Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.
Ülésnapok - 1927-473
Az országgyűlés képviselőházának 4-73. ülése 1931 február 27-én, pénteken. 7 gatást nyújtanak és összegszerűleg, számszerűleg nem is számítható ki az az áldozat, amelyet az új vállalatok részére biztosított adó- és illetékkedvezmények, jelentenek. Ezenfelül a háborúelőtti időben, mint^ említettem, a vállalatok hatalmas pénzbeli támogatásban is részesültek, amennyiben a háborúelőtti költségvetések évről évre jelentős összegeket fordítottak iparfejlesztési, ipartámogatási célokra. Évenként átlag 5—6 millió aranykorona volt a költségvetésbe beállítva e címen, ezenfelül rendelkezésre állt az országos ipari és kereskedelmi alap is, amelynek állaga 30—32 millió aranykorona körül mozgott. Talán érdekelni fogja a t. Házat, hogy 1881-től, vagyis attól az időtől, amikor az iparfejlesztés egyáltalán kezdetét vette Magyarországon, 1914-ig 1881 gyár közül 1333 részesült támogatásban és a támogatás összege 48"2 millió aranykoronát tett ki; ezenkívül 5*6 millió aranykorona kamatmentes kölcsönben részesültek a vállalatok s 4'9 millió aranykorona gépsegélyben; ezeket a gépsegélyeket leginkább kisebb vállalatok, a kisipar és a kézművesipar kapták. Hatalmas összegek ezek és éppen azért, mert a támogatásra igen sokszor szükség van, nem közvetlen államsegély formájában, hanem inkább más formákban: hitelbiztosítás, kiviteli könnyítések, kölcsönök formájában a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat ugyancsak provideál e tekintetben és intézkedéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a jövőben is segélyben részesíthető az ipar s erre vonatkozóan az évi költségvetés keretén belül szándékozik a kormány megfelelő összegről gondolkodni. Igen t. Képviselőház! Érdekes, hogyha vizsgáljuk a különböző külföldi államok iparfejlesztési tevékenységét, azt tapasztaljuk, hogy a kimondottan ipari államokban, a nagy és hatalmas fejlett iparral bíró államokban nem igen találunk kifejezetten iparfejlesztési törvényeket, amelyek állandó törvényes rendszabályok és intézkedések alapján biztosítanák az Ipar részére adható kedvezményeket és támogatást; inkább az agrárállamokban, leginkább az egészen feiletleu iparú tengerentúli államokban és a Balkán-államokban tapa«ztalink azt, hogy ezeknek rendes iparfejlesztési törvén veik vannak. Ebből úira c«ak azt a következetést vonhatom le, hogv ezek az államok tudatában vannak az ipar jelentőségének.^ érzik, tudják azt, hogyha fejlett, kultúrál is^ életet akar élni egy állam, akkor iparra feltétlenül szüksége van, mert az ipar nemc°ak a németi va?rvoTiosodá«t, hanem kétségtelenül a kulturális fejlődést is jelenti- î<?y Bulgáriában például már 3894 óta van iparfejlesztési törvénv. bolott ieren jól méltóztatik tndni. hogy Bi^srária mésr mp is úgv^zólván kiérni ac mezosrazdasaeri állam: mégis nasrv áldoz«+okn+ hoz azon a téren, hoprv ipprt teremtsen. Romániában ua^anecak résróta. 1887 óta vnnna,k törvénvpk. amplvpk az inart különbözőké-nnen taimneraHak, Ttfrökor^ágbpu í« van iparfejlesztési törvény. Spanvolors^őjmn.k is van hasonló +ör^énye é^ — amint em 1 ítpt +or n — á tengerentúl »"Uamok kö^íl "Me^'kónak. Kanadának. Ausztráliának és Chilének vannak hasonló kedvezményeket biztosító törvényei. A nagyipari államok: mint Franciaország, Anglia és Olaszország, szintén támogatnák iparukat, sőt — valljuk be — sokszor hatékonyabban, azonban mindig csak akkor, amikor az ipar olyan válságos viszonyok közé