Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-496

288 Az országgyűlés képviselőházának U96. ülése 1931 május 1-en, pénteken. a bér felemelkedett 20.000 pengőre, tehát az emelkedés 187%-os. A Rákóczi-út elején 1913iban egy kereskedő fizetett 9000 koronát és 1930ban fizet 13.000 pengőt. Egy borbélyüzlet fizetett 400 koronát, ma fizet 1020 pengőt, vagyis az emelkedés 120%-os. A Ferenc-körút közepén egy bolt fizetett 3000 koronát, ma fizet 6960 pengőt, tehát 100%-os az emelkedés. De így van a vidéken is. Itt van adat Győrből, ahol 115%-os az emelkedés, Szolnokon hasonlóan 115%-os. Egerben egy posztóüzlet 1913-ban fizetett 400 koronát, 1930-ban fizet 1200 pengőt, tehát 158%-as az emelkedés. Egy vasüzlet, amely fizetett 1400 koronát, ma fizet 4500 pengőt, az emelkedés 177%-os. Szóval úgy a fővárosban, mint a vidéken súlyos emelkedés tapasztalható a boltbérek szempontjából. »Ha nézem a viszonyt a forgalom szempontjából, akkor meg lehet állapítani, hogy míg békében szóba sem jött, számba sem került, hogy hány százaléka az üzleti rezsinek, az üzleti költségeknek a iboltbér, addig vannak helyek, ahol az üzletbérrezsi 33%, 28%, 25%, 21%. Ezt nem bírják ki ezek az üzletek. Arra kérem a mélyen t. miniszter urat, legyen kegyes ebben az ügyben rendet teremteni. A kívánság törvényes, a kívánság jogos. A kívánság az, hogy lépjenek életbe a boltbér egyeztető bizottságok, vagyis egy vegyesbíróság, amely áll egy bíró elnöklete alatt a bérbeadó és a bérlő egy-egy kiküldöttjéből. Ez a hármasbizottság alkalmas arra, hogy rendet és igazságot teremtsen. A kereskedelmi és ipari érdekeltségeknek és képviseleteknek is ez a kívánságuk és én igen kérem a mélyen t. miniszter urat, legyen kegyes ebben az irányban intézkedni. Méltóztassék megengedni, hogy ezek után röviden rátérjek a lakásrendeletre, amely tegnap jelent meg és a lakásrendelet szempontjából mindenekelőtt megállapítsam azt, hogy helyes a miniszter urnak az a tendenciája, hogy az építkezések előmozdítása érdekében a lakásrendeletben is intézkedjék, mert hiszen az iparnak és a kereskedelemnek égető szüksége van a tatarozásra, az építkezésre, és ezt minden áron és minden módon elő kell segíteni. (Jánossy Gábor: Munkaalkalom!) A tendencia tehát, amely a miniszter urat ebben az ügyben irányította, helyénvaló, helyes, méltánylandó. Engedje meg azonban a t. miniszter úr, hogy a kivitel kérdését itt szóbahozzam. En a magam részéről a miniszter úr egyénisége és személye iránt a legteljesebb rokonszenvet fejezem ki, hadd lássa a miniszter úr minden oldalról, hogy mi az ő helyzetét nem nehezíteni, hanem könnyíteni akarjuk, (Általános helyeslés.) mert a miniszter úr személye pártokon felül áll. ö egy egész életet töltött el puritanizmusban. (Ügy van! Ügy van!) Nekem mellékes a párt; ő mint ember mindnyájunk nagyrabecsülését bírja. (Elénk helyeslés és taps.) Csak azt akarom ezzel jelezni, hogy nem akarom a miniszter úr helyzetét nehezíteni, ellenkezőleg appellálok a miniszter úrnak általam nagyrabeosült szociális érzékére. Ebben a lakásrendeletben van egy gummiparagrafus, amely rossz rendelkezés vagy pedig alacsony gondolkozás alapján nagyon nehéz útvesztőbe kergetheti az embereket, és pedig az a szakasz, amely az átalakítások és modernizálások esetén megengedi a lakók kihelyezését. Itt nem szabad megengedni és eltűrni visszaéléseket. Ha miniszter úr azt tapasztalja, hogy