Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-502

Az országgyűlés képviselőházának 50', gazdasági átalakítási munkálatok által válik termővé. Egyrészük meg egyenesen veszített, mégpedig nagy részük, mert hiszen ennek a 78.000 katasztrális holdnak nagy része szikes legelő, melyről a lecsapolás folytán a víz koratavasszal elmenvén, bizony azok már májusban, júniusban kopár síkká, szikes talajjá válnak és mint legelők, rétek és kaszálók megszűntek. De nem nyertek részben átmenetileg azoknak a területeknek tulajdonosai sem, ahol a csatorna kiöntött, mert ilyen is van. A csatorna az idén tavasszal sok területen kiöntött és ott a már megművelt területeket^ elöntvén, a terméskilátásokat reménytelenné tette. Tehát időközönként ezek is vesztenek a lecsapolás folytán. De nem elégíti ki ez a döntés az érdekelteket sem, mert nekik a pénzügyminiszter úr és a földmívelésügyi miniszter úr 1930 június 4-én egy küldöttség előtt nyilvánosan azt az ígéretet tette, hogy a 123.000 kat. holdból a nem termő területek tulajdonosainak ártéri járulékai teljes összegükben függőben tartatnak. Az érdekeltek ilyen miniszteri ígéretnek vannak birtokában, amely miniszteri ígéret a vonatkozó akták közt meg is található. Természetesen, ha a mélyen t. miniszter úr egy küldöttségnek azt. ígéri, hogy amíg^ ezek a nem termő területek termőkké nem válnak, termőkké nem tétetnek, addig ártéri járulékok nem szedetnek és függőben tartatnak, akkor kétségtelen, hogy az érdekeltek ennek a miniszteri ígéretnek beváltását továbbra is kérik és várják és más döntéssel meg nem elégedhetnek. Az a döntés tehát, hogy ezekre a területekre csak felerészben tartatnak függőben az ártéri járulékok, őket ki nem elégítheti, mert annak idején az az ígéret tétetett, hogy a nem termő területekre nézve átmenetileg, amíg gazdaságilag termőkké nem váltak, a teljes, az egész ártéri járulékok függőben tartatnak. Itt pedig 78.000 kat. hold területű földről van szó, amely tehát kétharmad része az érdekelt területnek. De nemcsak azt ígérte akkor a miniszter úr, hogy ezeknek a területeknek ártéri járulékai további intézkedésig függőben tartatnak, amely miniszteri ígéret szíves 'beváltását kérem, hanem azt is ígérte a miniszter úr, hogy egyúttal megmutatja az érdekelteknek, hogy a kérdéses földterületeket hogyan lehet művelhetőkké tenni. Egy év óta várjuk a kísérleti telepeket Kunszentmiklóson, a szikes legelőkön, Fülöpszálláson a Kurjantó nádas és zsombékos területén, Izsákon, az izsáki nádas és zsombékos területen, a kolontói területen. Várjuk a miniszteri ígéret alapján azoknak a kísérleti telepeknek felállítását, amelyek meg fogják mutatni, hogy a lecsapolás gazdaságilag sikerrel járt-e. Mert az érdekeltek tehetetlenül állnak ott és mindaddig, amíg megfelelő felvilágosításokkal és gyakorlati példákkal ki nem oktatják őket arra, hogyan kell a Kolontó, Kurjantó nádas és zsombékos t-erületeit művelhetőkké tenni, a míveléshez hozzá nem foghatnak. Sem tudásuk, sem gazdasági eszközük, sem pénzük nincs hozzá. Amikor a kísérletig telepek felállítását kérjük, felvetjük azt a kérdést, nem lehetne-e bekapcsolni az erdősítést, hogy nem lehetne-e segítségükre jönni ezeknek a területeknek erdősítéssel, fásítással, mert hiszen nagy csomó víz csapoltatott le és az a vidék bizony páratartalomban is veszített. (Gaál Mihály: De menynyire!) Kopár, szikes talaj van ott, amely az erdősítés és a fásítás kapcsán talán szintén meg volna javítható. A földmívelésügyi miniszter úrnak módjában áll, akár száz holdnyi területen is — szívesen rendelkezésére bocsátják KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXXVI. !. ülése 1931 május 11-én, hétfőn. 