Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-497

Az országgyűlés képviselőházának 497.' ülése 1931 május hó 5-én, kedden. :\\:> viában elérik *az 1,600.000 főt, sőt további tar­talékokkal Jugoszlávia mozgósítás esetén két­milliós hadsereggel rendelkezik. De itt van Kománia, ahol az általános védkötelezettség a 21. életévtől az 50. életévig tart, a tényleges szolgálati idő 24 hónap. Kománia is körülbelül 1,600.000 főnyi hadsereggel rendelkezhetik moz­gósítás estit én. Csehszlovákiában még fokozot­tabb mértékben folyik a hadsereg szervezés, mert ott emberanyagban is megfelelő nagy tartalékok állanak rendelkezésre. Az általános védkötelezettség Csehországban a 20. életévtől az 50. életévig tart, a tényleges szolgálat 18 hónap, újoncjutaléka évente átlag 170.000 fő és a háborús hadrendlétszáma a mozgósítást kö­vető napokban eléri az 1,500.000 főt. Mindezeknél azonban sokkal érdekesebb és sokkal meglepőbb az, ami az orosz szovjetben történik. A tanácsköztársaság ugyanis minden erővel azon van, hogy óriási embertömegeit teljesen a hadsereg szolgálatába állítsa be. "Ér­dekes, hogy háború esetén Oroszországban a nők is hadkötelesek, sőt békeidőben is az önként jelentkező nők tagjai lehetnek a hadseregnek. A parancsnoki tekintély érdekében ugyanazt teszik, mint hármely más hadsereg: tiszti­iskolák, továbbképző tanfolyamok, vezérkari iskolák nevelik és képezik a parancsnokokat. Véderőtörvényük különben 1925-ben újíttatott meg. Az általános hadkötelezettség az orosz szovjetben a 19. életévtől a 40. életévig tart és három időszakra oszlik. Még a tényleges szol­gálat megkezdése előtt, amely csak a 21. élet­évnél kezdődik, a sorköteles ifjú előzetesen el­méleti és gyakorlati kiképzésben részeszl, úgy­hogy amikor 21 éves korában bevonni tényle ges szolgálatra, már- tulajdonképpen mint ki­képzett katona lesz az orosz hadsereg tagja. A tényleges szolgálati idő a 21. életévtől kezdő­dik és — ez rendkívül érdekes — öt esztendeig tart. A hadseregnek ez a része kettős szervezésű, amennyiben állandó létszámú sorhadosztályok és milic-rendszerű területi alakulatok vannak. A parancsnokokul kiszemelt és magasabb pol­gári képzettséggel rendelkező egyének éppúgy, mint bárhol másutt, az egyéves önkéntes min­tájára képeztetnek ki. A területi alakulatot rendszerint a milic-rendszer alapján behívott úgynevezett váltóállományok töltik ki. Ezek a tényleges szolgálati idő öt esztendejében évente 8—11 hónapig terjedő fegyvergyakorlatra hivat­nak be. Az orosz szovjet a kettős szervezés révén 29 sorhadosztállyal és tíz lovasthadosztállyal rendelkezik. Természetesen ehhez hozzájárul­nak még a légügyi csapatok. A milic-szeryezésű területi alakulatok pedig 41 hadosztály és reá 3 lovashadosztály kereteit alkotják. Az orosz szovjetben ma évente átlag 1,200.000 ember nyer katonai kiképzést, úgyhogy mozgósítás esetén az orosz szovjetnek 12 milliós hadserege lehet. Ezek az óriási számok emberanyag tekintetében azonban nem jelentenek különösen sokat, mert igazi katona és igazi hadsereg csak akkor fog győzni, ha át van batva az Istenbe vetett bit­től, ha él henné a büszke nemzetközi öntudat. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) De különben is a jövő háborúját nem a nagy számmal ren­delkező hadseregek fogják eldönteni, a jövő háborúját esetleg a kis létszámú, de olyan had­seregek fogják eldönteni, amelyek a technika szédületes vívmányaival nagyszerűen vannak felszerelve. (Nagy Emil: Mérges gázbombák­kal!) A jövő háborúját a motortechnika fej­lődése fogja eldönteni. Óriási szerep jut majd a repülőgépeknek s a különböző csapatoknál és fegyvernemeknél a jól alkalmazott motorerő fogja a csatákat és az ütközeteket döntésre vinni. Én nagyon megértem az igen t. honvé­delmi miniszter úrnak legutóbb elmondott egyik rendkívül érdekes beszédét, amely úgy érzem, hogy az, intelem itthon, de intelem ki­felé is. A nyugati államoknak, az entente hatal­maknak tisztában kell lenniök azzal, hogy Ma­gyarország ás a magyar nemzet ezer éven át védőbástyája volt Kelet ellen a nyugati civili­zációnak és a nyugati kultúrának. Vagy elis­merik a nyugati államok a magyar nemzetnek ezt a történelmi hivatását a jövőre nézve is, mert hiszen a keleti veszedelem talán soha sem volt oly nagymérvű, mint napjainkban és ha elismerik, akkor igaza volt a hoMvédelmi mi­niszter úrnak, amikor azt mondotta, hogy ad­ják vissza a magyar nemzet kezébe a makulát­lan kardot, mert akkor ott lesz ez a nemzet, hogy megint védőbástyája legyen a Nyugat­nak s a Nyugat kultúrájának a Kelet ellen, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) vagy ha nem adják vissza, akkor a nyugati civilizációnak, a nyugati kultúrának vége lehet. Ami a motortechnika korlátozását célzó egyezményeket illeti, — s ezt különösen hang­súlyozom, mert e tekintetben a közvéleményben nagy tájékozatlanság van — az 1921. évi londoni egyezmény ugyanis — amint méltóztatnak tudni — korlátozta a motortechnikának katonai téren való alkalmazását. Hiszen mi tulajdon­képpen katonai repülőgépet sem tarthatunk. Az 1926. évi párizsi egyezmény azonban mó­dosította ezt a londoni egyezményt, mégpedig olyképpen, hogy gazdasági és kereskedelmi cé­lokra a légiforgalmat teljesen szabaddá tette, sőt megengedi ez az egyezmény azt is. hogy az egyes államok a kereskedelmi és a gazdasági légiforgalmat támogathassák is. Ezt csak azért említettem most, — különben majd a kereske­delmi tárcánál fogok evvel kapcsolatban az igen t. Ház elé egy nagyobb ismertetéssel jönni — mert a békediktátumok 35.000 főnyi hadsere­get engedélyeznek Magyarországnak és amikor a szomszéd államok és minden más nem legyő­zött állam a lehető legnagyobb kiadásokkal óriási módon fejleszti légi csapatait, óriási be­fektetéseket eszközöl a hadsereg szervezésénél a motorerő kihasználására, ugyanakkor ez ne­künk nem szabad. Kérdezem tehát a béke dik­tálóitól: elképzelnek e egy modern, aktív had­sereget, egy 35.000 főnyi hadsereget amelynél tilos a motorerő kihasználása, amelynél tilos a légi csapatok felállítása? Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben is el fog kelleni érnünk va­lamit és mindent meg kell tennünk arranézve, hogy a békeszerződésnek erre vonatkozó részei revizió alá vétessenek. A leszerelés gondolatáról Malasils Géza igen t. képviselőtársam is beszélt, de azt nem említette meg, hogy annak ellenére, hogy a le­szerelés gondolata tulajdonképpen mindenkit és minden államférfit foglalkoztat, mégis azt látjuk, hogy itt tulajdonkeppen abszolúte nincs szó leszerelésről. Nekünk pedig különösen eb­ben a lefegyverzettségünkben gondolnunk kell honvédelmünkre és ennél a kérdésnél nagyon hiányolom, hogy a költségvetésben a gázvéde­lemre abszolúte semmi, egy árva fillér sincs felvéve. A gázvédelem szempontjából például kü­lönösen Németország, legfőképpen azonban — és ez megint érdekes — Szovjetoroszország rendkívül előrelátó intézkedéseket tesz. Orosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom