Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-496

Az országgyűlés képviselőházának U9Û. ülése 1931 május l-én, pénteken. 303 tudom elhinni különösen azért, mert a népjóléti minisztérium székében olyan férfiú ül, akinek a puritánságáról egyértelműen, mindnyájan meg vagyunk győződve és át vagyunk hatva. Nem hinném, hogy ezek a vádak így be fognak igazolódni. De szükséges és fontos, hogy ez a kérdés már tisztáztassék. En a magam részéről is kérem a népjóléti miniszter urat, hogy amennyiben lehet, sürgesse meg a fegyelmi vizsgálat befejezését, (Fábián Béla: Nem azon múlik a dolog; be van fejezve!) mert nekünk, mint jogászoknak mégis csak be kell látnunk azt, hogyha van egy fegyelmi eljárás, amely összefüggésben van ezekkel a kérdésekkel, akkor ennek a fegyelmi eljárásnak a végét be kell várni, mert e nélkül nem lehet helyesen és jól intézkedni. Eri tehát a magam részéről csak azt kérném a népjóléti miniszter úrtól, hogy legyen szíves a fegyelmi eljárás befejezését megsürgetni, amelynek során természetesen azok is ki fognak hallgattatni, akikre Fábián igen t. képviselőtársam itt hivatkozott. Hiszen ha benne vannak abban a vizsgálatban, amelyet az Állami Számvevőszék lefolytatott, én egészen természetesnek tartom, hogy a fegyelmi eljárás során ők is kihallgattatnak. Méltóztassék megengedni, hogy most rátérjek arra, hogy végtelenül örülök annak, hogy a népjóléti miniszterim megmaradt, mert hiszen egy évvel ezelőtt, amikor a mi nagy miniszterünk, Vass József meghalt, olyan hírek keringtek, hogy ezt a minisztériumot fel fogják oszlatni és be fogják olvasztani a többi minisztériumokba. Már pedig a mai időkben különös szükség van rá,. — amint arra Tobler igen t. képviselőtársam is rámutatott — hogy a népjólétnek és munkaügynek külön minisztériuma legyen, mert a mai viszonyok közölt talán a legfontosabb minisztériumi ágazatok azok, amelyek ebben a minisztériumban összpontosítva vannak. Ma, amikor a munkanélküliség olyan nagy, amikor keresik a lehetőséget és módot arra, hogy a munkanélküliség valamiképpen csökkentessék, akkor kell, hogy munkaügyi minisztérium legyen. Amikor a nyomorúság akkora, mint amekkora a mai viszonyok között, — és sajnos, ez évről-évre fokozódik — akkor kell, hogy valaki legyen, aki a legtöbb fokon gondoskodjék arról, hogy ezt a nyomorúságot enyhítse s a szociális kérdés ket megoldja. A magam részéről végtelenül örülök annak is, bogy éppen Ernszt miniszter úr az, aki ennek az ügyágazatnak az élén áll, aki évtizedek óta ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. A gyakorlatból láttuk, hogy amikor még nem volt ilyen hatalom a kezében, akkor is megtett mindent, amit a szegény nép érdekében meg tudott tenni. Éppen ezért vagyok bátor a miniszter árhoz egypár kérést intézni. Kérésem elsősorban a hadirokkantakról szóló törvényre vonatkozik. A (hadirokkantakról szóló törvényt már évek óta sürgettük és úgy tudom, hogy erre vonatkozólag volt már egy javaslat a Házban, (Üfjij van! a jobboldalon.) amelyet a Ház el is fogadott. Kérem., hogy a hadirokkantakról szóló törvény végre hozassék a Ház elé. Nem méltóztatik arra gondolni, hogy milyen nagy megnyugtatást keltene ez éppen azok között, akik a legnagyobb áldozatokat hozták meg a haza érdekében, (Ügy van! Ügy ran! a jobboldalon.) akik egészségüket hagyták ott a baza oltárán és akik közül ma nagyon sokan nyomorultan tengődnek abból a kevés járadékból, amelyet kapnak. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXV. Ezzel kapcsolatban bátor vagyok rámutatni arra, hogy a százszázalékos hadirokkantság megállapításával borzasztóan csínján bánik a minisztérium, bár el kell ismernem, hogy a legnagyobb jóindulat és jóakarat vezeti őket. (F. Szabó Géza: Iluszonötszázalékkal leszállítják!) Tudok eseteket, bogy ott, ahol az orvosi t'eliilvizsgálóbizottság megállapítja a 100%-ot, nem egy esetben a minisztériumban leszállítják 7f)%-ra és 50%-ra. Mi nem tudjuk megértetni ezekkel az emberekkel, akik panasszal jöttek hozzánk, hogy hogyan lehet az, hogy amikor az orvosi felülbírálóbizottság százszázalékos rokkantságot állapított meg, akkor az íróasztal mellett ez le lebet szállítani í)0%-ra vagy 75%-ra. (Ügy van! jobbfelöl.) A legtöbb panasz ebből származik. így érthető az, bögy ilyen nagy rokkantlétszám mellett, amint az kitűnik a kimutatásból is, csak 2120 százszázalékos hadirokkantság van megállapítva. 2120 ember lenne tehát, akiket 100%-os hadirokkantnak elismer a minisztérium. Tudom, hogy a miniszter úr nem egy esetben már felülvizsgálatot rendelt el ezekben a kérdésekben, de én kérem a miniszter urat, hogy talán méltóztassék az illető osztályvezetővel, aki igazán odavaló ember, oda ál Utasának mindnyájan örültünk, megbeszélni, hogy ezt az ügyet enyhébb mértékben kezelje és ne akarja a minisztérium leszállítani a rokkantsági százalékot ott, ahol az orvosok 100%-ot állapítottak meg. (Helyeslés a jobboldalon.) (Ezzel kapcsolatban bátor vagyok még a miniszter úr figyelmét felhívni a hadirokkantotthonra. Itt azok a hírek keringtek, hogy el fogják vinni a hadirokkantakat vidékre, vagy ha nem is vidékre, a német völgyiúti barakokba. Tudom, bogy a népjóléti miniszter úr erős harcot folytat a bonvédelmi miniszter úrral, hogy ezt a kaszárnyát ne kelljen átadni a katonaságnak. Mi tudjuk, bogy az az épület vártüzérkaszárnya volt s a város külső perifériáján van. Ezt a kaszárnyát azonban óriási költségekkel alakította át a népjóléti minisztérium hadirokkant-otthon számára. Ha ezt most viszszaadják a katonaságnak, azok így nem használhatják, ahogy most van átalakítva, vissza kell alakítaniuk s én azt hiszem, ha a honvédelmi minisztériumnak feltétlenül szüksége van laktanyára, akkor, ha még egypár százezer pen gőt hozzá fog adni ahhoz az összeghez, amelyet Beleöltek már ebbe a Laktanyába és amely elveszne, ha az épületet visszaadnák, tudna ma gának egy másik laktanyát építeni. Egyáltalában nem indokolt tehát az. hogy most visszaadják ezt a kaszárnyál s ezzel nyugtalanítsák az embereket, hogy vájjon ők hová fognak kerülni, vájjon vidékre vagy nem. Mert olyan terv is merült fel, Angyal miniszteri tanácsos úrnak például az volt a terve még annakidején, hogy a hadirokkantakat vidékre fogják helyezni, ahol gazdaságot fognak folytatni. Nem hinném, hogy ezekkel a rokkantakkal egy gazdaságban boldogulni tudnának; akik ott vannak, azok mi ml legalább f)0%-on felüli hadirokkantak, mert iazon alul nem is vesznek be rokkantakat; ezeket nem nagyon lehet mezőgazdaságban foglalkoztatni. En tehát arra kérem a miniszter urat, hogy a legteljesebb eréllyel szálljon szembe ezzel az akcióval és ne engedje át ezt a laktanyát a honvédelmi minisztériumnak mindaddig, míg a hadirokkant-otthon fel nem épül, mert hiszen törvényt is fogadtunk el, hogy Budapesten kell építeni egy hadirokkant-otthont, éppen a Horthy-jubileummal kapcsolatosan. Nem lenne 44