Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-497

Az országgyűlés képviselőházának U97. ülése 1931 május hó 5-én, kedden. &ÖÖ verkezések mérséklésének kérdése voltaképpen hogyan is áll most az egyoldalúságban, igazságtalanságban és erőszakosságban páratlanul álló párizskörnyéki békék szerint. A legjobban úgy ítélhetjük meg a helyzetet, ha egészen rövid tekintetet vetünk arra, hogy Trianon tulajdonképpen mire kötelez bennünket a lefegyverkezea tekintetében. Ha ezt áttekintettük, akkor áttekintéssel bírunk összes többi sorsosaiifknak, a középeurópai úgynevezett legyőzött nemzeteknek a lefegyverzés kérdésében való helyzetéről. A trianoni békeszerződés 5. fejezetének bevezetésében mondja azokat a nagyon fontos szavakat, amelyek szerint avégből, hogy az összes nemzetek fegyverkezésének általános korlátozása előkészíthető legyen, köteles Magyarország a szerződésben körülírt katonai, hadihajózási és léghajózási rendelkezéseket megtartani. Tehát jól jegyezzük meg: avégből, hogy valamennyien lefegyverkezhessenek. Ennélfogva ennek a helyzetnek csak átmenetinek szabad lennie. Azután következnek a részletes rendelkezések, amelyeknek élén az a meghatározás áll, hogy a magyar hadsereget kizárólag a rendnek Magyarország területén való fenntartására és határrendőrség] szolgálatra szabad alkalmazni. Ennek kiegészítéséül azután hozzáteszi ehhez a trianoni békeszerződés, hogy a mozgósítást elrendelő, avagy mozgósításra vonatkozó minden intézkedés tilos és végül, hogy az alakulatokhoz kiegészítő keretek semmi esetre sem tartozhatnak. Azaz: Trianon eltörli az általános védkötelezettséget, Trianon eltilt a mozgósítástól és Trianon eltiltja a tartalékok kiképzését. Ezek után következnek azok a rendelkezések, amelyek szerint Magyarországon a minimálisra redukált hadianyagot csak egy gyárban szabad előállítani, különben pedig minden nemű hadianyag behozatala, valamint a külföld részére való gyártása kifejezetten tilos. Kimondja még a trianoni békeszerződés azt is, hogy Magyarországon gázokat sem előállítani, sem behozni nem szabad, valamint, hogy tilos páncélos járműveket, tankokat, vagy más hasonló gépeket gyártani vagy hehozni. Végül el vagyunk tiltva a trianoni békeszerződés által a hadihajók gyártásától, valamint katonai vagy hadihajózási repülőszolgálattól is. Ez nagy általánosságban a trianoni békeszerződés a mi felfegyverkezésünket illetőleg. A tranoni békeszerződés tehát lefegyverzett bennünket addig a mértékig, hogy a fegyveres erőt kizárólag csak a belső biztonság fenntartására vehetünk igénybe, a külső ellenség ellen való védekezésre azonban Trianon egyetlen katonát, egyetlen fegyvert sem engedélyez nekünk, hanem teljesen és korlátlanul kiszolgáltat bennünket állig felfegyverkezett szomszédaink korlátlan önkényének. Ezt a mértéktelen lefegyverzettséget mindezideig azért tűrhettük, mert hiszen maga a békeszerződés mondja meg azt, hogy csak átmeneti a mi ilyen mértékű lefegyverkezésünk, avégből, hogy az egyetemes, az általános lefegyverkezés megtörténhessék. IIa mármost a beígért általános és egyetemes lefegyverkezést illetően megnézzük a Nemzetek Szövetségének paktumát, abban igen precíz kijelentéseket fogunk találni abban a tekintetben, bogy meddig kell tehát menni annak az általános és egyetemes lefegyverkezésnek. A paktum 8. §-a azt mondja, hogy Nemzetek Szövetgégének összes tagjai elismerik, hogy a béke fenntartása megköveteli a nemzetek fegyverkezésének csökkentését addig a legalacsonyabb fokig, amely a nemzeti biztonsággal, a