Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-479

206 Az országgyűlés képviselőházának tal a gazdaközönség évenként sokmillió pengőt takaríthasson meg.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Sigray Antal: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk!) Már a kartellj avaslat körül kife.ilődött vita folyamán egyesek, és főleg Gaal Gaston t. képviselőtársam, kitértek arra, hogy a gyárak az állatgyógyászatban használt oltóanyagokat és szérumokat nagyon sokszor nagy, sőt óriási nyereséggel bocsátják áruba a gazdaközönség­nek v Ezt a kérdést itt csak úgy mellesleg érin­tették és nem mélyítették ki, de én úgy talá­lom, hogy amidőn a mezőgazdaság és az állat­tenyésztés olyan nagy nehézségekkel küzködik és amidőn valamennyien tudjuk, hogy a gazdák megélhetése bizony nem valami rózsás, ennek több figyelmet kell szentelni, (Ügy van! jobb­felől.) mert hiszen itt nagy kérdésekről és nem­zetgazdaságilag is számottevő vagyonról van szó, amelyeket az utóbbi időben részben talán té­ves intézkedésekkel is pusztulni hagytuk, s ha módot találunk arra, hogy ezt a pusztulást megállítsuk vagy csökkentsük, mindenesetre kötelességünk ezeket a módokat megkeresnünk. Méltóztassék tehát megengedni, hogy egé­szen röviden, tárgyilagosan és szakszerűen fel­olvassam a rendelkezésre álló adatokat, ame­lyek hitelességéhez szó sem férhet, mert ezeket a beküldött hivatalos árjegyzékekből állítottam össze. Tudvalevőleg Magyarországon nyolc intézet van, amely részben vagy egészben oltóanyag és szérum gyártásával foglalkozik. Van egy állami intézet, az Állami Bakteorológiai Inté­zet, ezenfelül van három nagy intézet, még­pedig a Laboratórium Védő Oltóanyagot Ter­melő Részvénytársaság, a Phylaxia Szérum­termelő Részvénytársaság és a Hungária Szé­rumművek Részvénytársaság. Ezeken kívül van még négy kisebb intézet és ezek az intézetek természetszerűleg valamennyien kartellben vannak és az állami intézetet kivéve, amelynek árszintező hivatása van, amely hivatásnak a mai körülmények között és a mai áralakulás mellett meg is felel, tudniillik 10—15%-kai ol­csóbban bocsátja a fogvasztóközönség rendel­kezésére az árukat, a többiek valamennyien körülbelül mondhatjuk abszolúte ugyanazokat az árakat fi xírózzák azokra az árukra, ame­lyekre a fogyasztóközönségnek szüksége van. Az állami intézet csupán élőcsírás oltóanya­•gokat, vakéi nákat termel lépfene, sertésorbánc és mirigykor ellen és ezeken kívül természete­sen kevés szérumot. Árban 10—15%-kai olcsób­bak ezek az árak, mint a többi intézet árai, A többi intézet termeli a vakcinákon kívül a szérumokat, vérsavókat a sertésorbánc. lépfene, sercegő üszög, borjú vérhas, borjú tüdőlob, mirigykor és egyéb apró betegségek ellen. Ha most megvizsgáljuk az árakat és össze­hasonlítjuk ezeket a külföldi árakkal, amely árakon ezeket az oltóanyagokat nálunk forga­lomba hozzák, akkor látni fogjuk, hogy milyen nagy az eltolódás a magyar, osztrák és német árak között. Tudom, hogy Ausztriában az ára­kat nem szabad teljesen úgy venni, mint ná­lunk, mert ott a háború után ezek az intézetek, különösen a mödlingi intézet, szubvencióban részesültek és lehet, hogy még ma is szubven­cióban részesülnek, amely szubvenciónak mér­tékét nem ismerem és nem is tudom megítélni, mindenesetre azonban a szubvenció mértéke nem lehet annyira nagy, hogy indokolttá tegye a nagy különbséget az általam mindjárt fel­79. ülése 