Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-502
Az országgyűlés, képviselőházának lió pengőt fognak eredményezni az első esztendőben. Programm volna azonnal nekilátni az erdősítésnek, mert ez olyan munka, amire tulajdonképpen minden előkészület megvan, ez azt jelentené, hogy a tavaszi két hónai) ültetésre volna és körülbelül 12—15 ezer ember nyerne azonnal alkalmaztatást, a nyári hónapokban körülbelül 2—3 ezer ember volna a csemetekertekkel, továbbá a kopár, homokos területek műszaki munkálataival kapcsolatban foglalkoztatva és az őszi kéthónapi ültetéssel megint körülbelül 12—15 ezernyi munkáscsapatot lehetne foglalkoztatni. Ennek a megindítandó akciónak eredményeképpen a termelés lényegesen fokozható volna, tekintettel arra, hogy az erdősítés folytán nem vagyunk kitéve a fokozottabb termelésből folyó veszedelmeknek; ez azonnali munkaalkalom megteremtését jelenti a mezőgazdasági munkások számára, sőt a kisgazdák nagy részének is munkaalkalmat biztosítana. A nagyobb termelésből folyólag nagyobb az a műfamennyiség, amely a hazai ipar feldolgozása alá kerülne, ez tehát az ipari munkásságnak is munkaalkalmakat teremtene. A többtermelés tervszerűen végrehajtva, fokozatosan teljesen kiszorítaná a mai fabehozatait, kis kivételektől eltekintve. A tervszerű Programm szerint körülbelül 20—25 ezer, a szakemberek becslése szerint 50.000 család kapna megélhetést ebből az erdőművelésből kifolyólag. Ez az akció a legegészségesebb iparfejlesztést eredményezné, mert a hazai faanyag olyan iparokat fejlesztene, esetleg teremtene meg, amelyeknek nyersanyaga itthon van. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ez az akció végeredményben jövedelmezőbbé tenné az olyan kopár, vízmosásos, futóhomokos területeket, amelyek ma semmiféle jövedelmet nem hoznak, azon a réven, hogy az igen nagy munkáslétszámmal való foglalkoztatás révén növelné a közönség fogyasztóképességét és ezzel általában a mezőgazdaságnak is előnyére szolgálna. Mellesleg említem meg azt, ami tulajdonképpen a legfontosabb volna, hogy az orvosok véleménye szerint az Alföld tuberkulózisán más módon eredményesen, mint az erdősítéssel, a fásítással, nem lehet segíteni, (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Ilyen körülmények között alig tudom megérteni, mi az oka annak, hogy ennek a mozgalomnak a megindítása, amelyet a Felsőház is magáévá tett, amelyet a szakkörök és a szakérdekeltségek is a legélénkebben sürgettek, valamilyen okból késik. Nem tudom megérteni azt sem, hogy mi az oka annak, hogy ilyen körülmények között, amikor egy erdősítési programmal állunk szemben, éppen akkor az erdőmérnököknek, az erdészeknek létszámát sokkal nagyobb mértékben csökkentik, mint ahogy azt más területeken látjuk, az emlékirat szerint 21%-kal. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: A takarékosság!) Amikor a szakemberek állítása szerint az erdészet létszáma már ma is kevés a ma fennálló kötelezettségek teljesítésére, még kevésbbé elég akkor, ha komoly programmot kell nekik végrehajtaniuk. Ennél a munkánál két főszempont érvényesül, ami más beruházásoknál nem mindig van meg. Az egyik az, hogy az a munka, az a költség, amelyet kiadunk, majdnem teljes &gé>szében munkabérekre megy. Még akkor sem szabad visszariadni ennek az összegnek folyósításától, ha ezt a munkabért félig-meddig munkanélküli Segélyként könyvelnénk el, de nem így van, mert. ez a munkabér olyan befektetett Összeg, amelynek eredménye mérlegün72.ülése 1931 május 11-én, hétfőn. 127 k et igen nagy mértékben javítja, mert a nemzeti termelést fokozza. Nagymértékű aggodalom honol az érdekeltségekben és a szakkörökben azért, mert ebben a tekintetben nem kapnak a kormánytól megfelelő tájékoztatást. Ezért tehát, amikor a címet egyébként elfogadom, mély tisztelettel kérem a miniszter urat, legyen szíves ebben a tekintetben olyan tájékoztató, megnyugtató kijelentést tenni, amely ebben a kérdésben a nyugalmat megteremteni alkalmas. (Helyeslés.) Elnök: Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja- el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? • r/> Perlaki György jegyző: Reisinger Ferenc! Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! A rettenetes téli nyomorúság után, mely a mezőgazdasági népességet sújtotta, mindnyájan azt reméltük, hogy ha megjön a tavasz, akkor á mezőgazdasági munkásság körében a munkanélküliség meg fog szűnni. (Gaal Gaston: Majd a választás ad egy kis munkát!) Igen, á választás ad egy kis munkát, de azt hiszem, hogy inkább városi kerületekben. — Ebben a reményünkben csalódtunk és most már megállapíthatjuk, hogy a tavaszi idő nem hozta meg azt a reménységet, hogy a mezőgazdasági munkanélküli munkástömegek felszívódnak.^ Az utóbbi időben általános panaszként hangzik fel a nagyobb földtulajdonosok részéről, hogy a mezőgazdasági termelés körül bajok vannak, és szinte úgy érzi az ember, mintha a nagybirtokos osztálynak terhére volna az a rengeteg föld. amely a kezén van. Ezzel kapcsolatban tehát kénytelen vagyok felvetni azt a kérdést, hogy a földmívelésügyi kormányzat nem gondolkozott-e azon, hogy időszerű volna újabb földreform megvalósítása, • Nem tudom, hogy mit tervez a földmívelésügyi kormányzat a jövő télre ennek az óriási munkanélküliségnek lecsapolására. En meg• engedem, hogy ezt a telet szerencsésen, simán | megúsztuk, azzal a néhány százezer pengő alamizsnával, amellyel a legsürgősebben betömendő réseket sikerült betömni, azonban attól félek, hogy a jövő tél folyamán nem lesz annyi ; vízipuskája ennek a kormányrendszernek, : amellyel azután sakkban tudná tartani a kiéhezett és elégületlen tömeget, amelynek szenvedése most már kétségtelenül fokozódni fog, mert hiszen a múlt nyáron is rengetegen maI radtak ki az aratási munkából, ezt követte egy K rettenetes, borzalmas, nyomorúságos tél s most jön újabban egy olyan nyár, amelytől túlsókat | nem remélhet a mezőgazdasági munkásnép. Azt |: hiszem tehát, hogy most már azután annyira a i kiéhezés stádiumába fog kerülni a tömeg, hogy : nem igen lehet többé körösi szenteltvízzel vagy vízipuska val, legkiváltkén ígéretekkel :: végérvényesen elintézni. Nézetem szerint a mezőgazdasági munka! nélküliséget a nagy holtkézi birtokoknak, a ] papi birtokoknak kisajátításával, okszerű földl reformmal és telepítéssel igen nagy mértékben | meg lehetne oldani. (Viczián István: Annyi az í eladó birtok! — Marschall Ferenc előadó: Téli védés! Annyi eladó birtok van, megmondotta I Gaal Gaston is!) Egyáltalán nem tévedés. |j Vannak országok, ahol be van igazolva, hogy 1 a kisbirtokokon sokkal belterjesebben, sokkal » gazdaságosabban lehet gazdálkodni, minta 20-^ 17'
