Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.
Ülésnapok - 1927-474
32 Az országgyűlés képviselőházának i lesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1049, 1125) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Fábián Béla képviselő úr, aki beszédének elmondására legutóbbi ülésünkön halasztást kapott. Fábián képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla: T. Képviselőház! Bud kereskedelemügyi y miniszter úr a Képviselőház csütörtöki ülésén azzal a kijelentéssel lépett a parlament és ezzel az ország nyilvánossága elé, hogy ősszel ^ jobb lesz, ősszel jobbak lesznek a mezőgazdasági árak. A miniszter úr kijelentésén ök mindenki nagyon megörült, csak senki sem tudta azt, hogy a miniszter úr jósol-e, vagy pedig a miniszter úr nyilatkozatának van-e valami olyan^ gazdasági alapja is, amely a jelenleg Európában és az egész világon kórokozó bacillus ok eltüntetésére vonatkozik. Nem tinitek csütörtökön és nem tudjuk a mai napig sem, hogy a miniszter úr hallott-e valamit a bolsevizmus bukásáról, amely ősszel fog bekövetkezni, mert hiszen Europab an'mindenki tisztában van azzal, hogy amíg a legelső osztályú kórokozó bacillus v a bolsevizmus nemcsak uralkodik Oroszországon, hanem egyszersmind egész Európában és az egész világon hatalomra törekszik, addig Európában a gazdasági viszonyok javulását csak jósolni lehet, de túlságosan hinni benne nem lehet. (Jánossy Gábor: Egyik seim kerül pénzbe!) Általában a tavasz mindig a miniszteri Ígéretek eldorádója és az ősz mindig az az időszak, amikorra a miniszteri Ígéretek a javulást ígérik. (PeidI Gyula: őszkor meg tavaszra ígérnek!) A legutóbbi esztendőben a költségvetés vitája alkalmával Wekerle miniszter úr halálmadaraknak és kuvikoknak, nevezte azokat, kik Magyarországon gazdasági válságról beszéltek. Azt mondotta, hogy a gazdasági válság csak szólam, azt mondotta, hogy az őszre — tehát az elmúlt őszre — meg fognak javulni a gazdasági Viszonyok. A t. nénzügyminiszter úrnak éppenúgy lett igaza, mint ahogy igaza volt annak a kijelentésnek, amelyet 1914 nyarán Vilmos császár 'ajkáról halottunk, aki akkor kijelentette, hogy mire a fákról a levelek lehullanak, béke lesz. (Barabás Samu: A fenyőfákra gondolt! — Derültség.) Igaza van Barabás t. képviselőtársamnak, Vilmos császár bizonyára a fenyőfákra gondolt, mert bár azóta 17 esztendő telt el és bár a harctereken elhallgattak az ágyúk, a harctereiken nem keringenék gépfegyverek; mégis meg kell. állapítanunk, hogy a világháborúdba nem'is a harctereken, a harcmezőkön, de a gazdasági hadszintéren tovább folyik. 1914 óta 17 esztendő telt el, de az alatt a 17 esztendő alatt Európa és az egész világ nem jutott békéhez és nyugalomhoz. Ha Bud kereskedelemügyi miniszter úr csütörtökön ideállt minden szívet vidító és minden reményt valóra váltó ígérettel, hogy az ősszel jobb lesz, aíkkor nekem arra ' kell gondolnom, hogy a mi felelős miniszterünk, ha nemcsak jósolt, valószínűleg arra gondolt, höe:y Párizsban a napokban volt egy gazdasági konferencia, amelyen határozni kellett volna abban az irányban, hogy a dunai államoknak, tehát .Jugoszláviának, Romániának, Magyarországnak és a rozst illetőleg Lengyelországnak feleslegét miként lehet az európai import-államoknál elhelyezni. Vannak Európában politikai felfogások, amelyek azt hirdetik, hogy a párizsi konferencia nem folytatása a szinajai konferenciának, nem folytatása a bukaresti, konferenciának és nem folytatása