Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-479

Az országgyűlés képviselőházának U79. ütése 1931 március ll-éfi, szerdán. 207 alacsonyabb árak ellenére, egyes dolgoknál még 10 százalékot meg is térít. Nálunk azonban a csomagolási díjat és az edénydíjat külön számítják, ami szintén néhány százalékot tesz ki. Ezek mellett az árak mellett természetes, hogy a nagy- és középbirtokosok, ha nem is szívesen, de mégis a kényszerűség (hatása alatt beszerzik az oltóanyagot és használják is sok millió pengő értékben, a kisgazdák és a gazldasági cselédek azonban irtóznak minden irtóanyagtól, eltekintve attól, hogy képtelen is ezeket az árakat megfizetni. (Igaz! Ügy van!) s nagyon sokszor inkább veszni hagyják állatukat, nem tudatlanságból és nem nemtörődömségből, hanem egyszerűen azért, mert képtelenek megfizetni ezeket a drága oltóanyagokat. Minthogy nagyon kell sietnem, bocsánatot kérek, (Gál Jenő: Meghosszabbítjuk! — Jánossy Gábor: Van még egy negyedóra!) ha nem tudom magam mindig precízen kifejezni. Ha most meg akarjuk vizsgálni azt, hogy vájjon indokolttá teszi-e a termelési költségek nagysága ezt az áralakulást. akkor a következő eredményre jutunk. Az előállítási számítás szerint — &. legtöbb ilyen vérsavót lóból állítják elő, kivéve a sertéspestis elleni szérumot, amelyet kizárólag sertésből lehet előállítani — egy maximálisan 200 pengő értékű egészséges, de vak ló — mert a legtöbbnyire ilyent használnak erre a célra — megfelelő takarmányozás mellett évente 100—120 liter szérumot tud kitermelni. A takarmányozás, kezelés és laboratóriumköltség ellenértéke fejében ez a 200 pengő értékű ló a szérum-kartellnek a mai 85 pengős ár mellett évente 8500—10.000 pengőt hoz he. (Jánossy Gábor: Vak lovakat kellene tenyészteni! — Zaj!) Miután pedig egy^ ilyen állat kellő gondozás mellett 1—4, sőt még 8 évig is el tud élni és kihasználható, átlagban minimálisan 30, sőt 40 ezer pengőt jövedelmez tisztán a kartellnek a mai árak mellett. (Pakots József: Ilyen vak lónak nézik a közönséget is! — Kun Béla: Azt vágómarhának nézik! — Zaj!) Elnök: Csendet kérek! Gr. Sigray Antal: A sertéspestis elleni szérum előállításánál ia nyereség nem ilyen óriási. Egy darab 80 kilós rideg süldő vagy rosszabb sertés erre a célra való beállításkor mondjuk 100 pengőre értékelhető. Ezek a mai árak. Megfelelő tartás mellett 6—8 hónapig el lehet tartani egy ilyen sertést, tehát nem évekig, mint a lovat, de 6—8 hónapig. Az etetésre, szánt erőtakarmány cirka 800 kilogramm, ez 120 pengő értéket képvisel. A takarmány súlyának minimálisan 18%-át veszi fel ez a sertés, tehát átlag 200 kilogramm súlyban értékesítve, körülbelül 50 pengő költséggel szemben — egy-egy sertésből 12 liter sertéspestis-szériumot lehet kitermelni — a most már leszállított 120 pengős ár mellett is ez körülbelül 1440 pengőt jelent egy sertésből a kartellnek. Természetesen le kell számítani ebből a laboratóriumig és kezelési költségeket, ami azonban egyedenként nem oly nagy tétel, és tekintetbe kell vennünk ennek mérlegelésénél még azt, hogy a sertéspestis elleni szérűin kitermelésére szolgáló sertés 6—8 napi sertésszérum előállítási kampány után leszúrás útján értékesítve a befektetett tőke 75%-át meg is téríti. Tehát a 220 pengő befektetést igénylő szérumsertésből, ennek .a 25%-os árcsökkenésnek ellenére 1240 pengő folyik be a kartell javára. Tudom, hogy ezeknek elhárítására már eddig is — bizonyos miniszteri rendeletek alapján, amelyek ezt lehetővé teszik — történtek egyes iniciatívák, hogy újabb intézeteket állítsanak fel és én nem is akarom kuKI5PVISELŐIIÁZI NAPLÓ. XXXIV. tatni, hogy milyen okból, — lehet, hogy nem feleltek meg a feltételeknek — de a minisztérium eddig mindig elutasító álláspontot foglalt el ezekben az ügyekben. Most azonban tudomásom szerint a Magánállatorvosok Országos Szövetsége és egy gazdaszövetség a földmívelésügyi miniszter úrhoz fordult és a 30.600/1929. számú rendelet alapján kérte, hogy egy új intézet felállítására engedélyt kaphasson. En nem ismerem a miniszter úrhoz benyújtott kérvény szövegét és nem tudom, hogy a feltételeknek, amelyek ebben a rendeletben a szakszerűség és a tőkebiztosítás szempontjából elő vannak írva, ez az alakulandó intézet mindenben megfelel-e, de úgy vagyok informálva, hogy igen, és úgy vagyok informálva, hogy egyszersmind ez az alakulandó intézet garantálni kívánja beadványában azt is, hogy a szérumokat legalább 30, aa élő csírás oltóanyagokat pedig 50%-kai olcsóbban fogja forgalombahozni, mint azt a karteliben lévő eddigi intézetek tették. Talán felesleges is mondanom, hogy nekem sem a mai meglévő intézetekkel, sem a most keletkező intézettel semmiféle nexusom nincs és engem kizárólag az a szempont vezet ebben »a tekintetben, hogy a gazdák olcsóbb anyaghoz jussanak és ezáltal az óriási értékű, gyakran vagyont képviselő állatállomány, âmi nemzetgazdasági szempontból is igen nagy érték, az ország és a gazdák részére megmenthető legyen. Es én meg vagyok győződve arról, hogy a földmívelésügyi miniszter urat sem vezetheti semmi más szempont. Ha tehát azok az adatok, amelyek a hivatalos árjegyzékben vannak s amelyeket itt felolvastatod, nem volnának is száz százalékig helytállók, — pedig meg vagyok róla győződve, hogy helytállóak — s ha már megjelent volna is egy miniszteri rendelet, még akkor sem láthatnám be, hogyan lenne lehetséges elutasítani^ ezt a kérvényt, feltéve, hogy a most felállítandó intézet kérvényezői a rendelet szakaszainak megfelelnek s tekintetbevéve azt is, hogy ez a kérvény egyszerűen azt mondja, hogy 30 és 50%-kai olcsóbban fogja forgalombahozni és a gazdáikhoz eljuttatni ezeket az oltóanyagokat, mint az eddig meglévő intézetek tették. Elnök: Képviselő úr, lejárt a beszédideje! (Felkiáltások: Meghosszabbítjuk!) Gr. Sigray Antal: Már be is fejeztem. Kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, legyen szíves az általam mondottakat mérlegelés tárgyává tenni és egyszersmind arról sem feledkezni el, hogy az állategészségügy a most esetleg kötendő kereskedelmi szerződéseknél is milyen fontos és milyen nagy szerepet játszik. (ügy van! — Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni! Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az országban nyolc oltóanyagtermelő intézet termel oltóanyagot és négy szérumot. Az állami oltóanyagtermelő intézet árai nem tíz, hanem 17 és 21%-kal olcsóbbak a magánintézetek árainál. Ha összehasonlítom a belföldi árakat a külföldi árakkal, akkor azokat az árakat, amelyeket a t. interpelláló képviselő úr itt ebben az összehasonlításban felhozott, messzemenőleg túlzottaknak kell tartanom. Mert ha az összehasonlítást úgy eszközöljük, hogy ott en gros árakat veszünk, itt pedig detailárakat, akkor természetes dolog, hogy ez a nagy differencia ki fog jönni. Helyes következtetésre és összehasonlításra azonban csak akkor jutunk, ha ott is és itt is az en gros árakat vesszük. Mert a kis ada1 adagokban való szállítás természetesen többe 30