Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-499

Az országgyűlés képviselőházának 499. ülése 1931. évi május hó 7-én, csütörtökön, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. IVu'uyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1931/32. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. Kereskedelemügyi tárca : I. cim, Központi igazgatás. Felszólaltak : Gál Jenő, Fitz Arthur, Kun Béla, Szilágyi Lajos, Karkas Tibor, Usetty Béla, Friedrich István, Krüger Aladár, Várnai Dániel, Eri Márton, Krisztián Imre, Gubicza Ferenc, Kiskos István, Bródy Ernő, Kocsán Károly, Kassay Károly, Toblor János, Wolft' Károly, Meskó Zoltán, Bud János kereskedelemügyi miniszter. A 2. címhoz : Bródy Ernő, Buday Dezső, Bud János kereskedelemügyi miniszter. A 3. címhez : Tabódy Tibor, Pakots József, Bud János kereskedelemügyi miniszter. A 7. címhez : Farkas Tibor, Bud János kereskedelemügyi miniszter. A 10. címhez Szilágyi Lajos, Bud János kereskedelemügyi miniszter. — Külügyi tárca : Lakatos Gyula előadó, Beck Lajos. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjónelTlíiegállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : gr. Károlyi Gyula, Bud János Wekerle Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Alniásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pakots József jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Gubicza Ferenc jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző úr. Napirendünk szerint következik a kereskedelemügyi tárca (írom. 1162.) s vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XXI., XXII. és XXIII. fejezete, valamint a XXIX. fejezet 1., 2. és 3. címének részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. oímet felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa az 1. címet). Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Az általános vitában elhangzott miniszteri beszéd kétségkívül igazolása annak, hogy tömérdek tennivaló van a kereskedelem és az ipar területén, amelyek sok mulasztást mutatnak és amelyeknek helyrepótlása minden tényezőnek elsőrangú kötelessége. Itt a címnél engedje meg a t. miniszter úr, hogy megragadjam az alkalmat arra, hogy néhány megállapítást tegyek a legutóbbi kutatások nyomán, amelyek kétségkívül ismertek a mélyen t. miniszter úr előtt. Van egy nagyjelentőségű munkája e tekintetben Fellner Frigyes egyetemi tanár úrnak, aki a nemzeti termelés eredményeiről írt egy nagyszerű munkát. Ebben a munkában össze van hasonlítva az őstermelés és a kereskedelmi és ipari foglalkozás ágazaitaiban nyert nemzeti jövedelemnek a tömege. Egy téveszmének az elhárítására alkalmas ez a nagyszerű tudományos megállapítás. A közhit ugyanis Magyarországon az, hogy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXV. ennek az agrárállamnak nevezett állami alakulás, Csonka-Magyarország léte, elsősorban az őstermelésre van alapítva, Nagy tévedés ez, mint sok olyan axióma, amely vérré vált az emberben, amelyet kritika nélkül szoktak elfogadni és szállóige formájában mutatkozik. Azt szokták mondani, hogy Magyarország agrárállam, hogy Magyarországot az agrárérdekek ápolásával lehet csak fenntartani, a viszonyokat javítani. Ezzel szemben méltóztassanak megengedni, hogy a termelés szempontjából rámutassak arra, hogy az őstermelés teljes összege Magyarországon, amely_adóköteles alapként, mint kereset mutatkozik, 2.226,211.000 pemrő, az ipari és kereseti foglalkozásokból származó kereseti alapok pedig 2.213,825.000 pengőt tesznek ki. 53 millió pengő volna tehát az a különbözet, amely az őstermelés között és az ipari és kereskedelmi i termelés között a legutóbbi táblázatos kimutatás szerint mutatkozik. Ez a szembeállítás még abból az időből származik, amikor 30 pengős búzaárral kalkuláltunk. Ha hozzáveszem a termékek árának, fájdalom, rosszabbodását és hozzáveszem az ipari cikkek árának, fájdalom, emelkedését és hozzáveszek még egy tényezőt, — és ez a legjelentékenyebb — hogy az őstermelés! értékekből a bányászati és kohászati tenmelést ki kell venni, ami 70 millió pengőt tesz ki, akkor az áll elő, hogy az ipari és kereskedelmi termelés hozadéka, adóalapja ma felülmúlja az őstermelés által előidézett adóalapok összegét. A számok kérlelhetetlen ereje mutálja ezt és ha mármost azt a problémát nézzük, amelyet a mélyen t. miniszter úr nagyon elismerésreméltóan volt kegyes itt fejtegetni, hogy a termelési ágak összhangjával hogyan lehetne jobb viszonyokat, könnyebb megélhetést, utakat, gyárakat, ipartermelo in tézeteket létrehozni, valamint egyeseket mégse gíteni, hogyan lehetne a hitelélet megreformálásával odáig jutni, hogy valamiképpen jobb viszonyok legyenek, akkor nem lehet eliminálni ezt a megállapítást ezeknél a következtetések63