Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-497

Az országgyűlés képviselőházának U97. ülése 1931 május hó 5-én, kedden. 371 irányozva. Ha tehát a tárca bevételeit levo­nom, miután a tárca önmagát adminisztrálja, akkor megállapíthatom, hogy ipari és keres­kedelempolitikai célokra, személyi, dologi és minden egyéb kiadással együtt összesen 17,816.000 pengőt fordít a magyar állam, igazán olyan csekély összeget, hogy ilyen kis összeg­ből elérni azokat az eredményeket és ezt a csekély f összeget annyiféle célra elaprózni, ahányféle célra ez itt a kereskedelmi tárca ke­retén belül szükségeltetik, igazán merem mon­dani, hogy művészet. Ezek után legyen szabad egészen röviden áttérni a tárca egyes címeinek ismertetésére. A takarékosság úgy ennél a tárcánál, mint a többi tárcáknál is, a legnagyobb mérvben ke­resztülvitetett, egészen addig a határig, amed­dig az egyáltalában keresztülvihető volt és az egyes szolgálati ágakban a 10%-os személyi redukció, amely a normálstátusnál elő van írva, minden szaknál megtörtént, kivéve az olyan természetű ágakat, amelyeket az előbb említettem, mint az iparfelügyeletnél, vagy a háziipar egységes megszervezésénél, ahol a munkakör természete nem teszi ezt lehetővé. Ez a létszámredukció annál súlyosabban esik a mérleg serpenyőjébe, ha figyelembevesszük azt, hogy a tárcához időközben új munkakörök osztattak be. így például az összes állami építkezések a tárca keretén belül egy orszá­gos magasépítési igazgatóság hatáskörébe osz­tattak be. Ezenkívül idekerült az egész házi­ipar egységesen, az idegenforgalmi kérdések intézése is, a kereskedelemügyi minisztérium­hoz került továbbá a kiállítási ügyek fokozot­tabb ellátása, az automobilizmussal egyre nö­vekvő munkakör. Még számos ilyen ügykört említhetnék meg, így Déldául a kisipari munkakört, amelyre egész külön osztály állít­tatott fel a kereskedelemügyi minisztérium­ban. Mindezek az új munkakörök új embere­ket igényelnek és ennek ellenére a személyzet­nél a létszámredukciót sikerült az egész vona­lon keresztülvinni. Arranézve, hogy mennyire rigorózusan vit­tük ezt keresztül, jellemző, hogy míg az 1925/26. költségvetésben, tehát öt évvel ezelőtt a keres­kedelemügyi tárca munkakörét a saját tisztvi­selőin kívül csak a különböző üzemektől, vasút­tól, postától még berendelt hatvan tisztviselő­vel lehetett ellátni, ma már egy berendelt tiszt­viselője sincsen a tárcának; ez a hatvan em­ber kikerült ebből a létszámból, részint más státusba osztatott be, úgyhogy csak ennek a takarékosságnak végrehajtása útján lehetett elérni azt a megtakarítást, amely a személyi járandóságoknál a költségvetésben előállt. A dologi kiadásoknál szintén lényeges meg­takarítást találunk, amennyiben a dologi kiadások összesen 240.000 pengővel irányoztat­tak elő a multévi 264.150 pengővel szemben. Ha figyelembe vesszük, hogy a háború előtt a do­logi kiadásokra 317.000 pengő fordíttatott, akkor méltóztatnak látni, hogy a háborúelőtti dologi kiadásokhoz képest körülbelül 40%-os a megta­karítás. A kiküldetési és átköltözködési költségeknél ugyancsak további lényeges, 15%-os redukciót találunk. Itt is szükségesnek tartom megje­gyezni, hogy ez a tétel már a múlt esztendőben 20%-kal csökkentetett, holott a kereskedelem­ügyi minisztériumhoz tartozó tisztviselőknek tudvalevőleg igen gyakran kell külföldi konfe­renciákon kereskedelempolitikai és vámtárgya­lásokon résztvenniök, tehát ez az összeg, amely összesen 100.000 pengőben van