Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-473

8 Az országgyűlés képviselőházának U7 részét minden körülmények között megkapja. (Buday Dezső: Ha hitellel rendelkezik.) XJj rendelkezése a törvényjavaslatnak az az intézkedés, amely helyi iparfejlesztési bizottságok felállítását teszi lehetővé; ezek a bizottságok a helyi viszonyok mérlegelése alapján fogják elbírálni azt, hogy milyen iparok létesítésére van meg a talaj és a lehetőség. Részletesen _ szabályozza a törvényjavaslat a kisajátítási jogot és lehetővé teszi az iparcikkek márkázását, amely rendelkezés teljes analógiában a mezőgazdasági cikkek márkázásával azt a célt szolgálja, hogy az exportpiacokon versenyképes, jó, egységes áruval jelenjék meg a magyar termelés. Igen örvendetes intézkedése a törvényjavaslatnak a hatósági közüzemek visszafejlesztése és megszüntetése tekintetében tartalmazott intézkedés, (Helyeslés a középen.^ amelynek lényege az, hogy minden hatósági és községi üzem felül fog vizsgáltatni és megállapítják, vájjon ezeknek a közüzemeknek fenntartása a köz szempontjából szükséges-e vagy sem. TTj üzemek felállítása pedig csakis belügyminiszteri engedély alapján lesz lehetséges. (Buday Dezső: Majd átveszik a bankok sorban a közüzemeket!) Ezekben voltam bátor nagyjában ismertetni a tárgyalás alatt álló iparfejlesztési törvényjavaslatot. Kérem a t. Házat, méltóztassék azt általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: Kérem a tanácskozóképesség megállapítását. Elnök: T. Képviselőház! A képviselő úrnak a házszabályok 128. §-a alapján előterjesztett házszabályszerű kérését tudomásul veszem. Meg fogom tenni az intézkedéseket az irányban, hogy a jelenlevő képviselő urak az ülésteremben is megjelenjenek, amennyiben pedig öt perc alatt nem lesz a Ház tanácskozóképes, abban az esetben el fogom rendelni <a képviselő urak megszámlálását és ha a megszámlálás sem eredményezi a tanácskozóképességet, akkor az ülést fel fogom függeszteni és el fogom rendelni a névsor felolvasását, (Zaj.) mert a képviselő urak kötelességellenes távolmaradása a parlament munkásságát nem akadályozhatja meg. (Helyeslés.) Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét megkezdeni. Malasits Géza: T. Képviselőház! Az az érdektelenség, amelyet a t. Ház tanúsít ezzel a — mondhatnám — sorsdöntő törvényjavaslattal szemben, amelyet az előadó úr az imént ismertetett, legjobb bizonyítéka annak, hogy közelgünk a választások felé. (Szabó Sándor: Tévedés!) A képviselő urak elfogadják ugyan ezeket a kortes javaslatokat, (Mozgás a jobboldalon.) de magában a tárgyalásban nem vesznek részt. Itt már nem kartellről van szó, nem dekórumról, nem arról, hogy a választók előtt alibit lelhet igazolni a tekintetben, hogy no most megadtuk a kartelleknek, (Szabóky Jenő: A kisipari kerületek képviselői itt vannak!) ennélfogva a képviselő urak nem tanúsítanak különösebb érdeklődést ez iránt a javaslat iránt, pedig a javaslat maga megérdemelné, mert nem kevesebbről van szó, mint iarról, hogy mi lesz azzal, a népfelesleggel, amely a mezőgazdaságban elhelyezkedni nem tud. Közhely számba megy, hogy Magyarországon egy négyzetkilométerre 93 lakos esik. 3. ülése 1931 február 27-én, pénteken. Lehet, sőt valószínű, hogy az új népszámlálási statisztika ki fogja mutatni, hogy