Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-494
Az országgyűlés képviselőházának U9U. ülése 1931 április 29-én, szerdán. 207 hivatalból való gondoskodás, a bürokrácia és az írásbeliség megölő je az igazság teljes kifejlődésének. Engedni kell beszélni a feleket a bíró előtt, különösen olyankor, amikor a törvény szerint az, akinek ügyéről tárgyalnak, oda sem mehet a Kúria elé. A bíró nem látja azt, aki feleit ítél, mert csak elvont jogszabályokról van szó. Ilyenkor nem kellene-« megengedni azt, hogy legalább a jogtudó felek — hiszen ott van a koronaiigyész vagy a helyettese és ott vannak a védői kar képviselői — szabadon és korlát nélkül folytathassák le a vitát. Mélyen t. igazságügyininiszter úr, miután a statisztikával olyan sokat méltóztatik foglalkozni, azt hiszem, igen könnyen ellenőrizhet engem.. Azt állítom, hogy ha egy kegyelmezési kérvény i statisztikát csinál, azt fogja látni, hogy suba annyi kérvény, kegyeleni és pertörlés Iráni nem volt az igazságügyminisztériumbau, mint éppen az utóbbi időszakban. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Erősen csökkenő a tendencia!) Talán az oitolsó esztendőben. Bocsánatot kérek, mélyen t. miniszter úr, állom és vállalom, hogy az ön miniszterségének kezdetén is még majdnem belefulladtak a munkába, anynyi kegyelmi kérvény volt a minisztériumban. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Még mindig sok van!) Méij' mindig sok van, de tessék összehasonlítani a jogszolgáltatás régi idejét, a bírói működés eredményeit, Én állom és vallom azt, hogy a jogszolgáltatás dekadenciája mutatkozik mindig abban, ha a minisztériumot elárasztják kegyelmi kérvényekkel. A kegyelem nagyon kivételes államfői tevékenység. Nem szabad molesztálni az államfőt azzal, hogy tengersok kegyelmi kérvény kerüljön ilyen elbírálás alá. Ennek csak egy módja V;III: ba megnyugvás van az ítélkezések során. Mivel pedig ez a megnyugvás különösen r azóta, mióta az egyesbírói rendszer olyan óriási tért hódított. mióta a perorvoslati rendszerek lefaragtattak, mióta nem működhetnek azok a szűrők, amelye ken keresztül a jogszolgáltatás nyugalmát garantálni tudjuk, nincs még, azéri ostromolják a felek ezekkel a kegyelmi kérvényekkel a minisztériumot. Oda folyamodnak, mert azt hiszik. hogy amit a bíróságnál megnyugvásképpen nem értek el, azt a kormányzói kegyelem fogja pótolni. E jelenség megfigyelésének is arra kell késztetnie a mélyen t. miniszter urat, hogy meggondolás tárgyává tegye, hogy itt konstruktiv hibáknak kell lenniök; itt van valami, ami ezt az igazságszolgáltatási gépezetet nem mozgatja abban a nyugodt atmoszférában, amelyben hajdanta mozgott. Nem lehet ezzel szemben azt mondani, hogy az idők változtak, ilyen frazeológ kijelentésekkel nem lehet ezt a kérdést eldönteni. Ha az idők változtak, annál inkább kell gondoskodni arról, hogy a váll«» zott időkben a bíróság sziklaszilárd munkája fel legyen ruházva azokkal a kautélákkal, amelyekéi az anyagi és az alaki jog törvényei szániára biztosítanak. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy az ügyvédekről is beszéljek ennél a pontnál, miután ez a kérdés ide van felvéve. Nagyon kérem a mélyen t. miniszter urat, kegyeskedjék az ügyvédkérdés tekintetében olyan t álláspontra helyezkedni, amely valóságos segítséget nyújt a lateiner nyomorúságból kiemelkedő testület sorsának megjavítására. Az ügyvéd a maga működésével egy leromlott gazdasági világban valóban a Legszomorúbb sorsot váltja ki. (Jánossy Gábor: Minden lateiner így van! A gazda is így van!) A gazdasági élei hulladékai a perek. Hogy a perekből valami vagyoni érték és való tartalom jusson az ügyvédnek, higyjék meg, ez csak olyan fejlett társadalomban lehetséges, ahol a gazdasági élet azt az életlehetőséget is biztosítja, amely ma itt hiányzik. Más tárcák körébe tartozik annak a hánytorgatása, hogy itt senkinek sincs igazi megélhetése. De ha közérdek az, hogy az ügyvéd el ne proletarializálódjék, ha közérdek az, hogy az igazságszolgáltatás zavartalan menetének egyik biztosítéka az ügyvéd, akkor legyen szabad felvetnem azt a kérdést: miért nincs dotálva úgy, mint azt megérdemelné, az ügyvédnek legalább közvédői és^ hivatalból kirendelt egyéb gondnoksági munkája? Nem látok egy tételt, amely azt igazolná, hogy például a hivatalból üldözendő cselekményeknél a kirendelt védő az elsőfokon csak egy fillérnyi díjazásban is részesülne. A törvényszékeknél az a divat, hogy úgy fogják a folyosókon az ügyvédeket, hogy tessék odaállni és szívessségből védeni. Mindenki szívesen teszi és teljesíti kötelességét, de ez nem valami nagy dicsősége az igazségügyi berendezkedésnek. Meg kellene adni a minimumot, hogy ahol hivatalból van vád, ott hivatalból lehessen védelem és ennek szerény dotálása legalább valamiképpen járuljon hozzá ahhoz, hogy az ügyvéd a maga tisztes munkájáért a legszerényebb honoráriumot megkapja. (Jánossy Gábor: Igaz, de miből, a jó Isten szerelméért!) Bocsánatot kérek, ne méltóztassék engem arra kényszeríteni, hogy ismétlésekbe bocsátkozzam. Van miből, csak akarni kell. Van miből erre, mert tudok megnevezni és megjelölni helyeket, ahonnan el lehet venni. A mélyen t. miniszter úrnak nincs hatásköre arra, hogy beleszóljon abba, miért adják oda a Futurának és egyebeknek azokat a milliókat, ame Iveket elvesznek. De ha minisztertanácsban szó van erről a kérdésről, akkor meg tudja jelölni, hogy: van erre alap, a jogszolgáltatás éirntetlenségének és emelkedettségének érdekében a hivatalból működő ügyvéd tisztes működésének tisztes honorálására kell lenni valami fedezetnek. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ne állítsuk szembe a különböző egyformán fontos célokat!) En nem állítom szembe ezeket. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Vannak mezőgazdasági célok is!) En azt mondom, hogy ez olyan~minimum, hogy erre egy konszolidált államban kell pénznek lenni. Van pénz erre Ausztriában is. amelynek nincsenek különb viszonyai gazdasági tekintetben, mint nekünk, s Németországban is, amely nagy küzdelmet folytat, tudnak erre a célra kihasítani valamit. En azt hiszem, hogy a miniszter úr. aki olyan előszeretettel hivatkozik ügyvédi mivoltára, kell, hogy találjon erre alapot. Az ellenkezőjére mindig van alap, mélyen 1. miniszter úr, mert abban a hires egyszerűsítési törvényben például van egy r szakasz, amely azt mondja, hogy a bíróküldés kérdésében az ügyvéd vagyonjogi felelőssége lép előtérbe. Mutasson nekem a miniszter úr még egy ilyet a világon! Ha az ügyvéd nem vár elfogulatlan működést a bíróságtól, ha bead elfogultsági kérelmet és bíróküldést kér^ a Kúriától, s ha ezt elutasítják, mert a Kúriának nem ez a nézete, akkor az ügyvédet meg lehel bírságolni 1000 pengőig, s ezért a saját zsebével felelős. Hol talál erre példái a miniszter úri (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: A Plósz-féle perrendtartásban is megtalálom!) Bocsánatot kére!;, büntetőügyekről beszélek. Polgári perben a konkrétumok másként jelentkeznek. De ha például a vidéki társadalomnak egyik jelese