1931 március 11-én, szerdán. olvasandó német, osztrák és magyar árak között. Én csak azoknak az oltóanyagoknak árait fogom felolvasni, amelyeket leginkább használ­nak, mert hiszen ezekből lehet következtetni a többi árakra is. Ezek a legfontosabbak és én azt hiszem, teljesen feleslegesnek is fog lát­szani, hogy hosszadalmasan tárgyaljuk és hosz­szadalmasan hozzuk elő a többi adatokat. Az élőcsírás oltóanyagok, a vakcinák közül a leggyakrabban használt a sertésorbánc elleni védő oltóanyag szelídített sertésorbánc bakté­riumot és némi konzerváló anyagot tartalmaz. Ennek termelési költsége, szakvélemény sze­rint, 10—30 pengő literenként. Ennek árai a következőképpen alakulnak: Ausztriában lite­renként 15 silling, tehát 12 pengő. Német­országban 29 márka, tehát 40 pengő, nálunk literenként 375 pengő! (Felkiáltások jobbfelöl: Hallatlan! Hihetetlen!) Kérem, rögtön fel fogom olvasni. Nálunk adagonként mérik s egy adag első- és másodosztályú anyag összára 15 fillér, ez egy köbcentiméter két tized része, eszerint tehát egy köbcentiméter 75 fillér, egy liter tehát 750 pengő, mivel azonban ez elosz­tódik — első- és másodosztályú anyagból van szó —, tehát ennek pontosan a fele, 375 pengő. (Zaj.) Meet a lépfene oltóanyagnál a következő a helyzet: Ausztriában literenként 12 silling, vagyis 9 pengő 60 fillér, Németországban- 200 márka, tehát 270 pengő, nálunk ugyanez lite­rekre átszámítva 360 pengő. (Zaj.) Itt nem akarom megint elmondani az adagolást, ami nálunk másképpen van és nem akarom lite­rekre átalakítani az egészet. A vérsavó-szérumok, a lóvérsavókból ké­szült összes szérumok és pedig: sertéíorbánc, paratifusz, sertés septikémia, lépfene, sercegő üszög, borjú vérhas, borjú tüdőloib, mirigykór elleni szérumok árai így alakulnak: Ausztriá­ban literenként 25 silling, tehát 20 pengő, Németországban 20—40—50 márka, tehát 29—70 pengőig, nálunk valamennyi 85 pengő. Melles­leg mondom, hogy ezeknek termelési költsége literenként soha sem haladja meg a 30 pengőt, Nagyon érdekes, hogy Ausztria magyar gyártmányú sertéspestis-szérumot használ azért, mert Ausztria ilyet nem termel, hanem ezt az anyagot Magyarországról exportálják Ausztriába. Ezt természetesen vámköltség ter­heli, posta és csomagolási költség, azonkívül törési költség, mert hiszen üvegekben szállít­ják, romlás stb., ami mind rizikóra megy és ezt mind be kell kalkulálni az osztrák árba s mégis ez Ausztriában literenként csak 104 sil­ling, tehát 83 pengő, míg nálunk ugyanez volt eddig 140 pengő, március elseje óta pedig le van szállítva 120 pengőre. (Zaj.) Tehát ugyan­azt az anyagot, amit Magyarországon a magyar gazda 120 pengőért kap, Magyar­országról exportálva Ausztriában 83 pengőért hozzák forgalomba. Így teljesen bizonyos az, hogy ezek az intézetek nem 83 pengős áron adják el ezt az anyagot, hanem ennél olcsób­ban és meg vagyok győződve arról is, hogy niem dumping árom, és azért a sokkal olcsóbb ár mellett is az exportőrök megtalálják számí­tásukat. (Griger Miklós: Hát nem Sobri Jóskák ezek? Világos dolog! — Kun Béla: Ragadozó vadállatok! — Griger Miklós: Sobri Jóska legalább a szegényeknek adott valamit! — Malasits Géza: Kapitalista (világ­ban élünk, mit adják a naivat!) Elnök: Csendet kérek! Gr. Sigray Antal: T. Ház! Ausztriában ési Németországban a csomagolásért nem szá­mítanak külön díjat, sőt Németország, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom