Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-496

Az országgyűlés képviselőházának 496. ülése 1931. évi május hó 1-én, pénteken, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A közgazdasági ós közlekedósügyi bizottság beadja jelentését az Aradi ós Csanádi Egyesült Vasutak Részvénytársaság Magyarország területén maradt vonalainak üzembentartására alakult Szeged—Csanádi Vasút Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat tárgyában. — Az 1931/32. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. A népjóléti és munkaügyi tárca részletes tárgyalása : 1. cím : Központi igazgatás. Felszólaltak : Bródy Ernő, Szilágyi Lajos, Hegymegi Kiss Pál, Éri Márton, Lázár Miklós, Tóth Pál, Krisztián Imre, Jókay-Ihász Miklós, Tobler János, Usetty Béla, Nagy Emil, Kuna P. András, Barthos Andor, Ernszt Sándor népjóléti ós munkaügyi miniszter. — 2. cím : Közegészség. Felszólaltak : Farkas Tibor, Szilágyi Lajos, Lukács György, Krisztián Imre, Kocsán Károly, Szabó István, Moser Ernő, Kiskos István, Simon András, Reischl Richárd, Szabóky Jenő, Ernszt Sándor népjóléti ós munkaügyi miniszter. — 3. cím : Egészségügyi intézmények. Felszólaltak: F. Szabó Géza, Ernszt Sándor népjóléti ós munkaügyi miniszter. — 5. cím: Társadalombiztosítás. Felszólalt: Homonnay Tivadar. — Honvédelmi tárca. Felszólaltak : Hegedüs Kálmán előadó, báró Láng Boldizsár. — A közgazdasági, közlekedósügyi ós pénzügyi bizottságok benyújtják együttes jolentósüket a cukorrépatermeléssel ós oukorgyártással kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Wekerle Sándor, Gömbös Gyula, Ernszt Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Fitz Arthur jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pakots József jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Gubicza Ferenc jegyző úr. Temple Rezső képviselő úr, mint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság előadója jelentést kíván tenni.^ Temple Rezső előadó: T. Képviselőház! A közgazdasági és közlekedésügyi bizottság jelentését van szerencsém tisztelettel beterjeszteni az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Részvénytársaság Magyarország területén maradt vonalainak üzemben tartására alakult Szeged—Csanádi Vasút Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem annak kinyomatását, szétosztását és napirendre tűzését. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja; napirendre tűzése iránt majd annakidején fogok a t. Képviselőháznak előterjesztést tenni. Most pedig napirendünk szerint következik a népjóléti és munkaügyi tárca részletes tárgyalása. A jegyző úr lesz szíves a tárca 1. címét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa az 1. címet): Bródy Ernő! KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXV. Bródy Ernő: T. Képviselőházi A népjóléti tárca részletes vitájánál aktuális kérdésekkel óhajtok foglalkozni. Elsősorban szóváteszem a boltbérek kérdését. Ez a vidéket is érdekli. {Halljuk! Halljuk!) Annakidején a boltbéreket felszabadították, ott szabad gazdálkodás folyik, ellenben a jelenlegi kereskedelmi és ipari válságban kiemelkedő része van a boltbérefc emelésének. (Ügy van! a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Túl korán volt!) Ez megállapítható. Korán volt a felszabadítás. En annakidején mindent elkövettem ez ellen a felszabadítás ellen, előre megmondtam, hogy ennek súlyos és káros következményei lesznek és kértem, hogy ne menjenek bele a felszabadításba. Megtörtént. Most utólag megállapítható, hogy a kereskedelmi és^ ipari válságban jelentékeny része van a boltbérek felszabadításának. (Ügy van! jobb felől. — Pintér László: Tagadhatatlan! — Váry Albert: Nem tudnak azok semmit sem fizetni! — Halász Móric: Ha jól menne nekik, megfizetnék a régi bért is!) Nagyon helyesen méltóztatik mondani, semmit sem tudnak fizetni. Miután a miniszter úr megjelent, röviden csak megismétlem, hogy a boltbérek kérdéséről szólok, a boltbérek leszállításának ügyéről. Ha ezt a kérdést két szempontból vizsgálom, vizsgálom a békebeli állapotokhoz és vizsgálom a forgalom arányához képest, a következő megdöbbentő adatokat találom. Itt van előttem egy statisztika a békebeli állapothoz képest, amely megállapítja azt, hogy például Budapesten a Krisztina-körút elején az a bolt, amely 3700 korona bért fizetett, ma fizet 6500 pengőt. Ez 51%-os emelés. Itt van a Berlini-téren egy 73%-os emelkedés. Itt van a Rákóczi út végén egy bolt, amely 6000 koronát fizetett békében s 42