Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-503

Az országgyűlés képviselőházának 503. ülése 1931 május lÊ-én, kedden. 165 tézkedni • és törvényhozási úton kell a kerüle­teket arányosítani, mert lehetetlen helyzet az, amire célzott Kun Béla igen t. képviselőtár­sam, hogy vannak kerületek, amelyekben ezren alul vannak választók és vannak kerületek, amelyekben tízezren felül vannak választók. Engedelmet kérek, ez nem^ rendes, nem helyes állapot, (Kun Béla: Kormánypárti mandátum­biztosítás!) mert utóvégre minden választójogi reformnak egyik kiinduló pontja volt a kerü­letek arányosítása, minden választójogi re­formnál ez volt egyik kiindulási momentum és Magyarországon is ennek kell egyik ki­indulási pontnak lennie. Nagyon kérem a belügyminiszter úr és a mélyen t. Ház figyelmét ebben az egész kér­désben, mert rendkívül érdekes, ami történt a választójogi törvényjavaslatnak későbbi tár­gyalásai folyamán. (Zaj. — Halljuk! Hall­juk!) Elnök: Képviselő urak, méltóztassanak csendben lenni. Bródy Ernő: Mi történt és mi került a tör­vénybe a választójogi törvényjavaslat tárgya­lása kapcsán? A törvényjavaslat tárgyalása al­kalmából is érezték, amire Kun Béla t. barátom is célzott, hogy a választókerületek számát csökkenteni kell. Csonka-Magyarországhoz nem illik az a nagyszámú választókerület. 245 választókerület van jelenleg. (Meskó Zoltán: Százan elegen vagyunk! — Jánossy Gábor: "Ügy van! Mi is sokaljuk! — Propper Sándor: Milyen szerény! Azt mondja, hogy vagyunk. Hátha maga nem kerül bel — Kun Béla: Jöjjön a tit­kos választójog, aztán rendben lesz! — Jánossy Gábor: Jönni fog, mert jönnie kell! — Kun Béla: Mikor? — Jánossy Gábor: A legalkalma­sabb időpontban ! — Várnai Dániel: Aratás előtt vagy aratás után? — Jánossy Gábor: Ha lejár a mandátum: jövő év január 25-én. — Propper Sándor: .Végre kaptunk egy autentikus infor­mációt! — Malasits Géza: De ez egy halálraítélt­nek a vágya! — Derültség. — Jánossy Gábor: Senki sincs halálraítélve! — Zaj.) Nagyon kérem a belügyminiszter úr és az egész Ház figyelmét és érdeklődését erre a kér­désre, mert már a múltkor is, amikor tárgyal­tuk, méltóztattak látni, hogy nem hangulatokra dolgozom, hanem tényeket hozok elő. Nagyon érdekes ennek az országos lajstromnak a kér­dése, amely a törvény 12. $-ában foglaltatik. A választójogi törvény 12 §-a azt mondja, hogy a választókerületeket rendelettel módosíthatja a kormány. Megvan neki a törvényes felhatalma­zása és azért kell ennél a kérdésnél időzni, mert jelenleg a törvényes helyzet az, hogy a kormánynak törvényes r felhatalmazása van arra, hogy rendelettel intézkedhessek a választó­kerületek beosztása tárgyában. De hogyan, milyen előfeltételhez van kötve a kormány in­tézkedése? Azt mondja a törvény (olvassa): «A választókerületeket rendelettel módosíthatja akként, hogy a választókerületek számát egyes kisebb kerületek összevonásával és a nagyob­bak kettéosztásával a mai kerületek számának 10%-iával apaszthatja. Annyi képviselői helyet, amennyivel a képviselők száma a kerületek csökkentése következtében alábbszáll, országos lajstromok alapján kell betölteni.» Mi következik ebből? Az, hogy a kerületek számát ezen az alapon 10%-kai lehet csökken­teni és a jelenlegi 245 választókerület helyére jöhet 24—25-tel kevesebb, tehát 219—220 választó­kerület. De ugyanakkor, amikor kevesebb lesz a választókerületek száma, fel kell állítani egy országos lajstromot, amelybe minden párt, amelynek legalább tíz tagja