított ki. Mi szüksége van erre, kérdem én? A magyar nép politikailag éreti enebb-e, mint a német, osztrák, cseh, vagy más nép? Kultúrában visszamaradottabb-e, mint ezek a népek? (Jánossy Gábor: Nem!) De igen, mert mindez azt bizonyítja, a nyílt választójoggal ezt akarják dokumentálni. (Jánossy Gábor: Bolsevizmus volt, ez az oka! — Igaz! Ügy van! jobb felől. — Farkas István: Ez csinálta a bolsevizmust!) A magyar nép olyan., ostoba, olyan kultúrálatlan és olyan műveletlen talán, hogy egyáltalában nem érdemes arra, hogy politikai véleményének szabad kifejezést adhasson? (Zaj a jobboldalon) : Elnök: A képviselő úr ismét megsértett egy egész pártot azzal a feltevéssel, mintha a magyar népet ilyen sértő kifejezésekkel illetné, vagy ilyen sértő feltevéssel lenne róla. Nincs joga a képviselő úrnak ezt magyar emberekről feltételezni. (Helyeslés jobbfelől.) Peyer Károly: Nem tudom, mivel sértettem meg. (Farkas István: Ha Összehasonlítom a magyart a magyarral, az egyiknek van titkos választójoga, a másiknak nincs!) Nem tudom, mivel sértettem meg, de az elnöknek joga van véleményt mondani. (Farkas István: Ez a választás terror!) Ha képviselő úr azt mondja, hogy a bolsevizmus a nyílt szavazás oka, akkor az ön érve abban a pillanatban meghalt, amikor kimondotta, mert ha volt bolsevizmus, akkor lehet mondani, hogy inkább volt bolsevizmus a városokban és főleg a fővárosban, már pedig ezeken a helyeken éppen titkos a választás. A falvakban, ahol kevésbbé volt bolsevizmus, nyílt a választójog, tehát ne adjon érvet önmaga ellen, amikor ilyen tételt állít fel, mert elsősorban Budapesten volt bolsevizmus és tessék megnézni a budapesti titkos választás eredményét, mit eredményezett. Igen, itt vannak pártok, amelyek pártprogramm alapján állanak, amelyek elvi harcot folytattak és itt a titkos választójog mellett is lehetséges volt szavazatokat kapni, mandátumokat kapni, igaz, hogy kevesebbet, mint az ellenzéknek, na de ezt kikorrigálták a kinevezettekkel és egyéb múmiákkal, akiket odaültettek. (Berki Gyula: A bolsevizmus alatt az egész, Dunántúlon végig akasztottak! Szegény, földmíves embereket akasztottak a bolsevisták!) Akasztottak ott a bolsevizmus után is. (Farkas István: Azért volt bolsevizmus, mert akasztottak! — Berki Gyula: Menjen le Tamásiba és kérdezze meg, mi történt ott a bolsevizmus alatt!) Elnök: Farkas képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Esztergályos János: A siófoki nádak a Dunántúl vannak! A Sió is a Dunántúl van! A Sandberg is a Dunántúl van! — Zaj.) Csendet kérek. Esztergályos János képviselő úr maradjon csendben. (Berki Gyula: Menjen el Nyugat-Magyarországra, Kapuuvárra! — Farkas István: A fehér forradalom ott gyilkolt! — Esztergályos János: A kormányfőtanácsos úr hol ellenzéki, hol kormánypárti! — Jánossy Gábor: Itt képviselő, úgy mint ön! — Berki Gyula: Az az én dolgom. Én sohasem kérdeztem Esztergályos képviselő úrtól!) Elnök: Berki Gyula képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Peyer Károly: Nem lehet jogot vindikálni abból, hogy Magyarországon tíz évvel ezelőtt mi volt. Nem lehet ebből íjogcímet kovácsolni a magyar nép ellen s az elnyomatás mellett. A bolsevizmus csak egy jogcím 'arra, hogy itt fenntartsák azt a rendszert, amely lehetővé teszi, hogy itt olyan Ház üljön együtt, amely már a születésekor temetőszagot hoz ide miagával. (Zaj.) Olyan Házat ihozzanak össze, amelyben lüktető, egészséges élet van s ha önök kíváncsiak arra, hogy mit képes a titkos választójog létrehozni törvényhozó testületekben és autonóm; itestületekben, akkor lajánlom önöknek: menjenek el egyszer a budapesti városházára, ahol a képviselők és a résztvevők nem kapnak fizetést amiért ott ülnek, de minden párt ott tartja a maga embereit. Azok ott vannak, mert tudják, hogy ott komoly munkát kell végezni s ott dolgozni kell. Itt pedig fizetik a naplopást, a tehetetlenséget s legfeljebb lehetőséget adnak arra, hogy a kijárok hozzájussanak valamihez. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: A képviselő urat ezért a sértő kifejezéséért rendreutasítom ® ha így folytatja, a szót meg fogom vonni. (Helyeslés a jobboldalon.) Peyer Károly: En tényeket állapítok meg, mert azokat, akik hónapokig nem jönnek be a Házba és nem vesznek részt a Ház munkájában, nem lehet mással illetni, csak azokkal ia jelzőkkel, amelyeket használtami (Zaj.) T. Képviselőház! A nemzet elleni merénylet, ha ezzel a választójoggal és ezzel ia választói névjegyzékkel akarnak újból választani, nem szólva azokról az egyéb kellékekről, amelyek a tisztességes, becsületes választás alapfeltételét képezik. Ha megtalálnak mindenkit akkor, amikor adót kell fizetni, ha megtalálnak minden munkást és mosónőt, akkor, amikor arról van szó, hogy a kereseti adóját meg kell pótlékolni, akkor itessék ezeket megtalálni akkor is, amikor jogokat kell adni nekik. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) De miféle választói összeírás az, hogy abban a háziban, ahol én la-