előirányozva, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXV. olyan csekély, amelyet már tovább csökkenteni nem lehet. örvendetes tényként kell megállapítanom, hogy az idegenforgalom céljára a múlt évben beállított 100.000 pengős tétel nem csökkentetett, ami azért örvendetes, mert mindnyájan tudjuk, hogy az idegenforgalom (fejlesztésének milyen nagy jelentősége van nemcsak Budapest, ha­nem egész Magyarország szempontjából is. A 2. cím alá tartozik az az új szerv, amely­ről már az előbb említést tettem: az országos magasépítési bizottság. Ez az új szerv a taka­rékossági bizottság kezdeményezésére múlt év végén állíttatott fel és a létszám öt miniszté­riumból vétetett át. Eddig minden minisztérium saját hatáskörében intézte építkezéseit. Ez most így egységes irányítás és egységes vezetés mel­lett a kereskedelemügyi minisztériumban kon­centráltatott. Hogy ennek máris milyen üdvös kiihatásai vannak, azt azzal tudom a legjobban megvilágítani, ha megemlítem, hogy mióta a kereskedelemügyi minisztérium alá tartoznak az összes magasépítési ügyek, azóta hiteltúllé­pés egyáltalán egy építkezésnél sem volt. A ki­írások, a szerződések megkötése egységes ter­vek szerint, egységes szabványok szerint tör­ténik; azóta bizonyos rendszer és racionalizá­lás vitetett bele az egész állami építkezési ak­cióba. Feltétlenül szükségesnek tartom azon­ban, hogy necsak a munkák kiírása,^ odaítélése és az építkezések ellenőrzése történjék egy helyről, hanem az összes magasépítési hitelek is egy helyen legyenek felvéve, nem úgy, mint eddig, a különböző tárcák között felosztva, mert ez rendkívül megnehezíti az igénylést, az utal­ványozást, az ügykezelést és állandóan panasz az, hogy a vállalkozók, amikor már befejezték a munkát és megejtették az elszámolási műve­letet, hónapokig szaladgálnak pénzükért Pon­ciustól Pilátusig, (Ügy van! Ügy van! jobbfe lől.) holott nem ez a célja az egyszerűsítésnek, hanem az, hogy a magasépítési igazgatóságnak legyen saját folyószámláj l es HZ íl vállalkozó a munka befejezte után a folyószámláról azon­nal megkapja járandóságát. (Helyeslés ) Minthogy pedig az a célunk, hogy az ad­minisztráció az el?ész vonalon egyszerűsíttes­sék, ezt a célt csak így tudjuk elérni. Ez an­nál is könnyebben valósítható meg, mert a költségvetésből méltóztatnak látni, hogy nem­csak a műszaki és adminisztrációs személyzet vétetett át a kereskedelmi tárca költségveté­sébe, hanem átvétetett a kisegítő személyzet la és átvétettek a szükséges számvevőségi tiszt­viselők is, amennyiben több minisztériumból 10 számvevőségi tisztviselő vétetett át. Mint­hogy tehát a megfelelő tisztviselői apparátus rendelkezésre áll, nincsen semmi különösebb nehézsége annak, hogy ezek a hitelek is egysé­gesen kezeltessenek. (StrauszIstván: Ki felelős az együttes utalványozásért?) A 3. cím alá tartozik a Légügyi Hivatal. A Légügyi Hivatalnál a múlt esztendővel szemben lényegesebb változásokat nem talá­lunk. A légiforgalmi vállalatok és a légiközle­kedés támogatására folyó évre is 200.000 pengő szubvenció irányoztatott elő. Ez a magyar légiforgalmi hálózat további kiépítését célozza. A 4. cím alá tartozik a szabadalmi bí­róság. À szabadalmi bíróság a tárca egyik igen aktív címe, amennyiben a személyi és dologi kiadások a szabadalmi bíróságnál, miután — amint méltóztatnak tudni — a szabadalmi felső­bíróság az elmúlt esztendőben takarékossági okokból megszüntettetett, összesen 518.780 pen­53

Next

/
Oldalképek
Tartalom