Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-489

12 Az országgyűlés képviselőházának hogy kik hát azok, akik ennek a törvényjavaslatnak áldásaiban részesülni fognak és akkor meg fogjuk találni a következő intézkedéseket. A törvényjavaslat 2. §-a azt mondja, hogy kedvezményekben részesíthetők mindazok a vállalatok, amelyek legalább 30 lóerő mechanikai munkaszükséglet mellett húsz munkásnál többet foglalkoztatnak, vagy amelyeknél a berendezés, a termelés tömegszerűsége és ;i tőkebefektetés mértéke gyáripari jellegei állapít meg. — Ebből tehát világos, hogy a húsz munkásnál többet foglalkoztató bármely üzem. amely bármilyen címen gyáripari jellegűnek mondható, ennek a javaslatnak hatálya alá tartozik, vagyis (Minek áldásaiban részesül. Mit jelent ez magyarul? Az egész magyar gyáripart! Mármost jön a harmadik szakasz, amely azt mondja, hogy akár újonnan alakulnak ezek a gyárak, akár később érik el ezt a fokozatot, akkor is, feltéve, hogy hazánkban még nem. vagy csak kevéssé gyártott cikkeket állítanak elő, vagyha a szükséglet 70%-át fedezik, részesíthetők az Ipartanács állandó bizottságának véleményezése mellett mindazokban a javadalmazásokban, amelyeket később részletesen fog ismertetni. Még azt is mondja ez a szakasz, hogy egy, a 2. § a) pontja alapján elutasított vállalat is megkaphatja azonban ezeket a kedvezményeket ha a hazai termelés egy későbbi időpontban, éppen a hazai fogyasztásnak megfelelő mennyiségei termel. Ha tehát (il is utasítanak egy vállalatot azon a címen, hogy a hazai termelés a fogyasztásnak 70%-ánál többet termel, viszont* azonban később beáll az a helyzet, ho<ry a hazai termelés a fogyasztás 70%-át nem elégíti ki, akkor a vállalat utólag részesül a kedvezményekiben. Mit kell tehát most esinálniok ezeknek a vállalatoknak? Egyszerűen redukálniuk kell az üzemeiket 70% alá, ami az ő elhatározásuktól függ, amibe senki a világon bele nem szólhat és abban a pereben, amikor 70% alá redukálják, előállhatnak a minisztériumban és kérhetik, hogy mindazokban a kedvezményekben részesíttessenek, amelyekben a többiek részesülnek. Kimondja azután a törvényjavaslat 4. §>-a. hogy a már meglévő ipari vállalatokra is alkalmazandók a 3. § rendelkezései, lényetres üzemi kibővítések esetén. Vagyis bármelyik magyarországi nagyvállalat, lehet az akár a Mág. is, amelyről tudjuk, hogy körülbelül 40 millió pengő készpénz betétje van elhelyezve a budapesti pénzintézetekben, szóval, amely az igazgatóinak milliókat tud fizetni jutalékok stb. OÍmétí, ha üzemét lényegesen kibővíti, ab ban a percben igényt tarthat ezekre a kedvezményekre. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Nem kap semmit!) Miniszter úr. hogy megkapja e, az nem öntől függ. Ez a miniszter úr osztályvezetőjétől függ. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: A törvény szerint sem kaphat!) A törvény szerint is mindenki kaphat, aki lényeges üzemi kibővítéseket csinál. Lényeges üzemi kibővítést csinálhat tehát a Mág. is, más is, hiszen én itt nem a Mág. ellen harcolok, ßzi bármely üzem megteheti. Azt mondja a (i. §, hogy ugyancsak alkalmazandók ezek a benfd'iciumok, ha akár régi, akár új vállalat a forgótőkéjét lényegesen felemeli. Vagy ha az ország külkereskedelmi mérlegének javítása vagy általában valamely fontos közgazdasági érdek indokolja a kedvezményezést. Ezek mind olyan meghatározások, amelyekbe a világon minden és mindenki beleU89. ülése 1931 április 21-én, kedden. fér. Még azt is hozzáteszi a szakasz, hogy tekintet nélkül arra, hogy előzőleg élvezett-e már kedvezményeket, vagy nem, részesülhet a vállalat ezekben a kedvezményekben. Egy olyan gyárvállalat is tehát, amely már óriási kedvezményeket élvezett a múltban a kormánytól, ezt a 15 éves adó stb. kedvezményt, amelyet ez a törvényjavaslat kontemplál, tekintet nélkül az előbb élvezett 'beneficiumokra megkaphatja, ha forgótőkéjét lényegesen emeli, vagy ha a külkereskedelmi mérleg javítása vagy valamely fontos közgazdasági érdek ezt úgy kívánja. A 7. § még jobban kiszélesíti azoknak körét, akik ezekben a beneficiumokban részesíthetők, mert azt mondja, hogy azok a gyárvállalatok, amelyek üzemi átszervezéseket vagy üzemi egyesüléseket hajtanak végre, vagy az eddiginél nagyobb termelést, az eladási árak csökkenését, a termelvények jobb minőségét érik el, szintén részesíthetők a 3. § kedvezményeiben. Főbben azután igazán minden benne van^ mert nincs az a gyárvállalat Magyarországon, amelyet egyik vagy más rész tekintetében a magam részéről, ha akarom, rá ne húzhatnék erre a kaptafára. A javaslat még tiovább megy. Azt mondja, hogy, ha pedis: valamely nagy gyárvállalat termelési célokat szolgáló épületeket vagy munkáslakásokat emeli vagy gépi berendezését átalakítja, részesülhet a 12. % kedvezményében — nem a 3. § kedvezményében, hanemha 12. ^ kedvezményében. A 12. § kedvezménye pedig az, hogy amennyibe > ezeknek az épületeknek felépítése vagy az úi gépüzem berendezése kerül, azt a társulati adó alapjából ia gyárvállalat 30—50%-ig terjedőleg leírhatja. Még valami van ebben a szakaszban. Ha csak egy évben jrhatná le ezt az összeget a gyár. akkor a gyárnak csak az a haszna lenne, hogy egy évben 30%-kal kevesebb társulati adót fizet; miután azonban a gyárak érdeke az, hogy több évben is levonhassák ezt a 30%-ot, miután egy ilyen befektetés több évre elosztva is jelent annyi lefogható alapot, amennyi a 30%-ot megüti, kimondja a 12. § azt is, hogy megteheti a gyárvállalat, hogy ezt a befektetett összeget nem egy mérlegből vonja le, hanem öt egymásután következő évben, vagyis azért, mert a Mág. például munkáslakásokat énít vagy oéldául géni berendezést újít, ezért 30%-os adókedvezményt szerezhet magának a törvény alapján öt egymásután következő évben. T. Képviselőház! Felsoroltam, hogy mi minden van ebben a törvényjavaslatban abból a szempontból, hogy kik fognak ezekben a kedvezményekben részesülni. Azt hiszem, sikerült a t. Házat meggyőznöm, hiszen a törvény szavait idézem, hogy mindazok a gyárvállalatok, amelyek legalább 20 munkást foglalkoztatnak, amelyek 30 lóerőnél erősebb géppel bírnak és amelyek mindezt a sok mindenfélét, ami itt fel van sorolva, teljesítik, feltétlenül alája esnek a törvényjavaslat hatályának, vagyis az egész magyar gyáripar a legkisebbtől a legnngyobbig ezekre a kedvezményekre joggal és törvény alapján tarthat igényt. T. Ház! Most áttérek arra is, hogy mik hát azok a kedvezmények, amelyek ia gyáriparral szemben teljcsítendők. de mielőtt erre rátérnék, megkérdezem a kereskedelemügyi miniszter urat: vájjon a magyar mezőgazdaság nem szokott-e üzemi célú épületeket építeni, istállój kat, családi lakásokat stb., stb., a miagyar me! zőgazdaságnak nincs-e szüksége gépberendezéj seinek megújítására? Sajnos, sokkal rövidebb 1 időközökben van erre szüksége, mint ahogyan