sécurité nationale-lal és a nemzetközi köteleI zettségeknek közös eljárás után való kikényszerítésével még összeegyezetethető. Minden nemzetre névze tehát egyformán ez van kimondva a paktumban, minthogy pedig a paktum egyszersmind a békeszerződések kiegészítő része, az van kimondva az összes békeszerződésekben, hogy az összes nemzetek és államok lefegyvereztetesének alsó határa az önvédelem, alsó határa az, hogy külső megtá •matatás ellen még képesek legyenek magukat védeni. Ha mármost összevetjük azokat az alapvető rendelkezéseket, amelyek a szerződésekben foglaltatnak, összebasonlítjnk azt a refidel| kezest, amely szerint a mi lefegyverezteté.sünk ; csak átmenet, esak bevezetés, csak előkészítés ' az egyetemes, az általános lefegy ve rezesre, | összebasonlítjnk aztán azt a második határozmányt, amely szerint minden nemzetet az ön! védelem határáig kell lefegy vérezni, a tizeuj két esztendő óta történtekkel és a ma fennálló : tényleges helyzettel, akkor kettőt kell konsta; talmink. Az egyik az, hogy a mi lefegyverez' tetésiink sokkal mélyebbrenienő, mint amilyet] ' az az alsó batár, amelyet a paktum és a bóke, szerződések megjelölnek, (Úgy van! Ügy van!) ; mert minket lefegyvereztek addig a mértékig, I hogy csupán a belső biztonságról gondoskod! hatunk, külső megtániadtatás ellen azonban j teljesen védtelenek vagyunk, teljesen ki vai gyünk szolgáltatva szomszédaink önkényének; ; (Ugy van! Ügy van!) a második pedig, amit I konstatálnunk kell, az, hogy az általános lefegyvereztetés terén a többi hatalmak, mond! jnk: a győztesek, ezen tizenkét esztendő alatt ' egyetlen egy komoly intézkedést sem teltek. j Beszédeket, dicső nagy szónoklatokat bőven | hallottunk az ő ajkaikról, amelyekben azt fej i legetik, hogy feltétlenül le kell fegyverkezni ! és amelyekben azt fejtegetik, hogy a háborút \ pedig ki kell iktatni az emberi intézmények I sorából, mialatt azonban ezen kenetteljes be| szedek elhangzanak ajkaikról, ugyanazon idő , alatt párhuzamosan erőteljesen fejlesztik to! vább az ő haderejüket és technikailag olyan j tökéletességgel szerelik fel, hogy felszerelésük J mértéke messze meghaladja a világháború elolt j volt felfegyverzettségük méreteit (Úgy van! i Ügy van! a Ház minden oldalán.) Hogy egyei bet ne említsek, a bennünket polip-módjára | körülölelő három utódállam fel fegyverzett sége a mi felfegy \ érzettségünk tizenháromszorosa ! és amely pillanatban mozgósítanak, az ő hadj erejük a mi hadseregünknek egyszerre a száz« ! hetvenszereséére emelkedik, nekünk pedig nem I szabad mozgósítanunk. Azonkívül technikai felszereltségük tökéletes, amivel szemben esak példaképpen hadd hivatkozzam arra a komiI komra, bogy amíg ők korlátlanul gyárthatják | a mérges gázokat, nekünk évek során való ' hosszá diplomáciai fáradalmáé eljárásunkba került az, hogy legalább annyi! megengedtek. hogy parányi kis méretekben mérges gázok ellen óvóálarcokat beszerezhessünk. Hogyan lebet az, hogy az emberiségnek ekkora türelme van és tizenkét esztendő multán sem kéri számon a hatalmasoktól, hogyan merik a békeszerződések rendelkezéseit bet (illet lenül hagyni? Elámították az emberiséget jelszavakkal. Felállítottak egy hármas jelszót, mondván: arbitrage, sécurité, désarmement, Uz a hármas jelszó egyszersmind sorrendet is jelent. Azt mondották: előbb tessék megállapítani, hogy az összes konfliktusok, amelyek különböző nemzetek között felmerülhetnek, bírói úton Intézendők el, azután tessék a békeszerződésekben megállapított határokat újólag bizto-