a háztulajdonosok megjelentetnek munkásokat csak azért, hogy ezen a címen a lakókat kiüldözhessék, (Buday Dezső: Színleg!) ezt ne tűrje a miniszter úr. Emlékeztetem a mélyen t. miniszter urat Vass miniszter úrnak, az ő nagy elődjének egy gesztusára, amikor egy ilyen miniszteri nyilatkozattal minden visszaélést csírájában elfojtott. Nagyon helyes, hogy a lakásépítkezést és tatarozást a miniszter úr elő akarja segíteni, de ne adjon utat és módot az alacsony és nemtelen szenvedélyeknek és az uzsoráskodásnak megjelenésére. (Általános helyeslés.) Ez a miniszter úrnak egy nyilatkozatával elintézhető. Azokat, akik uzsoráskodni s a mások nyomorúságán élősködni akarnak, ezeket a parazitákat a miniszter úr az ő tiszta lelkének egy nyilatkozatával szorítsa le erről a gonosz útról, amelyre rá akarnak lépni. (Helyeslés. — Br. Podmaniczky Endre: Ez már beszéd! — Hegymegi Kiss Pál: Helyesen mondja!) T. Képviselőház! Egyáltalában nagyon helyeslem a miniszter úrnak azt a tegnapi nyilatkozatát, amelyet Peyer Károly képviselő úr beszédével kapcsolatban tett s amelyben felkérte őt, hogy ne legyen olyan merev. Most olyan nehéz időket élünk, hogy mindannyiunknak engednünk kell a praktikumoknál és azt kell néznünk, hol foghatunk össze, hogy valamit segíthessünk s közös erővel valamit tehessünk. Merev dogmatizmussal nem érünk el semmit; azzal érünk el valamit, ha engedünk a magunk elveiből is s akkor, ha praktikusan tudunk tenni valamit annak a lakosságnak érdekében, amely bennünket ebbe a Képviselőházba ideküldött. Ez az én nézetem. (Jánossy Gábor: Mindnyájunké!) Azért nagyon helyeslem a miniszter úrnak azt a felszólítását a szociáldemokratákhoz, hogy ne legyenek merevek. (Jánossy Gábor: Mindnyájan helyeseljük.) A lakásrendelet alkalmából még egy kérdést ajánlok a miniszter úr figyelmébe. Az a helyzet, hogy a lakásbéreket havonként lehet fizetni, de aki egy hónappal hátramarad a fizetésben, annak viszont egész negyedévi lakbérét esedékessé lehet tenni. Arra kérem a miniszter urat, — hiszen ma olyan keservesen kínlódnak és nehezen élnek az emberek — hogyha valaki nem tudja azt a havi bért rendesen lefizetni, de utólag eleget tesz kötelezettségének, ez a kötelezettség érjen véget a havi bér lefizetésével s ne terjedjen ki az egész negyedévre. Ez kicsiny, de praktikus kérdés, viszont nagyon isok embernek a lakásában való megmaradását teszi lehetővé. Hiszen, ha meg méltóztatnak nézni a pereket, amelyeket a lakáskérdéssel kapcsolatban indítanak, a legtöbb a bérnemfizetésből iszármazik. Ilyen keserves viszonyok között tegyük lehetővé annak az embernek, hogyha késedelmesen is, de megfizeti az egyhavi bért, ne kelljen az egész negyedévet utána pótolnia, hanem az egyhavi bérfizetéssel az ő dolga rendben legyen ós ne legyen oka a háztulajdonosnak a felmondásra. Ez az én tiszteletteljes kérésem a miniszter úrhoz. Most még egy kérdést legyen szabad a miniszter úr figyelmébe ajánlanom, ez a közüzemek kérdése, az a kérdés, amely legutóbb is szóbakerült a kereskedelmi és iparkamarában: a népjóléti minisztérium vezetése alatt álló Országos Közegészségügyi Anyagraktár ügye, amely közvetítő kereskedelmet is folytat, ügynökeivel lbeutaztatja

/ az országot, gyógyszerészeknek és droguistáknak árusít igen nagy részben külföldi árukat. E helyzet folytán a gyógyszer és egészségügyi árukkal foglalkozó kereskedelem a legválságosabb helyzetbe ju-