a varsói konferenciáp^X, hanem Benes-által- történt megkontremi71f.. ülése 1931 március 3-án, kedden. nálása, mert^ amíg Bukarestben. úgy látszott, hogy Európának dunai gazdaállamai rájönnek arra, hogy a mii világban politika helyett elsősorban gazdasági kérdésekkel és búzafeleslegük elhelyezésének kérdésével kell foglalkozniuk, az alatt a párizsi konferencián Benes - állítólag egy ügyes fordulattal ismét kezébe kapni törekedett azt a vezetést, amely vezetés . a bukaresti konferencián kezéből kicsúszni látszott. Ha ennek a párizsi konferenciának tulajdonított Bud miniszter úr nagy jelentőséget % ezt én azért nem értem meg, mert ; hiszen a párizsi konferenciáról kiszivárgó hírek szerint Párizsban igaz, hogy tárgyaltak arról, hogy a dunai agrárállamok exportfeleslegét — amely az egész európai importszükségletnek csak 10%-a, tehát 150 millió métermázsa búzából csak 15 millió métermázsa búza — át fogják venni, de van ennek az átvételnek egy klauzulája, amely azt mondja: abban az esetben, ha minőségileg és árban^ megfelelnek, ami tehát azt jelenti, hogy az egész európai búzafront továbbra is ki lesz szolgáltatva a szovjet önkényének. Mert ugyanabban az időben, amikor Párizsban a dunai államok megsegítéséről tárgyaltak, Rotterdamban 16 millió métermázsa búzát adott el a szovjet 8 pengős áron, tehát olyan áron, amely jóval alatta van minden, akármilyen szerény igénnyel dolgozó európai állam termelési költségeinek. Tegnap éppen a Franciaország, Olaszország és Anglia között létrejött egyezménnyel kapcsolatosan olvastam azt, hogy az a párizsi gazdasági konferencia, amelyikre az európai agrártársadalom és általában az egész európai gazdasági társadalom olyan nagy. súlyt helyezett, folytatásra fog találni Rómában. En csak egyet vagyok bátor itt megjegyezni: vigyázzanak az európai népek, mert amíg ők tanácskoznak, azalatt a szovjet cselekszik, amíg ők tanácskoznak, azalatt a szovjet készíti elő egész Európa ellen az aknamunkát, (Ügy van! Ügy van! balfelől) azalatt készíti elő azt a világháborút, aimely világháborúnak következményeit rettenetesebbeknek képzeli el, mint volt az a világháború, amelynek eredménye a bolsevizmus felburjánzása lett. Mondom, nagyon boldog volnék, nagyon örülnék, ha hihetnék a sajnálatomra távol lévő Bud miniszter úr (Jánossy Gábor: Megjön mindjárt!) beszédébem akinek talán megköszönnénk, ha. megfejtené azt a rejtvényt, amely rejtvényt feladott nekünk csütörtöki beszédében. De n^kem meggyőződésem az, hogy a miniszter úr beszéde mindaddig csak üres jóslat, amíg Európa és az egész világ három kórokozója életben van. Ez a^ három kórokozó: először készülődés az új háborúra, ennek következtében az egész világon tapasztalható általános fegyverkezés, másodszor a bizonytalan világhelyzet következtében a tőkék bizalmatlansága és visszahúzódása minden vállalkozástól, harmadszor pedig a bolsevizmus világhatalmi törekvései. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A világháború végével minden ember azt hitte, hogy a négyesztendős világháború után be fog következni az a korszak, amikor a négy esztendő alatt ütött szörnyű sebeket fog törekedni Európa behegeszteni. Valamennyien azt hittük, hogy most fog következni a béke százada Európára méz ve. Ezzel szemben egyet meg kell állapítanunk: egész Európa! ipara pang, egész Európában szörnyű gazdasági válság van, csak egyetlen iparág az, amely teljes^ gőzzel és teljes erővel dolgozik egész Európában,
