Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-501

Az országgyűlés képviselőházának 501. ülése 1931 május 9-én, szombaton. 95 Éppen itt jön! — Derültség.) Nekem nem áll hatáskörömben ebben a fontos kérdésben dönteni. (Kabók Lajos: Halljuk a pénzügyminiszter urat!) T. Ház! Mándy Sándor t. képviselőtársunk a lótenyésztés kérdésevei foglalkozott és nagyobb áldozatokat kíván hozni a lótenyésztés érdekében, s különösen a védőoltások terén szintén elterjedtebb tevékenységet kíván kifejteni. Ami a lótenyésztést illeti, e tekintetben nem egy szemrehányás ért bennünket, mert hiszen a külföldi tenyészanyag beszerzése nem abból a fedezetből történik, amely a költségvetésbe Jbe van állítva, hanem az azonfelüli öszszegből, mert hiszen a totalizatőr-alao ad módot és alkalmat arra, hogy ezekről az összegekről gondoskodjunk. Ami a védőoltásokat illeti, természetes dolog, mindent elkövetünk, hogy az ezen a téren felszólaló képviselő urak kívánságának megfelelően kiterjedtebb mérvben működjünk közre. Ami Udvardy János t, képviselőtársunk észrevételét illeti, hogy tudniillik a vadkárok olyan mérvet öltöttek már, hogy 40.000 gyümölcsfát rágtak el a nyulak, ezt a vadászati törvényben sohasem fogjuk tudni szabályozni, mert ha minden nyulat kiölnénk is, amit pedig nem akarunk, akkor tudnók csak megakadályozni, hogy a gyümölcsfákat elpusztítsák. Megvan a módja, hogy a vadak kártevése ellen védekezzünk, de a vadászati törvényben ezt sohasem fogjuk tudni szabályozni. Megütközéssel veszem tudomásul, hogy amikor nagy állami áldozattal éppen a Csepelszigetre vagonszámra viszem a fát, akkor a védekezés hiánya miatt kárbavész az áldozat és egy télen át 40.000 gyümölcsfát tesznek tönkre a nyulak. (Udvardy János: 1928-ban az óriási hó miatt teljesen lehetetlen volt védekezni.) Lehet védekezni, tessék úgy bekötni azt á fát, hogy a nyúl ne tudja megrágni. (Udvardy János: A szalma nem védekezés, egyedül a nád az!) Csizmadia András képviselőtársunk éppúgy, mint több felszólaló képviselőtársunk, kevésnek véli azt az összeget, amely a költségvetés keretén belül rendelkezésre áll. Ebben vele is teljesen^ egyetértek és mindannyian azon vagyunk és a kormány szintén azon az állásponton van, hogyha a gazdasági helyzet változni fog, akkor ezt a keretet a szükséghez mérten tágítani fogjuk. Ezekben voltam bátor a vita során elhangzott felszólalásokra megadni válaszomat. T. Ház! A csüggedés és lemondás a meglévő erőket, a meglévő energiát teljesen felemészti. Egyesek kifogás tárgyává teszik azt, hogy a miniszterek optimisták a magyar, jövőt illetően. En arra kérem a t. Házat, hogy ezt az optimizmust vigyük át minden magyar emberre. Azzal a magyar sorssal, amelyet nekünk most a gondviselés szánt, csakis ezzel_ az optimizmussal, magunkbanbízással és a jövőnkbe vetett hittel és reménnyel tudunk megküzdeni. Ha mi lemondunk s a jövőbe vetett reményünket és hitünket elvesztjük, akkor nem fogunk megbirkózni tudni a nehézségekkel. Mi hát tulajdonképpen az, ami optimizmusra ad okot? Az, hogy most már azt látjuk, hogy az illetékes hivatott tényezők nemzetközi vonatkozásban is gazdaságilag kezdenek gondolkozni. Azzal rontották el az egész világhelyzetet, hogy gazdasági kérdésekben politikailag gondolkoztak az illetékes tényezők, már pedig gazdasági kérdésekben csak gazdaságilag, sőt még politikai kérdésekben is gazdaságilag kell gondolkozni. Ha ezután visszatérünk azokra a régi módszerekre és arra a régi mentalitásra, amely a háború előtt kialakította ezt a normális gazdásági rendet, amelyben minden áru" el tudott helyezkedni, és a nehézségek, amelyek utóbb felmerültek, mind nem voltak, akkor mindezek a kérdések rendeződni fognak és akkor az a bizonyos jobb jövő, amelyet mindanynyian remélünk és amit ki fogunk küzdeni, feltétlenül be fog következni. Abban a reményben, hogy ez be fog következni, megköszönöm a t. Háznak azt az értékes és szakszerű vitát, amelyet a vezetésem alatt álló tárca költségvetésének tárgyalásánál lefolytatni szívesek voltak és kérem at Házat, ho^y az előttünk fekvő költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Van.még valaki feljegyezve? Perlaki György jegyző: Nincs! Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőiházat, méltóztatnak-e elfogadni a földmívelésügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének 24., 25. és 26. fejezetét, valamint a 29. fejezetnek negyedik, ötödik és hatodik címét általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak felállani azok a képviselő urak, akik elfogadják. (Megtörténik.) Többség. (Kabók Lajos : Ez az egész kormánypárt? — Egy hang jobbfelol: Szomorú volna! — Egy hang jobb felől: Ez az egész szociáldemokrata párt?) A Ház a földmívelésügyi tárca és a vele kapcsolatos üzemek költségvetését általánosságban elfogadta. Következik a szavazás Lázár Miklós képviselő úrnak az általános vita során beadott határozati javaslata felett, amelyben utasítani kéri a kormányt, hogy a borfogyasztási adó leszállítását, illetve végleges^ rendezését a községi háztartásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban szabályozza. Méltóztatnak e határozati javaslatot elfogadni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot mellőzi. Következik Udvardy János képviselő úr határozati javaslata feletti döntés, amelyben utasítani kéri a kormányt, hogy a vadászati törvény hatályon kívül helyezésével új, a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő vadászati törvényjavaslatot terjesszen elő. Méltóztatnak a határozati javaslatot elfogadni ? (Nem!) A Ház a határozati javaslatot mellőzi. Most pedig előterjesztést teszek a t. Képviselőháznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház a legközelebbi ülését folyó hó 11-én, hétfőn, délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki az egyes tárcák költségvetésének folytatólagos tárgyalása. A napirendhez ki van felírva? Héjj Imre jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványával szemben indítványozom, hogy a Ház legközelebbi ülésének rapirendjére első pontnak Propper Sándor és társainak a munkanélküliség okai, terjedelme^ és a leküzdésére alkalmas módok megvizsgálására tett indítványának megindokolását tűzzék ki. (Helyeslés a szélsőbalúldalmi.) Indokolásul felhozhatnám azt a rettenetes nyomorúságot, amely Budapesten és falun egyaránt uralkodik ebben az országban, az éhező gyermekeket és felnőtteket, akik falun egyáltalán semmiféle segítséget nem kapnak, 13*