Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-498
Az országgyűlés képviselőházának 498. ülése 1931 május hó 6-án, szerdán. 437 tényleg gyűlést akart tartani. A csendőrség ezt észre ve vén, nyugodtan és higgadtan felszólította őket, hogy oszoljanak szét és figyelmeztette őket, hogy máshol se próbálkozzanak ez alkalommal gyűlést tartani. A tömeg széjjel is oszlott, délután két órakor azonban az úgynevezett Epreskertben ismét összegyülekeztek és ekkor a csendőrség ismételten figyelmeztette mint első alkalommal is, Torma Pál elnököt és Pozsgi István szakszervezeti titkárt, hogy ne próbálkozzanak a községben nyugtalanságot előidézni, engedélyük gyűlés tartására nincs, tehát oszoljanak széjjel és nyugodtan térjenek haza. Ennek a második figyelmeztetésnek dacára is az elnök lakásán összejöttek körülbelül negyvenen-ötvenen és ott tényleg gyűlést akartak tartani. Erre a csendőrség felszólította őket, hogy oszoljanak széjjel és a két vezető embert, akit kétszer figyelmeztetett volt, hogy nem tarthatnak gyűlést, az előbb említett Tormát és Pozsgit az őrsre vitték, ahol kihallgatták őket és másnap a főszolgabírói hivatalba bekísérték, ahol a főszolgabíró mindkettőt tiltott gyűlés tartása miatt 35—35 napi elzárásra ítélte. Ebből tehát méltóztatnak látni, hogy a főszolgabíró megfelelően, ha ilyen bejelentés történt, hogy majálist fognak tartani, ezt tudomásul vehette, ellenben azt, hogy gyűlést tartanak, nem vette tudomásul és éppen ezért büntette meg őket ilyen szigorúan, mert kétszeri figyelmeztetés után sem tartották meg azt az Ígéretüket, hogy gyűlést nem fognak tartani. Arranézve, hogy itt durván bántalmazták volna őket akár szóval, akár tettleg, abszolúte semmiféle bizonyíték nincsen, panaszt sem tettele erről A vizsgálat arra is kiterjesztetett, hogy Igaz-e az, hogy Torma, akire nézve ez állíttatott, tettlegesen is bántalmaztatott volna. A községi orvossal megvizsgáltattuk és rajta semmiféle bántalmazás és sérülés nyomai nem voltak feltalálhatók. Hogy mennyire nem majálist akartak rendezni, ez abból is kitűnik, hogy nemcsak helybeliek voltak megthíva, hanem több községből is jelen voltak. (Zaj. — Várnai Dániel: Csak így tovább urak, majd jön a majális! Akkor megsüthetik a csendőröket!) Resztvettek volna azon Dombiratos, Kunágota és Nagykamarás községek meghívottai is. (Várnai Dániel: Majd jön a majális!) Elnök: Várnai képviselő úr maradjon csendben; a képviselő urat már rendreutasítottaan. Scitovszky Béla belügyminiszter: Mindezekből kitűnik, hogy helyesen jártak el és sem durva sértés, sem tettleges bántalmazás nem fardait elő. Az illetők letartóztatása a csendőrségi utasítás megfelelő szakasza alapján teljesen törvényes alappal bírt. A második esetre nézve, amely a büdszentmihályi csendőrörs jogtalan eljárására vonatkozik Fazekas Jánossal és több társával szemben, a következőket adom elő. Ez az eset április hó 12-én történt, amikor Fazekas János nyomdászsegéd Nyíregyházáról jött az illető faluba, hogy ott a végrehajtóbizottság tagjaival B szociáldemokrntapárt megszervezéséről gyűlést tartson. Erre a gyűlésre liarmincliatan voltak meghíva és erre a gyűlésre semmiféle hatósági engedélyt nem kértek. A helybeli esciulőrörsiiek tudomására jutott, hogy úgy a nyíregyházai kiküldött, mint a helybeliek meghívó révén egy ottani földmívesember házába gyűlésre hivattak össze. Erre a csendőrség elY ment a