Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-494
214 Az országgyűlés képviselőházának 494. ülése 1931 április 29-én, szerdán. a felelős személyre. Ezek a legkomplikáltabb kérdések. Méltóztassék t meggyőződve lenni arról, hogy a magam részéről egészen nyugodt lelkiismerettel nézhetők azok szemébe, akik ezt a kérdést- felvetik. Itt, tendencia nines, az ügyek természete az, hogy bizonyos körülmények között ilyen baleseti gondatlansági ügyek sokkal nehezebben és sokkal hosszabb idő alatt tisztázhatók, mint azok az egyszerű ügyek, amelyekben a gyanúsítottat hamar bíró elé lehrt állítani. Kérem, méltóztassék ezt a válaszomat elfogadni és ha ennek ellenére azt méltóztatik tapasztalni« hogy vannak olyan esetek, amelyek az ilyen felvilágosítás ismerete mellett is aránytalanul nagyon elhúzódnék, méltóztassék a konkrét eseteket velem közölni, s biztosíthatom 1. képviselőtársamat, hogy^ nyomát fogja látni az én intézkedésemnek, és ha eljárásra szükség van, az én eljárásomnak. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy az ügyek természetéből származnak ezek a jelenségek, amelyeket csak szakismeret nélkül lehet félreérteni. Tisztelettel kérem a cím elfogadását. (Helyeslés jobbfclöl.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sines. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 15. címet elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a 3. címet elfogadta. Következik a 4. cím. Kérem annak felolvasását! Guhicza Ferenc jegyző (olvassa a L címet): Kálmán Jenői Kálmán Jenő: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A második büntetőnovella, amely már körülbelül három esztendőre tekinthet vissza, két ój intézményt hozott he a mi jogrendszerünkbe, amely azelőtt meglehetősen ismeretlen volt és gyakorlatilag egyáltalán nem is ismertük. Az egyik volt a szigorított dologházba való utalás, a másik pedig a csatlakozási fellebbezésnek az intézménye. A szigorított dologházba való utalás a tudományban is sokat vitatott kérdés, hogy vájjon az ehhez fűzött remények és várakozások beválnak-e. Ha van valamely intézmény, amelynek sorsa kizárólag a végrehajtáson fordul meg, úgy ez azok közé tartozik, mert hiszen azon fordul meg a kérdés, hogy ezekben a szigorított dologházakban milyen bánásmódban részesülnek azok az emberek, milyen módon foglalkoztatják őket, vájjon megfelel-e ez annak a követelménynek, hogy érezzék az állani snjtókezét, kemény, szigorú intézkedéseit, de .• mellett érezzék a meleg, emberséges, simogató kezet, érezzék a meleg szívet ezen intézkedések mögött, mert ezek a, szerencsétlen, elesetl emberek eleset tségükben is feltétlenül embertársaink, akiket ilyen módon kell kezelni. Rövid az az idő, amely letelt azóta, amióta ez az intézmény létesíttetett. Én mindenesetre nagyon érdeklődöm aziránt, 'vájjon egyfelől beválik-e ez az intézmény, a. bíróságok ítélkezésükben élnek-e a törvényben biztosított azzal a joggal, hogy a megrögzött gonosztevőket utalják a szigorított dologházba, másrészt vájjon ezek a, szigorított dologházak mcgMolnek-e an nak a célnak, amely (dőttünk lebegett, amikor ezt a novellát megalkottuk? A csatlakozási fellebbezések intézménye is új a mi jogrendszerünkben büntető vonatkozásban; a polgári eljárásban ismeretes volt, de a büntetőiben nem ismertük. Az én felfogásom szerint bizonyos mértékben a büntető perrendtartás