Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-490
:;s Az országgyűlés képviselőházának 490. ülése 1931 április 22-én, szerdán. vállalni. Állandóan iskolai és turista térképeket készít. Itt van a Magyar Tudományos Társulatok Kgyetemi Nyomdája, más néven Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Százéves!) Százéves, de régebben esakis az állam részére szükséges dolgokat készítette el, most ellenben könyvesboltot és könyvesraktárt tart fenn és a legnagyobb konkurrenciát csinálja a magánkereskedelemnek és a magániparnak. Ezért szólalok fel és ezt ajánlom a mélyen t. miniszter úr figyelmébe. Si szén méltóztatnak tudni, bogy ott a régi műegyetemi épületben egész alagsor van felépítve az államnyomda részére, amely ott a különböző kiadványokat készíti és amely a legnagyobb mértékben konkurrenciát szolgáltat a nyomdaiparnak. Itt van a váci fegyintézeti nyomda is. amelyet szintén fel kell említenem. Természetes dolog, hogy a különböző fegyintézetekben a rabokat különböző munkákkal foglalkoztatják, de hogy a váci fegyintézeti nyomda most egyenesen a bíróságok, a minisztériumok, az államrendőrség nyomtatványait készíti el, ez megint olyan nagy mennyiséget von el a magánkereskedelem é.^ ipar köréből, • hogy súlyosan és érzékenyen érinti az ipart, ennélfogva ezt feltétlenül fel kell említenem. Most méltóztassék megengedni, hogy áttérjek egy másik cikkre. Itt van a ruházati, a szabóipar. A szabóipar terén itt van ez az Országos Ruházati Intézet, amelyről már múltkori beszédemben megállapítottam, hogy estélyi ruhákat készít. Ez még sem hivatása egy szabóüzemnek, és ez állami ruházati intézet részvénytársaság magánüzem jellegébe öltözködik. Annakidején a háború kezdetén azért volt ez szükséges, hogy az érték és anyag szempontjából megfelelő megállapításokat tehessen, de most semmiféle hivatottsága nines, .semmiféle szükség nincs rá, csak különböző előnyei és privilégiumai vannak a magániparral szemben, mert joga van levonni adós állami tisztviselők fizetéséből az esedékes részleteket. Ezt minden szabóiparos elvállalná, ha rendelkeznék azokkal az előnyökkel, amelyekkel az Országos Ruházati Intézet rendelkezik. Méltóztassék megnézni ennek igazgatóságát: csupa állami hivatalnokokból áll. Most még egy szemléltető képel fogok bemutatni az igen tisztelt Képviselőháznak. A népjóléti minisztérium kebelében megalakult az Országos Közélelmezési Részvénytársaság, itt van előttem a hivatalos áriapja 193] április hó elsejéről. Méltóztassék belekinteni ebbe a hivatalos állapba. Ez az élelmicikkek terén minden bransnnk konkurrenciát csinál, mert itt van a keksztől és a süteménytől kezdve a kávén é.s a teán keresztül déligyümölcs, datolya és füge, Slollwerck-csok óladé, pástétomok, liba mell krém, (Derültség. — Pakots József: Remek!), bor, sör, pezsgő... (Felkiáltások a középen: Fővárosi üzem? — Buday Dezső: Nem városi!) Állami üzem. Városi üzemekről nem beszélek, mert én azt tartom, hogy a városi üzemek dolgát a városházán intézem el. Én itt tisztán állami üzemekről beszélek. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Hródy Ernő: Kérem beszédidőm 10 perccel való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért megho.sszabbí tást megadni? (Igent) A Ház megadja a meghosszabbítást. Kérem, képviselő úr, kissé elkalandozott a címtől. Sziveskcdjék visszatérni. Bródy Ernő: Visszatérek a címhez. (Kabók Lajos: Visszakalandozik.) Már ott is tartok épp a libamellkrémnél. (Derültség.) Azt mondom tehát, hogy amikor az üzemekről van szó, akkor íme itt van az Országos Közélelmezési Részvénytársaság, zárójelben: »a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium alakítása«. Szóval ez nem is hatósági üzem, hanem egy magánrészvénytársaság, amelyben azonban állami érdekeltség van. A népjóléti minisztérium kebelébe tartozik a Riko részvénytársaság: vatta és kötszergyár. Miután a mélyen t. miniszter úr azt inondotta, hogy a jövőben figyelemmel fogja kísérni ezeket a kérdéseket, figyelmébe ajánlom saját rendeletét 1931 április 18-áról, amelyben a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter a magyar királyi pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907:111. tc.-ben meghatározott állami kedvezményeket a Riko magyar kötszermüvek részvénytársaság cégnek Budapesten, II, Gyorskocsis-utca 18. szám alatt levő telepén szegett pólya, szövött széles mull és mull fehérítő üzemágai részére 1929 január 1-étől számítandó öt évre engedélyezte. Nincsen -időm, hogy részletekbe menjek. A zárszámadásokból elő tudnám keresni, hogy a Riko. részvényeiből mennyi az államé, menynyit fizetett az állam, úgyhogy kitűnnék, hogy ez a vállalat tulajdonképpen egy állami részesedéssel életrehívott vállalat. Itt tehát az állam magának külön kedvezményeket ad. Mit sérelmez a kereskedelem és az ipar? Azt sérelmezi, hogy nem egyenlő feltételek mellett száll versenybe az állami vagy az államilag támogatott intézményekkel. Mert az államilag támogatott, vagy állami intézmények nem számítják a rezsiköltségeket, nem számítják az egyéb kiadásokat, nem számítják a házbérüket, ami rendszerint nincs, mert kincstári épületben vannak és így tudnak azután sokkal olcsóbbak lenni, imint a kereskedelem és az ipar, amely velük versenyez. Ezt az egyenlőtlen állapotot meg kell szüntetni. Méltóztatik látni t. miniszter úr felszólalásom tendenciájából is, hogy att szeretném, ha a miniszter urnak tudomására jutnának ezek a nagy anomáliák és látná, hogy a magyar kereskedelem és ipar el van keseredve a miatt, hogy túl van adóztatva és a mellett ezekkel a hatósági üzemekkel neki államilag még konkurrenciát csinálnak. Igen t. miniszter úr, nagyon kérem, miután ki méltóztatott jelenteni és méltóztatott a törvényjavas latba errenézve egy pontot felvenni, hogy necsak a kizárólag közüzem jellegével felruházott állaimi intézmények számára, hanem minden olyan intézmény számára, amelyben állami pénz, állami segítség van, — akár részesedés, akár részvény, akár kamatmentes ikölcsön alakjában —• tessék egyenlővé tenni a feltételeket, hogy a kereskedelem egyenlő feltételek mellett tudjon versenyezni. Ez az én tiszteletteljes kérésem. Minthogy a miniszter úrnak módja van a szakasznál errenézve megfelelő betoldást tenni, nagyon kérem, hogy a közüzemekről szóló részben méltóztassék ezt végre is hajtani. Elnök: Szólásra következik 1 ? Pakots József jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Képviselőház! En ennek a javaslatnak megvitatásával résztvettem már az ipartanácsban, azután a bizottságban és a plénumban is. Nem volt szándékomban a címnél felszólalni és ha nem lettek volna igen nyomós és különös okaim, nem is szólaltam volna fel. Van azonban töbh olyan ok, amely engem felszólalásra (késztet és ezek közt nem utolsó az, amit a miniszter úr tegnap az ő
