Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-503

Az országgyűlés képviselőházának 503. ülése 1931 május lÊ-én, kedden. 165 tézkedni • és törvényhozási úton kell a kerületeket arányosítani, mert lehetetlen helyzet az, amire célzott Kun Béla igen t. képviselőtársam, hogy vannak kerületek, amelyekben ezren alul vannak választók és vannak kerületek, amelyekben tízezren felül vannak választók. Engedelmet kérek, ez nem^ rendes, nem helyes állapot, (Kun Béla: Kormánypárti mandátumbiztosítás!) mert utóvégre minden választójogi reformnak egyik kiinduló pontja volt a kerületek arányosítása, minden választójogi reformnál ez volt egyik kiindulási momentum és Magyarországon is ennek kell egyik kiindulási pontnak lennie. Nagyon kérem a belügyminiszter úr és a mélyen t. Ház figyelmét ebben az egész kérdésben, mert rendkívül érdekes, ami történt a választójogi törvényjavaslatnak későbbi tárgyalásai folyamán. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Képviselő urak, méltóztassanak csendben lenni. Bródy Ernő: Mi történt és mi került a törvénybe a választójogi törvényjavaslat tárgyalása kapcsán? A törvényjavaslat tárgyalása alkalmából is érezték, amire Kun Béla t. barátom is célzott, hogy a választókerületek számát csökkenteni kell. Csonka-Magyarországhoz nem illik az a nagyszámú választókerület. 245 választókerület van jelenleg. (Meskó Zoltán: Százan elegen vagyunk! — Jánossy Gábor: "Ügy van! Mi is sokaljuk! — Propper Sándor: Milyen szerény! Azt mondja, hogy vagyunk. Hátha maga nem kerül bel — Kun Béla: Jöjjön a titkos választójog, aztán rendben lesz! — Jánossy Gábor: Jönni fog, mert jönnie kell! — Kun Béla: Mikor? — Jánossy Gábor: A legalkalmasabb időpontban ! — Várnai Dániel: Aratás előtt vagy aratás után? — Jánossy Gábor: Ha lejár a mandátum: jövő év január 25-én. — Propper Sándor: .Végre kaptunk egy autentikus információt! — Malasits Géza: De ez egy halálraítéltnek a vágya! — Derültség. — Jánossy Gábor: Senki sincs halálraítélve! — Zaj.) Nagyon kérem a belügyminiszter úr és az egész Ház figyelmét és érdeklődését erre a kérdésre, mert már a múltkor is, amikor tárgyaltuk, méltóztattak látni, hogy nem hangulatokra dolgozom, hanem tényeket hozok elő. Nagyon érdekes ennek az országos lajstromnak a kérdése, amely a törvény 12. $-ában foglaltatik. A választójogi törvény 12 §-a azt mondja, hogy a választókerületeket rendelettel módosíthatja a kormány. Megvan neki a törvényes felhatalmazása és azért kell ennél a kérdésnél időzni, mert jelenleg a törvényes helyzet az, hogy a kormánynak törvényes r felhatalmazása van arra, hogy rendelettel intézkedhessek a választókerületek beosztása tárgyában. De hogyan, milyen előfeltételhez van kötve a kormány intézkedése? Azt mondja a törvény (olvassa): «A választókerületeket rendelettel módosíthatja akként, hogy a választókerületek számát egyes kisebb kerületek összevonásával és a nagyobbak kettéosztásával a mai kerületek számának 10%-iával apaszthatja. Annyi képviselői helyet, amennyivel a képviselők száma a kerületek csökkentése következtében alábbszáll, országos lajstromok alapján kell betölteni.» Mi következik ebből? Az, hogy a kerületek számát ezen az alapon 10%-kai lehet csökkenteni és a jelenlegi 245 választókerület helyére jöhet 24—25-tel kevesebb, tehát 219—220 választókerület. De ugyanakkor, amikor kevesebb lesz a választókerületek száma, fel kell állítani egy országos lajstromot, amelybe minden párt, amelynek legalább tíz tagja van, vagy amely ebből a célból tíz taggal egyesül, bejelölheti a maga jelöltjeit és ezeknek az országos lajstromoknak alapján 25 mandátum válik lehetővé. Annakidején hogyan került he ez a reform a törvénybe? Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársam talán méltóztatik rá visszaemlékezni. (Petrovácz Gyula: Huszár Károly indítványára!) Ügy van, Huszár Károly tett egy indítványt, nem erre az országos lajstromra, hanem egy 40 képviselői helyet magában foglaló arányos, titkos választójogi országos lajstromra. Akkor ezt az indítványt nem fogadták el, hanem Ernszt Sándor jelenlegi népjóléti miniszter úr ajánlotta ezt a második országos lajstromot, amely országos lajstrom ismét a többségnek kedvez. A Huszár Károly-féle titkos választójogi, országos lajstrom a kisebbségek jogait és r érdekeit óvta volna meg, az Ernszt-féle országos lajstrom arra való, hogy a többségnek ismét 25 munkanélküli kényelmes mandátumot biztosítson. De mi történt? Annak ellenére, hogy ez az országos lajstrom be volt iktatva a törvénybe, annak ellenére, hogy a kormánynak jogában és módjában lett volna az 1926-i képviselőválasztásoknál ezt az országos lajstromot életbeléptetni, mégsem élt ezzel a joggal. Ez a jog és ez a rendelkezés papiroson maradt, úgyhogy egyáltalán nem ment át az életbe, a végrehajtás területére, ellenben ma is úgy áll a helyzet, hogy a kormánynak e törvény álarcán megvan a joga rendeletileg intézkedni. De kérdem, igen t. Ház, hogy ma, amikor már ötödik éve van együtt ez a Képviselőház, ma, amikor — amint előbb mondottam — ilyen kérdéseket intéznek el törvényhozási úton, erkölcsileg és etikailag elképzelhető-e, hogy a kormány a választókerületek beosztását rendeleti úton lépteti életbe. Szerintem ez erkölcsileg és etikailag is elképzelhetetlen, de elképzelhetetlen szerintem egy másik oknál fogva is, azért, mert a titkos szavazati jognak behozatala, a titkos szavazati jognak kiterjesztése, amelyről már a mélyen t. kormánypártból is hallottunk hangokat, egyedül csak törvényhozási úton lehetséges, mégpedig ez a törvényhozási út nem más, mint a választókerületek beosztásáról szóló törvényben elintézni ezt a kérdést is. Igen t. Ház! Kérdezem, mi van a titkos szavazati jog kérdésével? Minden elméleti vitát a titkosság és a nyíltság körül zárjunk le, le kell zárni, mert hiszen a titkos szavazati jog törvénybe van iktatva, a titkos szavazati jog el van ismerve, csak egy kérdés van, hogy milyen messzire terjesszük ki. Én a magam részér ről, miután a titkos szavazati jognak teljes mértékben híve vagyok, azt mondom és azt kérem, hogy a titkos szavazati jogot az egész vonalon ki kell terjeszteni, ne legyen különbség város és falu között. Nagyon örülök, hogy Östör igen t. képviselőtársam megjelent, mert hivatkozni fogok rá a következőkben. (Jánossy Gábor: Mint jogforrásra?) Mint jogforrásra! (Malasits Géza: Saulusból Paulus lett! — östör József: Hadd vallják önmagamról!) Mindjárt. A titkos szavazati jog kérdése tehát szuperálva van. Maga a miniszterelnök lír, aki kijelentette, hogy ő a nyílt szavazás híve, elismerte azt, hogy a titkos szavazati jogot a városokba be kell hozni és mint annakidején létesültek különféle kompromisisauimok, ő is a kompromiszszum álláspontján van. A titkos szavazást behozta, törvénybe iktatta és már előbb is rendelettel megvalósította. De most kérdezem, hogy amikor a kormány mindig azt állította, hogy ő a titkos szavazati jog kérdésében a