Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-503

Az országgyűlés képviselőházának t sek, azután a különböző olyan kiadások, amelyek erkölcsi céloknak a munkálásában eltöltött hosszabb időnek az elismerését adják s azt jutalmazzák. A Nemzeti Munkavédelmi Hivatal költségei szintén ebben a címben nyernek elszámolást. (Propper Sándor: Ezt is megtakaríthatnák!) Elnök: Csendet kérek! Szabó Sándor előadó: Úgyszintén idetartozik azoknak a kiadásoknak a fedezete is, amelyek a különböző államrendészeti szervek ellátási üzemeinek költségfedezetére szolgálnak. T. Ház! A bevételek között szerepelnek a mozgóképszínházaknak jóléti célokra fizetendő járulékai. Itt egy bejelentést is tesz a költségvetés szerkesztődé, nevezetesen azt, hogy alapszerűleg kívánja ezt az. összeget kezelni, aminek az a magyarázata, hogy ez a zárszámadásban is elszámolást nyer. A 4. cím a csendőrség. A csendőrség címénél már az elmúlt évben is a rendes illetmények rovatálba vétetett fel az élelmezési nénzátalányok összege; ennek következtében itt természetesen változás állott be az összegszerűségben. A rendszeres állandó illetmények emelkedését főleg az okbz-za, hogy a tisztek és az altisztek előléptetése következtében na#yobb igények voltak kielégít en dők. A személyi kiadások emelkedése ellenére a csökkentésre való törekvés következtében az évközi megtakarítást itt is 5%-ra kívánják felemelni. A dologi kliadások csökkentésére nézve nagyon életrevaló gondolatot valósított meg ebben az évben a költségvetés szerkesztője, amidőn ai helyi piacok kihasználását igyekszik foganatba venni, mert különösen a természetben szükséges anyagok, mint a takarmány és élelmicikkek, vidéken olcsóbban szerezhetők be. A csendőrség különböző alakulatainak és osztagainak, tagozatainak vidéken való elhelyezése következtében így a beszerzés hozzáférhetővé válik. Ami a (beruházások kérdését illeti, csak a folyamatban lévő és mindössze két helyen építendő csendőrlaktanya céljaira vétetett fel megfelelő összeg, mégpedig a székesfehérvári és a salgótarjáni laktanyákra. Itt a csendőrség szervi tagozódása a költségvetésben a szokásnak megfelelőleg szintén fel van sorolva, erre tehát nem terjeszkedtem ki. További bejelentése a belügyminiszter úrnak ennél a klörtségvetésnél az, hogy kormányrendelet következtében csendőrségi nyugdíj járulékalapot létesített. Ez az alap tulajdonképpen jóléti szempontok szolgálatára hivatott. Két jóléti intézmény létesül, mégpedig^ (Balatonfüreden egy csendőrségi gyógyház és Hévizén egy csendőrotthon. Mind a kettő arra szolgál, hogy a szolgálatukban megrokkant, vagy szolgálatuk ellátására ideiglenesen alkalmatlan csendőrök felgyógyulása lehetővé tétessék. Ezek nagyon szerény viszonyok között felépített, de ennek a célnak elérésére alkalmas intézmények lesznek. Következik az 5. cím. az államrendőrség címe. Az államrendőrségnél szintén gondolni kellett létszámapasztás keresztülvitelére. Ezeknek t nagyobb részét már felsoroltam beszédem elején, azok ismétlésére most nem kívánok kiterjeszkedni. Megemlítem, hogy a rendőrségi építkezések eredménye pénzügyileg és költségvetésileg is kitünőleg bevált. A rendlőri lakótelepek létesítésével mintegy 250.000 pengő az évi megtakarítás. Ez azt jelenti, hogy az egyik épületcsoportnál, mégpedig a das:ályutcainál, 5*4%-kai kamatozik a befektetett tőke, a másiknál pedig, a lágymányosi telepnél, 3'31%-kal. Felmerült a költségvetés tárgyalásának bi03. ülése 1931 május 12-én, kedden. 