szellemével is ellentétben áll, azzal a humáuius szellemmel, amely azt átlengi. Nagyon kíváncsi volnék arra, vájjon ez- a csatlakozási fellebbezés, amelynek célja éppen az volt, hogy a fellebbezéseket korlátozza, másik célja az, hogy az anyagi igazság érvényesülését jobban biztosítsa, a gyakorlati életbe hogyan válik be. Hogy talán a fellebbezések számára esökkentőleg hatott, nem tudom, hogy ez eredménye-e, nem tudom, hogy ez érték-e, mert bizonyára, nem kívánatos alkudozásnak tárgyát képezte a fellebbezési joggal való élésnél a csatlakozási fellebbezés megteremtése. Nem tudom, hogy a csatlakozási fellebbezés intézménye beváltotta-e a hozzáfűzött várakozásokat és érdemes Volt-e egyáltalán megalkotni 1 ? Kzzel kapcsolatban nekem annak idején, amikor a törvényt alkottuk, volt egy gondolatom, amely ma sem hagyott el és amelyre nézve megnyugtató felvilágosítást sohasem tudlajn kapni. Nevezetesen úgy találom, hogy a csatlakozási fellebbezés intézményével a védő önálló fellebbezés] joga nagyon nehezen egyeztethető össze, vagy egymást kizárja. Rámutatok arra, hogy addig az ideig, amíg ezt az intézményt be nem vezettük, a vádlott terhére megváltoztatni nem Lehetett az ítéletet, ha a vádhatóság részéről fellebbezés nem történt, most pedig előfordulhat, hogy a védőnek adott fellebbezési jog során a vádlott a felsőbíróságnál kedvezőtlenebb helyzetbe jut, mint aminőben az első bíróságnál volt. Nevezeteiben — hogy talán a legkrasszabb példát mondjam — elítél a tábla egy embert emberölés bűntettében, mondjuk, 12 esztendei fegyházra. Megnyugszik a főügyész, nem fellebbez, egyedül a védő fellebbez Most a védő fellebbezése során a Kúriához felkerül az, ügy s a koronaügyéfíz csatlakozásával megtörténhet az, hogy a minősítés megváltozik és ezt az embert gyilkosság bűntettében mondják ki bűnösnek és vele szemben a legsúlyosabb büntetési tételt is alkalmazhatják. Nem tudom Ö8szeegyeztethlető-e azzal a gondolattal, hogy a védő ezt a jogot a vádlott érdekében gyakorolhassál Ez olyan érdekes kazuisztikus kérdés, amely talán a gyakorlatban nem fordul elő. de előfordulhat, ha a törvényben bizonyos ellentét áll fenn, másrészt a vádlottra nagy sérelemmel iárhat, a védőt pedig olyan felelősség elé állítja, amelyet elviselni nem tud. Azt akarom a miniszter úr figyelmébe ajánlani, hogy kísérje figyelemmel, hogv joge\ akor'atnnkban a csatlakozási fellebbezés folytán, a védőnek egvedülálló fellebbezése folytán nem következnek-e be ilyen esetek, ha csak szórványosan is, és ha i«ren, nem tartaná-e szükségesnek, hogy a. második büntető novellának ez a része, az általam kifejtettek figyeIrmbevételével, valamilyen ajakban módosíttassák ezeket kívántam meerjeirvezni. Elnök: ^Szólásra következák 1 ? Gubicza Ferenc jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Szerettem volna a mélyen t. miniszter úr Ügyeiméi legelőször felhívni arra, hogy a büntetések végrehajtása és a vizsgálati fogság közötti különbséget Intenzívebbé tegye. A mi letartóztatás! intézkedéseinkben nem igen van mód erre a megkülönböztetésre és^ annak következel ss keresztülvitele a vizsgálat: fogoly és egy elitéit megkülönböztetésben kellene, ibogy mutatkozzék. Vizsgálati fogságra szánt letartóztatás) iut'zet csak a Markó-ntcai fogba-/ és a pestvidéki tövényszék fogháza Ennek ellenére a vizsgálati foglyokat, akik olsőfokon el van-
