Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-498

438 Az országgyűlés képviselőházának 498. ülése 1931 május hó 6-án, szerdán. felelően megszervezve, a büntető novella alapján büiitetéeíót felfüggesztette. Amint méltóztatik látni, a mi tényállításaink és megállapításaink körülbelül egyeznek azzal, amit képviselőtársam előadott. Itt teljes mértékben helyesen és szabályszerűen járt el a csendőrörs, kivéve abban az esetben. hogy a tiszthelyettes tényleg ezekkel az emberekkel szemben, emberileg talán Indokolna; tóan, méri provokálva lett, ilyen erősebb kifejezéseket használt. Ezt semmi esetre sem fogom tűrni, aminthogy intézkedtem is, hogy ez megfelelôieg megtorol tassék. Egyébként a csendőrörs a fennálló szabályoknak megfelelően járt el és azt is meg kell állapítanom, hogy az illetők a leghatározottabban túlmentek azon a megengedett módon, ahogyan nekik a csendőrörssel szemben el kellett volna járniok. Semmi körülmények között sem tűrhetjük azonban, hogy szembehelyezkedjenek a csendőrség intézkedésével és ha szembehelyezkednek és erőszakot akarnak alkalmazni, nemcsak ebben az esetben, de minden esetben a csendŐrőrs tudni fogja a maga kötelességét. (Élénk helyeslés a jobboldalon. — Várnai Dániel: Semmivel sincs bizonyítva, t. miniszter úr, bogy szembehelyezkedtek!) Azért van a csendőrség, hogy a rendet fenntartsa, és különöséén fenntartsa azokkal szemben, akik vele szemben is renitenskednek. A jelen esetben tényleg nem történt más a csendőrség, nevezete-én a tiszthelyettes részéről, mint az, hogy sértő kifejezéseket használt, amelyeket magam nem kívánok reprodukálni. Ismételten kijelentem, hogy ez minden körülmények között meg fog toroltatni. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával kíván élni. Györki Imre: T. Ház! Előrebocsátom azt a kérelmemet a (belügyminiszter úrhoz, hogy ne méltóztassék a vizsgálatot azoktól kérni és azokkal lefolytathatni, akik ellen tulajdonképpen a vád irányul. Hiszen az, amit tulajdonképpen itt a mimk-zter úr elmondott, valósággal mindkét esetben a logikai képtelenség iskolapéldája. A második esettben, a büdszentmihályi esetben elmondja a miniszter úr, hogy Fazekas János nem tudta magát igazolni, majd később igazolta magát a csendőrségen. Mát ha azok az írások, amelyekkel igazolta magát a esendőrőrségen, megvoltak . a hely-zínen is, nem kellett volna, hogy bekísérjék és el hajszolják a többiektől (Scitovszky Béla belügyminiszter: De nem igazolta magát!) hanem ott is tudták volna igazoltatni, ha éppen ennek a szüksége merült fel. De a továbbiakra is vagyok bátor utalni t. miniszter úr. Azt méltóztatott mondani, — és ebben a tekintetben teljesen egyezik a két tényállás a miniszter úré és az enyém — hogy akkor, amikor Fazekast bevitték az őrszolbába, két ember, Tonkovűcs János és Tonkovics István elmentek a esendőrséghez és ott Gnandt Vendel tiszthelyettest valósággal kérték, hogy bocsássa szabadon Fazekas Jánost. Hát elképzeli az Igen t. miniszter úr, hogy amikor a községnek két polgára elmegy a esendőrséghez kérni, akkor ők a felfegyverzett csendőrségi emberekkel szemben mint két védtelen ember, egyszerűen követelő módon lépnének fel? ök kérni mentek oda, nem pedig követelni és ez a biidszentmihályi lázadás? A miniszter úr úgy Hintet« fel, mintha zendülés történt volna. Azt mondotta a miniszter úr, (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ezt sem mondtam! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Valósággal ezt mondotta!) hogy zendülés tört ki, hogy tíz ember zendült Büdszentmihályon. Hát ne méltóztassék ilyen képtelenségeket elhinni azoknak a csendőröknek, akik ezt a je lentést megteszik, mert sem ez a két ember, aki bement kérni a tiszthelyettest, hogy engedje szabadon Fazekas Jánost, sem pedig azok, akik kíváncsian utánamentek, — hiszen bele kell helyezkedni a falunak a lelki vi Iá gába, kíváncsiak voltaik, hogy mi történt, — (Br. Podmaniczky Endre: Teljesen ártatlanok voltak! — Krisztián Imre: Távol áll a falu lelkétől! — Reisinger Ferenc: Ártatlanabbak, mint ön, erre megesküszöm!) nem lehet elképzelni, hogy ezek mint zendülők léptek volna fel a csendőrséggel szemben. Egyébként ez látszik abból is, hogy a miniszter úr azt mondotta, hogy 30—35-en gyülekeztek össze az egyik földmunkás lakásán és későbben azután, a főszolgabíró által lefolytatott kihágási eljárás során beigazolódott az, hogy ott nines is pártszervezet, nincs is t földmiinkáscsoport, hogy ott nincs is végrehajtó-bizottság, amelynek össze kellett ülnie, vagy ha lenne végrehajtó-bizottság, akkor is nem 30—35 emberből áll, hanem sokkal kevesebből. Az egész tehát — mondom — csak szappanbuborék, amelyet az ember egy gombostűvel megbök, vagy gombostűvel sem kell megbökni és magától felpukkan ás ott van a hólyag. Ami a kevermesi dolgokat illeti, erre vonatkozólag a miniszter úr azt mondotta, hogy senkit sem bántalmaztak, legfeljebb összeszidták őket, majd a szolgabíró titkos gyűlésezés miatt elítélte őket és úgy állítja be a tényállást, mintha a szomszéd községbeliek is odajöttek volna. Teljesen valótlan a jelentésnek minden idevonatkozó része. Ott nem volt nyugtalanság, nem igaz az, hogy délelőtt összejöttek, szétzavarták őket, délután összejöttek, majd pedig Tormai lakásán összegyűltek. Még kevésbbé felel meg az igazságnak az, hogy gyűlést akartak tartani. Köztudomású tény, — ennyire az igen t. belügyminiszter úr is ismeri már a szocialista mozgalmat, hogy Kevermesen nines lehetőség, ha csak valamely központból, megyei vagy járási székhelyről nem küldenek ki szónokot, hogy a kevermesi emberek összeálljanak és gyűlést tartsanak. Nem akartak gyűlést tartani; ők szabályszerűen bejelentették, túlzott udvariasságból, hogy kimennek a falu mellett levő rétre és ott akarják május elsejét családi körben nem is ünnepelni, hanem együtt tölteni. (Krisztián Imre: Marx égisze alatt!) Maga ne zavarjon engem, menjen be a büffébe és ott folytassa az ivást és rúgjon be, maga tökrészeg. (Mozgás és zaj a jobboldalon. — Kuna P. András: Hogyan lehet ilyet mondani. — Szabó István: Rendre!) Részeg embernek a korcsmában a helye, nem pedig a parlamentben. (Krisztián Imre: Az eszme kótyagosai!) Elnök: Györki Imre képviselő urat sértő kijelentései miatt rendreutasítom, Krisztián képviselő urat pedig figyelmeztetem, hogy nines joga közbeszólni. (Kuna P. András közbeszól.) Knna képviselő úr maradjon csendben! Györki Imre: Szintén folytathatja ott, ahol abbahagyta Kuna P.! Elnök: Györki képviselő urat sértő kifejezéséért újból rendreutasítom. Kérem a képviselő urakat, tegyék lehetővé a nyugodt tárgyalást. (Krisztián Imre: De, amikor hazudik!) A képviselő urat ezért rendreutasítom