Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-503

166 Az országgyűlés képviselőházának fokozatos fejlődés alapján áll, hogyan méltóztatik ezt a fokozatos fejlődést megvalósítani, mi Magyarországon ebben a tekintetben a történelem? Nem megyek vissza Ádám születéséig, (Petrovácz Gyula: Mert nem is született!) hanem, csak a jelenlegi helyzet kezdetéig, (östör József: Menjünk vissza Friedrieh születéséig.) Friedrich, mint jogforrás, abban az időben született meg, (Östör József: Friedrieh, mint a forradalom jogforrása!) amidőn rendelettel behozta az általános egyenlő és titkos választójogot csakis a fővárosra, környékére, a törvényhatósági városokra és az ipari centrumokra szorítkozott. 1925-ben újabb visszafejlődés történt, 1925-ben elvették a titkos választójogot az ipari centrumoktól. (Propper Sándor: Nem volt! — Östör József: De volt a városunkban!) 1925-ben megtörtént ia:zl, ihogy a törvényhatósági városok közül is hármat lefokoztak, elvették azoktól a törvényhatósági, városoktól a titkos szavazati jogot, amelyek csak egy képviselőt választottak. Baja, Sopron és Székesfehérvár így jutottak vissza ismét a nyilt szavazás rendszerére. (Propper Sándor: A hű Sopront megfosztották szavazati jogától!) Méltóztassanak megengedni annak megállapítását, hogy az 1925-i javaslat tárgyalásánál a konzervatív választójog hívei között is felmerült az az eszme, hogy legalább a megyei városoknak meg kell adni a titkos szavazati jogot, vagy ha nem is valamennyi megyei városnak, die legalább olyan megyei, városoknak, amelyeknél a lakosság létszáma nagyobb, mint a legkisebb törvényhatósági városnál. östör igen t. képviselőtársam 1925. május 29-én a Képviselőházban egy beszédet tartott, melyben a következőket mondotta (olvassa): «En magam az errevonatkozó statisztikai adatokat nagyjából összeszedtem és a t. Ház asztalára deponálom.» Méltóztassanak megfigyelni, nagyon érdekes, amit mondott (tovább olvassa): összesen 34 olyan kerülete van az országnak, amelynek kerületi székhelye rendezett tanácsú város. Ezenkívül azonban van két vagy három olyan rendezett tanácsú város közöttük: Kisújszállás és Turkeve, amelyek nem kerületi székhelyek, hanem be vannak osztva más kerületekbe. Ez a tíz rendezett tanácsú város a következő: Makó, Jászberény, Mezőtúr, Turkeve, Cegléd, Nyíregyháza, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Nagykanizsa és Sátoraljaúj.hely. Nem kellene-e legalább annyit tenni, hogy ezek közül átrendezett tanácsú városok közül, megadjuk néhánynak a titkos választóijogot? Nem lehetne-e úgy megoldani ezt a kérdést, hogy a megmaradó rendezett tanácsú városok közül legalább azokat ruházzuk fel a titkos szavazati jog «áldásával», amelyek minimálisan annyi szavazatot reprezentálnak, mint a legkisebb törvényhatósági joggal felruházott város. Ezek közül pedig a legkisebb számú szavazatot Baja képviseli.» Tehát maga a kormánypárt illusztris tagja, Östör József mélyen t. barátom, beszédében azt mondotta, hogy ő nem híve a titkos szavazati jognak. (Östör József: A kiterjesztésnek fokozatosan!) A fokozatos kiterjesztésnek hivers meg is jelölte ezekben a rendezett tanácsú városokban, amelyek a törvényhatóságoknál nagyobbszámú választóval bírnak. Igen t. Képviselőház! Így áll ez a kérdés nagyjából a titkos szavazati jog dolgában s a. kerületi beosztás dolgában. Most már azt kérdezem a mélyen t. belügyminiszter úrtól, hogy mit méltóztatik kontemplálni ebben a 503. ülése 1931 