ennél több lakos esik egy-egy négyzetkilométerre. A mezőgazdaság a közgazdasági tudemány mai állása szerint^ 70—72 embernél többet négyzetkilométerenként eltartani nem képes. Mit fogunk csinálni a felesleggel? A felesleg máris itt van, , mert aki elmegy az alföldi nagyobb városok, az alföldi megyei városok úgynevezett embervásáraira, az kétségbeesetten látja azt a tömeget, amely ott ácsorogni kénytelen és kétségbeesve tapasztalja, hogy ez a tömeg nem hogy fogyna, hanem évről-évre szaporodik. Különösen most aktuális az iparfejlesztés, amikor a mezőgazdaság olyan válságon megy át, amilyen válságon talán még a múlt század 90-es évelnek elején sem ment át Nemcsak a tengerentúl, hanem Európa egyes államaiban, így elsősorban Oroszországban áttérnek a mechanikai szemtermelésre. Traktorokkal, műtrágyával és műszaki berendezkedésekkel igyekeznek, a földből minél nagyobb gabonahozamot kihozni azért, hogy. egymás lekonkurrálásával az árut olcsóbban dobhassák piacra. Ezzel szemben tudjuk, hogy Magyarországon az utolsó években rendkívül kevés műtrágyát használtak fel, traktorszántást pedig elvétve lát az ember és mondhatom, igazán szívderítő látvány, amikor kinéz az ember a vasúti kocsi ablakán s lát egy traktort pöfögni és maga után vonni az ekét, mert ez Magyarországon egész ritkaság. (Szabó Sándor: Kétezer traktor van leállítva!) Hogy ennyi le van állítva, az előttem nem fontos. Előttem .az a fontos, hogy éppen az agrárius urak hangoztatják,- hogy nekünk a termelésben lépést kell tartanunk azokkal az államokkal, amelyek mezőgazdasági cikkeikkel olcsóbban jelennek meg, ha pedig lépést kell tartanunk, akkor olcsóbban kell termelnünk, ha olcsóbban kell termelnünk, akkor ez nem lehetséges máskép, mint úgy, hogy áttérünk a gépipari termelésre. A munkabéreket már nem lehet lejjebb szállítani, mert a mezőgazdaságban ma fizetett munkabérek még a legprimitívebb emberi létminimumot sem 'biztosítják, olyan hihetetlenül alalcsonyak, hogy a munkabérből egy napig valóban jóllakni sem lehet. Kétségtelen tény, hogy az iparfejlesztésre feltétlenül szükség, van,, mar csak azért is, mert — ismétlem — nem tudjuk, hogy mit fogunk csinálni azzal a felesleggel, amely a mezőgazdaságban a termelés átalakulása következtében előáll. Most az a kérdés, hogy ez a javaslat, amely előttünk fekszik, szolgálja-e-ezt a célt? és várható-e ennek a javaslatnak nyomán az, hogy az ipar majd fejlődik és több ember talál az iparban elhelyezést. En ebben kételkedem és igyekezni fogok ezt bizonyítani is. Mindenekelőtt . azonban egyet: A kormány az utolsó négy-öt esztendőben kétségtelenül nagy erőfeszítéseket tett abban az irányban, hogy az ipari érdekeltségekkel elhitesse... Elnök: A képviselő urat beszédében félbeszakítom és elrendelem a jelenlévő képviselő urak megszámlálását. A jegyző úr lesz szíves a megszámlálást foganatosítani. Perlaki György jegyző (megszámlálja, a jelenlévő képviselőket): Negyvenegy! Elnök: Megállapítom, hogy a Ház tanáeskozóképes. Kérem Malasits Géza képviselő urat, szíveskedjék beszédét folytatni. Malasits Géza: T. Ház! A kormány évek óta igyekszik a közvéleménnyel elhitetni, hogy itt minden az ipar, a kereskedelem és a gazdasági jólét felderítésére történik. Éppen tegnap, amikor ezt a törvényjavaslatot tanulmányoztaan,