kerül, hogy támogatására és megsegítésére szükség van. Igen érdekes adatok állanak rendelkezésemre, amelyeket a Német Birodalmi Statisztikai Hivatal állított össze, amely megállapította, hogy ez a három nagy állam: Anglia, Franciaország és Olaszország egy év alatt, tudniillik az 1925/26. évi költségvetésében az iparnak, illetve az iparral kapcsolatos termelési ágaknak és a bányászatnak megsegítése céljából, — mint például Angliában, ahol a bánya-, ileltőleg szénkrízis is oka volt a nagyarányú segélyezési akciónak, amelyet a kormány ebben az évben kezdeményezett — milyen hatalmas összegeket fordított iparfejlesztési célokra. Anglia^ például 24*5 millió fontot fordított az ipar támogatására, ami pengőre átszámítva egészen fantasztikus Összeg, mert 662 millió pengőnek felel meg. Franciaország 148*5 millió frankot, vagyis pengőre átszámítva 32 millió pengőt fordított különböző szubvenciókra és támogatásokra, Olaszország pedig 38'3 millió lírát, vagyis kereken 13 millió pengőt fordított az ipar felsegélyezésére. Azt hiszem, ezekkel a példákkal sikerült eléggé meggyőznöm a t. Házat és sikerült eléggé kifejtenem azokat az indokokat, amelyek nekünk is természetszerűleg előírják, hogy mi is iparfejlesztési törvénnyel igyekezzünk iparunk további fejlődését, főként irányítását és átorganizálását lehetővé tenni. Ez a törvényjavaslat, amely a t. Ház előtt tárgyalás alatt áll, nagyjában azon a mesgyén halad, amelyet az 1907 : III. te. jelöl ki számunkra. Ami ebben a törvényjavaslatban új és módosítás található, az csakis a mai megváltozott viszonyok következtében szükségessé vált intézkedéseket tartalmazza és tovább megy azon az úton, amelyet az 1907 : III. te. már megjelölt. A kedvezmények köre nagyjában és egészében ugyanaz, amelyet az 1907 : III. te. állapított meg; nevezetesen az adományozható kedvezmények a különböző adókedvezmények és pedig az egyenes állami adók és az ezek után járó községi pótadó és kamarai illetékek. Ki van véve az engedélyezhető adók közül az útadó. Amint az indokolásból méltóztatnak is olvasni, az útadó fizetése alól senki sem mentesíthető. Miután az úthálózatunk átépítése most van folyamatban és ez igen súlyos terhet ró az ország egész lakosságára, nem volna tehát indokolt, hogy azok a vállalatok, amelyek leginkább veszik igénybe az úthálózatot, az útadó alól mentesíttessenek; az útadó alól tehát, amint említettem, nincs mentesség. A törvényjavaslat tágkörű illetékkedvezményeket biztosít az új vállalatok részére. E téren a kedvezmények köre lényegesen kiterjesztetik az 1907 : III. tc.-ben biztosított kedvezmények körén felül. Az állam mellett a törvényhatóságok és községek is nyújthatnak különböző kedvezményeket a vállalatoknak. Ezenkívül különböző vasúti kedvezményekben és könnyítésekben is részesülhetnek a vállalatok. Amint említettem volt, külön szakaszokban rendelkezik a törvényjavaslat az állam részéről nyújtható pénzsegélyek tekintetében, és amennyiben különleges helyi gazdasági viszonyok kívánatossá teszik, a községek is biztosíthatnak kedvezményeket az új vállalatok részére. Igen lényeges és közvetlen iparfejlesztési hatás szempontjából igen sok eredmény várható a törvényjavaslatnak a közszállítások körét kiterjesztő rendelkezésétől, amely részletesen szabályozza azt, hogy kik kötelezettek a jövőben hazai beszerzésre és szabályozza azt, hogy a közszállításokat miként kell kiírni, ahoL amint említettem, biztosítva van a kisipar részérc az, hogy a kisipar a közszállítások egy
