Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-503

154 Az országgyűlés képviselőházának amit a tárgy megvilágosítása szempontjából szükségesnek tart. (Ügy van! jobbfelől. — Propper Sándor: Igen, de múlik az idő! — Rothenstein Mór: A mostani előadó a haladás híve!) Szabó Sándor előadó: Szilágyi igen t. kép­viselőtársamtól, aki közjogilag mindig világos és emelkedett felfogásáról tett tanúbizonysá­got, nagyon csodálom, hogy az előadót, akit soha sem szoktak megzavarni, — bár engem a közbeszólása nem zavar — ki akarja oktatni. (Szilágyi Lajos: Nem zavarom, csak nem volt szokás! Nem nézhetem, hogy olvassa! Soha életemben nem láttam ilyet!) Ha majd méltóz­tatik felszólalni, nagyon szívesen fogom venni felvilágosításait. Elnök: Szilágyi képviselő úrnak joga lesz felszólalni később és akkor a házszabályok ke­retén belül bírálatot mondania, most pedig ne tessék zavarni az előadó urat. (Rothenstein Mór: De ha soha nem volt szokásban olvasni! — De­rültség.) Szabó Sándor előadó: A bevételeknél legin­kább a belügyi tárcának kiadványaiból befolyó összegekre lehet számítani, azok vannak itt fel­véve az 1. és 2o rovatban. A 2. cím a vármegyék és községek közigaz­gatási tételeit tartalmazza. Az 1. rovat a rendes kiadások között: hozzájárulás az önkormányza : tok alkalmazottainak illetményeihez. Ez az új cím a régivel szemben sokkal precízebb és al­kalmasabb a fogalom meghatározására. A szük­séglet emelkedett a vármegyék tulajdonát ké­pező épületekben lakó vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak után a vármegyéknek megterítendő lakáspénzekké!. Tudjuk azt, hogy több vármegyében épületet eme. 1 tek a várme­gyei tisztviselők lakásszükségletének ellátására és a Közigazgatási Bíróságnak idevágó konkrét határozatából kifolyólag szükséges volt ezek­nek fedezetére lakáspénzről gondoskodni, mert ezek után a lakáspénzt meg kell fizetni és ezt a belügyi tárca keretében kell előirányozni. Csök­kent a szükséglet ebben a rovatban annak kö­vetkeztében, hogy az általános vármegyei tiszt­újítások alkalmával egyes magasabb > fizetési osztályokba sorozott állásokra nyugdíjazás kö­vetkeztében, alacsonyabb fizetési osztályokban lévő tisztviselők választattak meg és ezeknek javadalma kevesebbet tévén ki, ennélfogva ke­vesebb öszeggel lehetett előirányozni ezeket az összegeket. Itt megemlítem, hogy a vármegyei alkalmazottaik összlétszámának kimutatása szin­tén itt a szokásnak megfelelőleg fei van so­rolva. Erre természetesen nem térek ki külön. Nagyon fontos a 2. rovat, amely a községek segélyezési alapjának javadalmazásáról szól. Ez a kérdés, melyet úgy a köz véleményben, mint a parlamentben állandóan érintenek. A községi háztartások rendetlensége következté­ben a belügyminiszter úrnak gondoskodnia kellett olyan megoldási módról, amellyel & túl­terhelt^ községek háztartása bizonyos módon ki­egyenlítést nyer. Tudvalevőleg az összes közsé­gek ugyanazon kulturális gondolatok és köz­igazgatási rendelkezések megvalósítására hiva­tottak, holott ezzel szemben a fedezet nem egy­forma mértékben áll rendelkezésre. Ennek ki­egyensúlyozását célozza a községek segélyezési alapjának dotálására itt felvett anyagi erő, amellyel azután lehetővé válik bizonyos^ ki­egyensúlyozás. Ezt a tételt, mint már említet­tem, ebben az évben kevesebb összeggel vette fel a belügyminiszter úr, mert bizonyos megta­karítások vannak az előző évvel szemben. Az előirányzott 4 millió pengőn felül a községek se­gélyezési alapját illeti még a kis- és nagyköz­503. ülése 1931 május iÊ-èn, kedden. ségekben befolyt 'házadónak 13.5 millió pengőt meghaladó része, úgyszintén az állami nyugdí­jasok ellátási díjai után levont kereseti adó. A községi-, kör- és segédjegyzők rendszeres és állandó illetményeinek összege szintén eh­hez az alaphoz számít. A községi alkalmazottak létszámát a szokásnak megfelelőleg szintén fel­sorolja a költségvetés.