május 12-en, kedden. kérdésben? Azt hiszem, jogos ez a kérdés, sot kötelesség ez a kérdés. Most, amikor lejár a Képviselőház mandátuma, most, amikor választás előtt vagyunk, azt hiszem, időszerű, jogos az a kérdés, amelyet felteszek: mi a terve a mélyen t. belügyminiszter úrnak a választókerületek beosztása, a titkos szavazás kiterjesztése tárgyában? En azt hiszem, végre is, ha a fokozatos fejlődés alapján méltóztatik állni, öt év már elmúlt, öt év alatt a fokozatos fejlődés mutatkozik és jelentkezik. Hiszen a legutóbbi népszámlálási adatok kimutatják, hogy a városok lakossága mennyivel emelkedett. A Bajánál sokkal nagyobb lakosságú városok vannak most már nagyon nagy számmal a megyei városok között. Kérdezem á mélyen t. miniszter úrtól, hogy mit méltóztatik gondolni s mikor jön a Képviselőház elé a mélyen t. miniszter úr ezzel a tönvényjavaslattal? Mert nagyon fontos az a raontevideoi egyezmény az írói és szerzői jog tárgyában, (Derültség a szélsőbaloldalon.) elismerem, nagyon súlyos, nagyon fontos kérdés, de azt hiszem, a kerületek beosztása és a titkosság kiterjesztése szintén van ilyen fontos kérdés. Én azt hiszem, nem az én álláspontom szerint, amely a titkosságot ki akarja terjeszteni az egész vonalon, de magának a kormánypártnak illetékes módon megnyilatkozott közhangulata szerint is á reform a megyei városok titkos szavazati jogának kiterjesztésével elodázhatatlan. Es én kérdem a belügyminiszter úrtól, hogy mikor akarja ezt hozni? Hiszen itt van a legutolsó pillanat, lekésik. (Peidl Gyula: Ha tőle függ, sohanapján!) Én nem tudom elképzelni azt, hogy a rendeleti úton való intézkedés megtmarad, vagy pedig, hogy rendeleti úton méltóztatik majd az országos lajstrommal operálni? Ha most ezzel az országos lajstrommal méltóztatik operálni,, akkor nem értem, miéirt nem tették ezt a múltkor. Vagy megvolt a múltkor is ennek az értelme és jogosultsága, vagy nincs meg most sem. Méltóztassék megengedni, hogy hivatkozzam itt egy politikus beszédére, de engedjék meg, hogy utólag mondjam meg a nevét, előbb hagyják, hogy elmondjam, hogy ez a politikus nagyon finoman és találóan mit mondott (olvassa): «Az én felfogásaim szerint á hatalmon lévőknek sokszor az a hibájuk, hogy ' nem veszik észre, hogy a történelem már régen másfelé indult és indítja a néptömegeket; a legtöbb hatalmon lévő rendszernek az a hibája, hogy makacsul ragaszkodik a maga pozíciójához és nem veszi észre, hogy már régen elvesztette a nép lelkét, hogy összes rendelkezései idegenek a népnek; a legtöbb hatalmon lévőknek az a hibájuk, hogy nem kapcsolódnak be a világtörténelem folyamatába és azért oly csúfosan és hirtelenül szoktak megbukni». Mindjárt megmondom, ki mondotta ezt, de még előbb továbbidézem (olvassa): «A tömeg nem szeszélyes, a vezetők szoktak szeszélyesek lenni. Az ügyes jelszavakkal a tömeget félrevezetik^ amely tömeg azonban, ha a józanság politikáját Játja a gyakorlatban megvalósulni, akkor rendesen visszatér azon vezetői mögé, akik megértik a tömeg lelkét s komolyan képviselik érdekeit.» Ha méltóztatik kérdezni, hogy ki mondotta ezeket, akkor elárulom: ezt Gömbös Gyula, jelenlegi honvédelmi miniszter úr mondotta 1925. évi május hó 25-én a Képviselőház ülésén. (Derültség a baloldalon. — Patay Gyula: Ellenzéki • volt akkor! — Propper Sándor: Ja, azóta tábornok és iminiszter lett!) Nagyon jól méltóztatik mondani, ellenzéki volt és mint ellenzéki képviselő figyelmeztette a kormányt, hogy ne bízza