helyszínre és igazolásra szólította fel Fazekast, aki nem helybeli lakos lévén, magát igazolni nem tudta, amire a csendőrőrs felszólította, hogy kövesse őt a csendőrségre, a többieket pedig felszólította, hogy oszoljanak szét, mert gyűléstartásra a hatóságtól engedélyt nem kaptak. Az illető Fazekas a felszólításnak engedelmeskedett, és nem a járőr előtt, hanem a járőr mögött ment. Kihallgatása során a feloszlatottak közül körülbelül tizenketten összegyülekeztek a csendőrörs előtt, megbeszélték a dolgot, és két megbízottjukat, Tomkovics Jánost és Tomkovics Mihályt bízták meg, hogy az Örsnél követeljék ki Fazekas szabadonbocsátását. Ezek ketten be is mentek az Örsre és az ottani tiszthelyettestől, Gnandt Vendeltől, nem kérték, hanem egyenesen követelték Fazekas szabadonbocsátását. Ezt a tiszthelyettes természetesen a leghatározottabban megtagadta. Erre magasabb hangon kezdtek beszélni, (Mozgás a jobboldalon.) úgyhogy tényleg a tiszthelyettes velük szemben és azután a kint várakozó tíz emberrel szemben olyan kifejezésekre ragadtatta magát, amelyek szabályzatellenesek és mindenesetre sértők voltak velük szemben. Ebben az irányban a vizsgálat el is rendeltetett és az illető tiszthelyettest ezért a magaviseletéért felelősségre is fogjuk vonni. A továbbiak során a tiszthelyettes ezt a két embert az utcára kiutasítván, ezek a künnmaradt 10 emberrel valóságos zendülést készítettek elő és követelték kívülről, betörni akarván az Örsre, Fazekas szabadon eresztését, En nek folyományakép a tiszthelyettes fegyverbe szólította az Örs ottlévő tagjait, fegyvert töltetett és szuronyt szegeztetett az ottlévő 12 emberrel szemben. Ekkor megengedte Fazekasnak, — aki maga is kérte ezt — hogy pár szót szólhasson és lecsillapíthassa a tizenkét embert. Fazekas felszólítására és a készenlétben lévő csendőrségre való tekintettel a tömeg széjjeloszlott és csak az előbb kiadott parancsot hajtotta végre a tiszthelyettes, amikor ezek letartóztatását elrendelte. Elsősorban a két főkolompost-fogták le és ezek bemondása alapján tudták meg, hogy ki volt a többi Jb ember és ezeket azután házaikból hozták elő. Természetesen tényvázlatot. vettek fel, ami bizonyos időt vett igénybe, azután pedig hatósági közeg elleni erőszak vétségével vádolva gyalogosan átkísérték őket a járásbíróságra, amely hét kilométernyire van. Ott a járásbíró. — nem a főbíró, hanem a járásbíró — tudomására adta a járőrnek, hogy ez az ügy nem az ő kompetenciája alá tartozik, hanem az ügyészséghez kell őket kísérni. Krre visszakísérték őket liüdszentmihályra, ahol családtagjaiktól pénzt és ellátást kaptak, azután a megfelelő szabályok értelmében másfélórni pihenés után kettesével megbilincselve átkísérték őket Nyíregyházára az ügyészséghez. Az ügyészség mind a tizenkét ember ellen a már említett vétség miatt jogerős vádat emelt, úgy hogy mind a tizenkettő ellen az eljárás folyamatban van. A járás főszolgabírája a tiltott gyűlésen résztveti M ember ellen tényálladék hiányában megszüntette a kihágási eljárást. Fazekas ellen azonban [téletet hozott, még pedig elítélte, azt hiszem, 30 napi elzárásra, mint főbüntetésre és 50 pengd pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre, tekintettel azonban büntetlen előéletére és arra. hogy nem volt tájékozva arról, hogy ott a szociáldemokrata pártszervezet még nincs megfelelő formában és az előírt rendelkezéseknek meg61*