^ A vármegyei számvevőségek kérdésében, mint már említettem, bizonyos újabb rendel­kezések történtek, erre azonban itt ismételten nem kívánok kitérni. A községi közigazgatási tanfolyamok fel­állítása magasabb szempontból kívánatos és szükséges. Három tanfolyan van, mégpedig Egerben, Ny ir egy házán és Szombathelyen. Ezek közül kettőt az állam tart fenn, az egrit és a szombathelyit, a nyíregyházait pedig Sza­bolcs vármegye törvényhatósága és Nyíregy­háza város együttesen tartják fenn, ők gon­doskodnak szükségletei fedezéséről. A községi-, kör- és segédjegyzők gyerme­kei után járó nevelőintézeti kiadásokhoz való hozzájárulás csekély összeg, de felemlítem, mert sokan fontosnak tartják, hogy további segélyezéssel járuljon a belügyminiszter úr hozzá. Ez a tétel a múlt évivel egyenlő ösz­szegben 3000 pengővel vétetett fel. Már beszédem bevezető részében megemlé­keztem a háborús államadóssági kötvények tu­lajdonosainak segélyezésére felvett összegről, erre itt újból nem akarok kitérni, csak elő­adom, hogy az eredeti terv végrehajtása mint­egy 2 évvel meg fog hosszabbíttatni a csökke­nés következtében. A költségvetés felsorolja a szokásnak meg­felelőleg az összes törvényhatóságokat. Jelen­leg van 25 megyei törvényhatóság, Budapest székesfővároson kívül 10 törvényhatósági jog­gal felruházott város és 45 megyei város. A 3. cím a közbiztonsági és közrendészeti szolgálat. Magasabbrendű erkölcsi és nemzeti céloknak o,^ megfigyelése, ebben a tekintetben a megfelelő védelmi intézkedések tétele és az ezzel járó kiadások vannak ebben a címben elősorolva. A magasabb rendészet, a kulturális, a szellemi s általábanvéve mindazok a gondo­latok, amelyek az emberek egymás mellett való kulturális megélhetése és megmaradása szem­pontjából fontosak, itt nyernek védelmet. Ilyen a leánykereskedelem elleni küzdelem, amely­nek különböző részletkérdései mind-mind aU kalmazottak fenntartását teszik szükségessé, ilyen a külföldi hatóságokkal való összekötte­tés fenntartása; ezek mind ilyen kiadásokat involválnak. A 4. rovat, amelyről már beszédem elején megemlékeztem, a vegyes közrendészeti kiadá­sokról szól. Itt összevonások történtek a múlt évi költségvetés rendelkezéseivel szemben, még­pedig atolonckiadások, a nyomozati költségek, az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal do­logi kiadásai, a rendőri büntetőeljárás végre­hajtásának költségei és az egyéb közrendészeti kiadások vonattak össze egy tételbe. Itt termé­szetesen több olyan dologi kiadás merül fel, amelyeknek ellátása elkerülhetetlen. Nem aka­rok nagyon részletes lenni, mert úgy látom, hogy a Képviselőház felfogása más és az elő­adónak minden lehet a feladata, csak az nem, hogy a Képviselőház felfogásával szemben is­mertesse a költségvetést, illetőleg annak ada­tait, amelyek úgy is ismeretesek. Idesorolható a hosszú ideig szolgáló házi cselédeknek a ju­talmazása, az életmentők jutalmai, a hulla­kifogásért fizetett összegek, a tűzoltókitünteíé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom