Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-476

Az országgyűlés képviselőházának 476. merni a legnagyobb nyilvánosság előtt, hogy nem a vezetőkben, nem Hadik János elgondolásában, önzetlen kiváló közgazdasági és közéleti működésében van itt tulajdonképpen a hiba, hanem a Központi Országos Iparszövetkezet alapszabályaiban és alaptőkéje elégtelenségében. Azonkívül itt vannak az iparos székházakat terhelő irtózatos kölesönök, amelyek igen nagyok. A szegény iparosokra ez borzasztó terhet jelent, mert egyénileg állottak jót és most azon a ponton áll igen sok helyen egy-egy iparo&székház jótálló érdekeltsége, hogy vagy a jótállók műhelyében perdül meg a dob, vagy pedig az iparosszékház ünnepi csarnokában. Ezek az iparosszékházak nemcsak ipari, hanem általános magyar közművelődési célokat is szolgálnak, mert cserkészotthon, leventeotthon, tűzoltóotthon nyernek benne elhelyezést, ismertető előadásokat, téli gazdasági tanfolyamokat tartanak ott, tehát minden áldozatot megér, hogy az ezeket megterhelő súlyos és elbírhatatlan adósságok konvertáltassanak. A tanonciskolákra vonatkozólag annyi értékes gondolat hangzott el, hogy ehhez hozzátenni semmit sem akarok, ebből semmit elvenni nem is tudok, hogy ki ne fogyjak az időből... (Gáspárdy Elemér: Püspöki pásztorlevél.) A püspöki pásztorlevelet illetőleg t. barátom, köszönöm ezt a súgást, és a középiskolában igen helyén lett volna, de most már nem vesztem el azt a fonalat, amelyen elindultam, és amelyet most már el akarok ejteni, mert az időm, lejárt. T. Képviselőház! Kossuth Lajosnak, minden idők minden magyarjai számára szóló üzenetével kezdtem beszédemet, s következetesen önmagamhoz s eddig különleges igénytelen szerepemhez, költői idézettel fejezem be {Halljuk! Halljuk!), de hozzáteszem, — remélem, ebben is egyet fognak érteni velem t. barátaim —, (hogy ez igen komoly dolog lesz. (Egv hang a közéjyen: Nem biztos!) Majd meg méltóztatnak hallani, s remélem egyetértenek velem, amikor kérem a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, a magyar közművelődés hivatott és hivatásos vezérét, kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, kérem a honvédelmi miniszter urat, a népjóléti miniszter urat — a többi miniszter urat nem fárasztom, — hogy azt, amit most felolvasok, amit a 40-es éveknek egy elfeledett, szelidszavú költője, bírálója és szigorú kritikusa, a Nemzeti Színháznak akkoron való igazgatója írt, hogy ezt a figyelmeztetést Rákóczi Ferenc megdicsőült vezérlő fejedelmünk arokéoe mellé, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, meg Kormányzó Urunk arcképe mellé {Baracs Marcel; Bethlen István arcképe mellé!) az ellenzéki oldalról jövő indítványt örömmel elfogadva (Élénk derültség.) szintén ajánlom, hogy Bethlen István arcképe mellé rámába elhelyezni méltóztassanak. (Taps a jobboldalon és a középen.) Én nem akartam ezt az indítványt tenni, nehogy szokás szerint hyperloyalitással vádoltassam, de szeretném, hogyha az, amit felolvasok, minden magyar család házában, az öreg Kossuth Lajos képe mellé ki volna függesztve, de nemcsak minden magyar család házában, hanem minden iskolában, minden laktanyában és mindenütt. Ez az, amire beszédem elején avagy közepén, már nem emlékszem, de beszédem valamelyik részében a győri egyházfejedelemi pásztorlevelének rövid ismertetése közben rámutattam s ami a leghatásosabb, leghatályosabb védelme lesz a magyar iparnak, s amit Bajza József írt Ébresztő című versében (Halljuk! Halljuk! — Olvassa); ülése 1931 március 5-én, csütörtökön. 121 A felvirradt kor ismét Igényli szivedet: Vért nem kér, csak hazáért Égő szerelmedet. Igényli, hogy becsüljed • Honod külföld felett; Védd, ápold, mikkel Isten Megáldá földedet. Amit gyártott magyar kéz. Nevelt a hontelek. Amit magyar zamattal Ihlettek a szelek; Mi a rónák felett él. Hegyaknában terem : Mind az nemes fajodnak Erőt adó elem. S függjön rajtad daróc bár, S szembántó színzavar. Becses, mikor hazáért Égő szívet takar. Óh nemzet, nemzet, eszmélj, Becsüld meg tenmagad. Gyilkold le szolgavágyad, Mely külföldhöz ragad; Járj egyeßült erővel. Tégy egy szent fogadást : Hazádnak Istenén kívül Nem fogsz imádni mást! A javaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Herczegh Béla képviselő úr, mint az álilandó igazol óbi7,ott=;áír e

1 ondója, kíván jelentést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Herczegh Béla előadó: T. Képviselőház! Aa állandó igazolóbizottság részéről tisztelettel bejelentem, hogy a bizottság a pacsai választókerületben képviselővé választott Farkas Tibor, a váci kerületben- megválasztott Kornis Gyula és a nagyatádi választókerületben megválasztott Kisiván János (Éljenzés jobbfelöl.) képviselő urak megbízóleveleit megvizsgálta és mint alakilag kifogástalanokat, a házszabályok 12. §-ának a) pontja alá sorozta. Tisztelettel kérem, méltóztassék e bejelentést tudomásul venni. Elnök: Az állandó ig*azoló bizottság jelentése alapján Farkas Tibor és Kornis Gyula képviselő urakat,^ minthogy megválasztásuk óta 30 nap eltelt és ellenük sem panasz, sem kifogás nem érkezett, végleg igazol!; képviselőknek, Kisiván János képviselő urat pedig feltételesen igazolt képviselőnek jelentem ki. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a ma tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos vitája. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen.) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki. Patacsi Dénes képviselő úr személyes kérdésben kért szót. A szót a képviselő úrnak megadom. Patacsi Dénes: T. Képviselőház! iHalljuk! Halljuk! jobbfelől.) Ámbár nem szeretem a személyes ügyeket idehozni a Ház elé, most mégis 17*