Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-475

Az országgyűlés képviselőházának 475. ülése 1931. évi március hó 4-én, szerdán, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések — A gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólal. iak : Perlaki György, Hegymegi Kiss Pál, Koesán Károly, Várnai Dániel. — A közgazdasági, közlekedésügyi, pénzügyi ós földmívelósügyi bizottságok együttes jelentése a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Felsőházban elfogadott ós a Képviselőházhoz áttett módosítások tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk: Gál Jenő — az igazságügyminiszterhez — a jogszolgáltatás hanyatlása tárgyában. Az igazságügyminiszter válasza. — Gál Jenő — az igaz ságügyminiszterhez — a rehabilitációs törvónyiavaslat előterjesztése tárgyában. Az igazságügyminiszter válasza. — Gál Jenő — az igazságügyminiszterhez — az esküdtbíróság! Ítélkezés helyreállítása tárgyában. Az igazságügyminiszter válasza. — Meskó Zoltán —• az igazságügyminiszterhez — a Klein-í'éle gyilkossági pernek nyíregyházi törvényszéki tárgyalása ügyében. — Tobler János — a kereskedelemügyi miniszterhez — ;.. a magánalkalmazottak jogi viszonyának rendezése ügyében. — Kóthly Anna — a belügyminiszterhez — a meggyesegyházai és isaszegi csendőri brutalitások tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Kóthly Anna — a kereskedelemügyi miniszterhez — a rádiószerződós ós előfizetési díjak tárgyában. A kormány résééről jelen vannak : gróf Bethlen István, Scitovszky Béla, Zsiivay Tibor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. > A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ÚT, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Urbanies Kálmán jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző úr. Napirend szerint következik r a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. t Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét.) Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt tárgyalás és (hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat (írom. 1049, 1125) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Perlaki György képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. A képviselő urat illeti a szó. Perlaki György: T. Ház! Beszédemben elsősorban az előttem fekvő törvényjavaslat kisipari vonatkozásaival óhajtanék foglalkozni, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXIV. . mégpedig azért, mert az iparfejlesztés közgazdasági jelentőségével már az eddig előttem felszólalt t. képviselőtársaim behatóan foglalkoztak és így tulajdonképpen csak ismétlésekbe tudnék bocsátkozni. A technika fejlődése és a tőkének az a sajnálatos magatartása, amelyre Fábián Béla t. képviselőtársam a tegnapi nap folyamán rámutatott, kötelességünkké teszi, hogy a kisipari problémákkal a legintenzívebben foglalkozzunk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A technika fejlődése mindig új és Üíj problémákat vet fel, amelyekhez a kisiparnak alkalmazkodnia kell, a törvényhatóságoknak és az illetékes hatóságoknak pedig mindent el kell követni, hogy ezt az alkalmazkodási lehetőséget elősegítsék. A technika fejlődését nem tartom a kisipar ellenségének. Nem állítom azt, hogy a technika fejlődésével a kisipar meg fog szűnni, sőt ellenkezőleg, a technika újabban olyan irányt vett, amely irány a kisipar céljaiba nagyon szépen bekapcsolható és a kisipar fejlődésére csak kedvező hatással lehet. Ugyanis a technika szakított a nagy gépierőknek, a nagy kolosszusoknak továbbfejlesztésével, s e helyet inkább a motorikus erők intenzív kihasználására fekteti a fősúlyt. A motorikus erőt pedig a legkisebb üzembe is be lehet állítani. Azért, mert nem kíván nagy tőkék invesztálását és így lehetővé tudjuk tenni azt, hogy a kisipar is racionalizálódhassék és a kornak megfelelőképpen modernizálódhassék. Az előttünk fekvő törvényjavaslat 17, §-a a kisipar fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldását az Iparosok Országos Központi Szövetkezetére bízza. Őszintén kijelenthetem azt, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete ennek a nagy feladatnak csak akkor