Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-497

372 Az országgyűlés képviselőházának U97. ülése 1931 május hó 5-én, kedden. gőben irányoztattak elő. Ezzel szemben a szabadalmi bíróság bevételei a védjegyek és minták utáni illetékekből, a hivatalos kiadványokból 720.000 pengőben irányoztattak elő, vagyis a szabadalmi bíróság címe 201.000 pengővel aktív. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a szabadalmi bíróság dologi kiadásai még aránylag elég magasan, 234.000 pengőben irányoztattak elő azért, mert a kommün és a forradalmak után a külföldi szabadalmi leírások kinyomatásával elmaradtunk és így 16.782 darab régi szabadalmi leírás nyomatandó ki, amelyeknek mintegy fele már ki van nyomatva, a többi pedig a folyó év folyamán fog kinyomatni. Az 5. cím alá tartozik a vasúti és hajózási főfelügyelőség. A vasúti és hajózási főfelügyelőség tételei nagyjában a multévi keretek közt mozognak, a különbség az, hogy a múlt esztendő óta a közhasználatú járóművek járatainak engedélyezési és ellenőrzési költségeire 18.000 pengőt vettünk fel, miután újabban a konoesszionált gépjárművek, vagyis az autóbuszjáratok ellenőrzése, felülvizsgálása es engedélyezése is a vasúti és hajózási főfelügyelőség hatáskörébe osztatott be. (Halljuk! Halljuk!) A 6. cím alá tartozik a központi mértékügyi intézet és a mértékhitelesítés. Ez is igen aktív címe a tárcának, amennyiben 504.000 pengő összkiadással szemben — úgy a dologi, mint személyi kiadásokat összegezve — a várható bevételek 980.000 pengőben irányoztattak elő, vagyis ennek a címnek 475.000 pengő feleslege mutatkozik, holott ez a felesleg nem fordíttatik arra, hogy a mértékügyi intézet és a hitelesítés tovább kiterjesztessék és főkép az elektromos árammérők hitelesítése is belevonassék ennek az intézetnek munkakörébe, noha az 1907 : V. te. imperative kimondja, hogy mindazok a bevételek, amelyek a mértékhitelesítésből folynak be, ennek az intézménynek további kiépítésére és fejlesztésére fordíttassanak. En tehát itt is bátor vagyok az igen t. pénzügyminiszter úr nagybecsű figyelmét erre a körülményre felhívni, abban a reményben, hogy a jövőben mód, alkalom és lehetőség lesz arra, hogy az elektromos árammérők hitelesítése is felvétessék ebbe a munkakörbe, annyival is inkább, mert hiszen köztudomásúlag nemrég fogadtuk el az energia gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot, amelynek életbelépte után szinte kötelezve leszünk arra, hogy a fogyasztókat, amidőn egy monopóliumot élvező engedélyessel fognak szembenállani, olyan árammérőkkel lássuk el, amelyek hatóságilag hitelesíttettek és időnként «'1 lenőriztetnek. (Temesváry Imre: Két év alatt kifizeti magát!) A 7. cím alá tartoznak az államépítészeti hivatalra, a közutakra és a hidakra vonatkozó költségvetési adatok. Amint méltóztatnak tudni, a kormány pár évvel ezelőtt nagyszabású útépítési programmot állított össze, amelynek végrehajtása a pénzügyi nehézségek • 'Ilenére is tervszerűen folyik. Folyamatban van eddig állami utakból mintegy 300 kilométernyi út átépítése, magasabbrendü összekötő utakból 250 kilométer és az úgynevezett bekapcsoló összekötő utakból 600 kilométer új út megépítése, összesen tehát 1150 kilométer út megépítése van folyamatban. Ennek az útépítési programúinak pénzügyi fedezetéül szolgálnak egyrészt a költségvetés egyes tételei, amelyek rendelkezésre állnak, másrészt az automobiladóból befolyó 4 millió pengő, amely az országos útfejlesztési alapba folyik be- Az Országos Útfejlesztési Alap terhére építtetnek ezek az utak, a további utak pedig különböző hitelezési műveletek útján építtetnek meg. Az Országos Útfejlesztési Alap terhére megépíttettek eddig a budapest—bécsi út, a budapest-siófoki állami közút és a miskolclillafüredi közút. Ezek az összegek hat év alatt fognak törlesztetni és ezeknek az utaknak építési költsége összesen kereken 12 millió pengőben van előirányozva. Az állami közutak átépítésére egy 10 éves programúi dolgoztatott ki. Az első három év alatt megvalósítandó útépítéseknek összege kereken 51 millió pengőt igényel; ezek a munkák részint hitelezési művelettel, részint külföldi kölcsön igénybevételével valósíttatnak meg és nagyrészt már folyamatban is vannak. Az állam által kiépítendő magasabbrendű utakra a Moktár. útján igen kedvező feltételek mellett 8,600.000 svájci frank vétetett fel, amely kölcsön felhasználásával ezek a magasabbrendű állami utak építtetnek ki. Ezenfelül az úgynevezett községi bekötő utak építésénél, amelyeknél tudvalevőleg a költségek harmadrészét az állam adja államsegélyként, míg kétharmadrészét az érdekelt községek és törvényhatóságok kötelesek rendelkezésre bocsátani, az államot terhelő törlesztési összeg 3,792.000 pengőben van előirányozva. Méltóztatnak tehát látni, hogy az útépítés terén nagyszabású beruházási programm megvalósítása folyik, ami a mai nehéz viszonyok között hivatva van a munkanélküliségen segíteni. Ehhez hozzá kell venni azt, a nagy programmot, amely a hidak építését célozza: mint méltóztatnak tudni, a dunaföldvári Dunahíd a forgalomnak már átadatott, a balsakenézlői Tisza-híd már úgyszólván teljesen készen van és a közeljövőben fog átadatni a közforgalomnak és a két budapesti Duna-híd megépítése is már a megvalósulás stádiumában van, amennyiben a fővárossal megvan a megegyezés arra vonatkozólag, hogy a szükséges összegeket részint a főváros, részint az állam miképpen fogják rendelkezésre bocsátani. Meg kell még említenem, hogy ezenfelül a kiépítetlen községi utak kiépítésére nyújtandó állami hozzájárulásokra a költségvetésben 1,800.000 pengő van előirányozva, vagyis 500.000 pengővel magasabb összeg, mint a múlt évben. Ez már csak abból a szempontból is örvendetes, mert amikor a költségvetés egyes tételei az egész vonalon mérsékeltettek, ugyanakkor itt 500.000 pengővel magasabb előirányzatot találunk, ami elő fogja segíteni azt, hogy ezek a 600 kilométert kitevő bekötő utak mielőbb megépíttessenek. A következő cím alá tartozik az iparfelügyelet. Az iparfelügyelet átszervezéséről és kiépítéséről már bátor voltam megemlékezni. A cél az, hogy az iparfelügyelők a jövőben necsak a szociálpolitikai, tehát a munkásvédelmi kérdésekkel foglalkozzanak és a gyárlátogatásokat és ellenőrzéseket végezzék, hanem gazdaságpolitikai szervekké is képeztessenek ki, vagyis az iparfejlesztésnek gyakorlati és hatékony tényezői legyenek. Az iparfelügyelői szolgálatnak ez az átszervezése folyamatban van és errevonatkozólag a megfelelő utasítás a közeljövőben meg is fog jelenni. A 9. cím alá tartozik az ipari és kereskedelmi szakoktatás. Ennél a címnél nagyjából a multévi keretek között mozog a költségvetés. Uj iskolák és intézetek felállítása nincs tervbevéve; a költségvetés egyes tételei csak azt a