155 zottsági vitájában az, nem volna-e helyes gondolkozni arról, hogy a rendőrségi költségvetésben mintegy 456.000 pengővel szereplő ilyen lakbér átalány okra való tekintettel nem kellene-e további építkezésekről gondoskodni, mert akkor ez a 456.000 pengő megtakarítható volna és az építkezések munkaalkalmakat adnának. (Jánossy Gábor: Helyes gondolat!) . A beszerzési költségeknél itt is nagy megtakarításokra törekedett a költségvetés szerkesztője, de természetesen csak a nagyobb érdekek sérelme nélkül lehet erre gondolni. TTj dolog a külföldieket ellenőrző országos központi hatóság felállítása. Ennek következtében a külföldieket ellenőrző hivatal megszűnt. Ez újabb költségeket nem jelent, mert a tisztviselők nagyobbrészt oda áthelyezés útján kerültek és ezeknek az áthelyezett tisztviselőknek a költségvetés ottani rovataiban megszűnt a javadalmazásukra szolgáló összeg felvétele. A beruházásoknál csupán a még hátralévő, a Dagály-utcai rendőrtelep építésével kapcsolatosan az elmúlt évből hátralékként szereplő 871.000 pengőnek a felvétele volt szükséges. A rendes bevételek között szerepel a 'megyei városok rendőrségi költségeihez való hozzájárulás. Ennek összege 5,800.000 pengőt tesz ki. Az egyéb bevételek engedély-, értesítési és jelentkezési díjakból származnak, továbbá egyes székesfővárosi vállalatok és intézetek őrzésére kérelmezett rendőrök díjaiból. A rendőrségi tagozat kérdését szintén tartalmazza a költségvetés. Ezt nem adom elő, mert ez közzététel útján úgyis ismeretes. Itt említem meg, hogy a belügyi tárca 1,217.000 pengő bevételi többlete ennek a rovatnak többletbevételéből származik, mert, mint már említettem, ezek a bevételek erre az esztendőre már a rendes költségvetési bevételek közé vétettek fel. A 6. cím a folyamőrség címe. A folyamőrség a folyamrendészet ellátására^ hivatott. ^Ez a cím, körülbelül ugyanolyan költségvetési tételekből adódik, mint a csendőrség és rendőrség költségvetése, ezért ezzel részletesebben nem fogok foglalkozni. A folyamőrség tagozata szintén közzététetett a költségvetésnek ennél a címénél. A nyugellátások volnának még hátra, amelyek a költségvetés 6. fejezetét alkotják. Már beszédem elején megemlékeztem arról, hogy erre az esztendőre 772.000 pengővel több a kiadás, aminek az a magyarázata, hogy a létszámapasztás következtében igen sokan mentek nyugdíjba, aminekfolytán természetes, hogy a nyugdíjteher növekedett. Még az is magyarázata ennek, hogy különösen a csendőrségnél fordultak elő nyugdíjazások, amennyiben az 1920-ban történt újjászervezés alkalmával nem kaptak olyan egészséges anyagot, mint a béke , éveiben, vagy akár azóta is; igen sokan szívbajosak és tüdőbajosak, aminek következtében fokozottabb mértékben váltak szükségessé nyugdíjazások. T. Ház! Ezekben voltam bátor a belügyi tárca költségvetését ismertetni, habár előadásom második felében szűkreszabottabban. Tekintettel arra, hogy ez a költségvetés igyekezik minden irányban kiszolgálni azokat a gondolatokat, amelyeknek ébrentartása, fejlesztése, amelyeknek minden érdek szem előtt tartása mellett való irányítása tekintetében ezeket az állami feladatoknak idesorolt kategóriájában szolgálni kell, kérem, méltóztassék ezt a költségvetést általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Éljenzés és taps jobbfelől és középen.) Elnök: Szólásra következik? 1 Gubicza Ferenc jegyző; Kun Béla!