125 az érdekeltek — egy ilyen erdősítési kísérleti telepet felállítani. Ami a pénzügyminiszter úr döntésének azt a részét illeti, hogy az egész terület új osztályba soroztatik, ezt az érdekeltek a legnagyobb köszönettel veszik tudomásul, mert az új osztálybasorozás fogja eldönteni, hogy melyik területnek volt haszna a lecsapolásból, melyiknek nem volt haszna és melyik veszített. Iegn ám, de ennek az új osztálybasorozásnak egy végzetes hibája is van, tudniillik ez az új osztáiybasorozás abból indul ki, hogy akinek haszna van, az majd az ártéri járulékok teljes összegét fizetni tudja és abból indul ki, hogy az egész 123.000 kat. hold megbírja a 7 millió pengőt és viselni is köteles, csak új osztálybasorozás alapján. Ez tévedés. Az a 123.000 kat. hold terület úgy, ahogy van, minthogy másodrangú, szikes, futóhomokos, nádas, zsombékos terület, sohasem fogja elbírni a 7 millió pengő kölcsönnek, kamatainak s a fenntartási költségnek megfelelő ártéri járulék összegét. De egyéb hiba is van. Nem igazságos a 123.000 holdat úgy újra osztályozni és megállapítani, hogy ennek a területnek haszna van, ez tehát ennyit fizessen, a másiknak nincs haszna, de azért az is fizessen, a harmadik veszített, de azért még az is fizessen. Ez így lehetetlen és igazságtalan. Éppen ezért az a kérésem a földmívelésügyi miniszter úrhoz: amikor az új osztálybasorozás megtörténik, méltóztassék azoknak a területeknek teherviselő képességét is megállapítani. Nagyon fontos tudni, mekkora azoknak a területeknek a teherviselő képessége, mert így ki fog derülni, hogy bizony még azoknak a területeknek teherviselő képessége is, amelyek nyertek, amelyeknek tehát hasznuk volt a csatornából, olyan kicsi, hogy azok sem bírják a mostani ártéri járulékot sem, de különösen nem fogják bírni azt a magasabb járulékot, amelyet majd a végleges osztályozás alapján esetleg egyes olyan területekre fognak kivetni, amelyek csakugyan nyertek a csatorna útján, amelyeknek tehát a csatornából tényleges hasznuk volt. Az egész terület teherbíró képességének megállapítása tehát nagyon fontos. Ez az új osztálybasorozás és a teherviselőképesség megállapítása fogja megmutatni, hogy az ártéri járulékok ezen a 123.000 'kat. holdon ma magasabbak, mint ezeknek a területeknek egész jövedelme. (Ügy van! Ügy van a középen. — Szabóky Jenő: Nem bírja meg a föld!) Kérdezem: megbírja ezt a föld? A kivetett ártéri járulékok ezen a 123.000 kat. holdon 14-szeresét teszik az egész földadónak. Erre azt mondhatja a földmívelésügyi miniszter úr: természetes, azok értéktelen földek voltak, a földadó tehát nem lehet nagy. Igen, de akik azokon a földeken élnek, azoknak a vagyoni képességét, teherviselő képességét csak földadózásuk mutathatja meg. A földadó az egyetlen alap, amelyből következtetést vonhatunk arra, hogy az illetőnek milyen a teherviselő képessége. Az egyik 220 holdas gazdának 200 holdja beleesik ebbe a területbe, fizet tehát 2000 pengőt A 20 holdból, amely nem esik bele, annak a 20 holdnak jövedelméből nem tudja ezt a 2000 pengőt, illetőleg most átmenetileg 1000 pengőt, évenként megfizetni, mert hiszen az ő teherviselő képessége és földjének teherviselő képessége elsősorban mégis csak a földadó után igazodik. Egész csomó ilyen tulajdonos van. Igaza volna a hivatalos álláspontnak akkor, ha a földbirtokos tu17