van, vagy amely ebből a célból tíz taggal egyesül, bejelölheti a maga jelöltjeit és ezeknek az országos lajstro­moknak alapján 25 mandátum válik lehetővé. Annakidején hogyan került he ez a reform a törvénybe? Petrovácz Gyula igen t. képvi­selőtársam talán méltóztatik rá visszaemlé­kezni. (Petrovácz Gyula: Huszár Károly indít­ványára!) Ügy van, Huszár Károly tett egy indítványt, nem erre az országos lajstromra, hanem egy 40 képviselői helyet magában fog­laló arányos, titkos választójogi országos lajst­romra. Akkor ezt az indítványt nem fogad­ták el, hanem Ernszt Sándor jelenlegi népjó­léti miniszter úr ajánlotta ezt a második orszá­gos lajstromot, amely országos lajstrom ismét a többségnek kedvez. A Huszár Károly-féle tit­kos választójogi, országos lajstrom a kisebbsé­gek jogait és r érdekeit óvta volna meg, az Ernszt-féle országos lajstrom arra való, hogy a többségnek ismét 25 munkanélküli kényelmes mandátumot biztosítson. De mi történt? Annak ellenére, hogy ez az országos lajstrom be volt iktatva a törvénybe, annak ellenére, hogy a kormánynak jogában és módjában lett volna az 1926-i képviselőválasztásoknál ezt az országos lajstromot életbeléptetni, mégsem élt ezzel a joggal. Ez a jog és ez a rendelkezés papiroson maradt, úgyhogy egyáltalán nem ment át az életbe, a végrehajtás területére, ellenben ma is úgy áll a helyzet, hogy a kormánynak e törvény álarcán megvan a joga rendeletileg intézkedni. De kérdem, igen t. Ház, hogy ma, amikor már ötödik éve van együtt ez a Képviselőház, ma, amikor — amint előbb mondottam — ilyen kérdéseket intéznek el törvényhozási úton, er­kölcsileg és etikailag elképzelhető-e, hogy a kormány a választókerületek beosztását rende­leti úton lépteti életbe. Szerintem ez erkölcsi­leg és etikailag is elképzelhetetlen, de elkép­zelhetetlen szerintem egy másik oknál fogva is, azért, mert a titkos szavazati jognak behozatala, a titkos szavazati jognak kiterjesztése, amely­ről már a mélyen t. kormánypártból is hallot­tunk hangokat, egyedül csak törvényhozási úton lehetséges, mégpedig ez a törvényhozási út nem más, mint a választókerületek beosz­tásáról szóló törvényben elintézni ezt a kér­dést is. Igen t. Ház! Kérdezem, mi van a titkos sza­vazati jog kérdésével? Minden elméleti vitát a titkosság és a nyíltság körül zárjunk le, le kell zárni, mert hiszen a titkos szavazati jog tör­vénybe van iktatva, a titkos szavazati jog el van ismerve, csak egy kérdés van, hogy mi­lyen messzire terjesszük ki. Én a magam részér ről, miután a titkos szavazati jognak teljes mértékben híve vagyok, azt mondom és azt ké­rem, hogy a titkos szavazati jogot az egész vonalon ki kell terjeszteni, ne legyen különb­ség város és falu között. Nagyon örülök, hogy Östör igen t. képviselőtársam megjelent, mert hivatkozni fogok rá a következőkben. (Jánossy Gábor: Mint jogforrásra?) Mint jogforrásra! (Malasits Géza: Saulusból Paulus lett! — östör József: Hadd vallják önmagamról!) Mindjárt. A titkos szavazati jog kérdése tehát szuperálva van. Maga a miniszterelnök lír, aki kijelentette, hogy ő a nyílt szavazás híve, elismerte azt, hogy a titkos szavazati jogot a városokba be kell hozni és mint annakidején létesültek kü­lönféle kompromisisauimok, ő is a kompromisz­szum álláspontján van. A titkos szavazást be­hozta, törvénybe iktatta és már előbb is ren­delettel megvalósította. De most kérdezem, hogy amikor a kormány mindig azt állította, hogy ő a titkos szavazati jog kérdésében a

Next

/
Oldalképek
Tartalom