Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-458
70 Az országgyűlés képviselőházának 45 hozhat a nii számunkra jó eredményeket, hozhatja esetleg az ellenlkezőjét is, míg mások, a külállamok, amelyek bennünket csak figyelnek, semmit sem kockáztatnák, csak tapasztalatokat szűrnek le. Ez legyen az irányelv, igen t. Képviselőház, amely bennünket a törvény tárgyalásánál vezet, En leszögezem nézetemet magukra a ikartellekre vonatkozólag általában, elől© bocsátva azt^ hogy ez a meggyőződés vezet egész elgondolásomban és ez ihatja át későbbi mondanivalóimat is. A kar teli őket illetőleg elméleti fejtegetésekbe nem bocsátkozom bele, nem pedig azért, mert hiszen a kartell lényegével többékevésb'bé valamennyien tisztában vagyunk. Nem is az a fontos, hogy a kartelleket határozzuk itt meg, hanem a kartellek tevékenységét, a kartellek működési körét kell precizírozni. A kartelleket magukat csupán a mai kapitalista gazdasági rend egyik közbenső állomásának tartom, amelyet nem tudok a kapitalizmustól magától elválasztani olyanképpen, hogy magát a kapitalista gazdasági rendet összes életfunkcióival, összes megnyilvánulásaival és lélegzetvételével együtt érintetlenül hagyjam. A kapitalista gazdasági rend iszüli a kartellt, az attól el nem választható. Már pedig az én igénytelen meggyőződésem szerint a kapitalizmus r életképességét évszázadokon keresztül bebizonyította, és bármily harcban álljon a marxista elvekkel, bármilyen hibái és kinövései legyenek, kétségtelen az, hogy boldogulást: szociálist és gazdaságit, haladást: technikai és tudományost, kulturális felfejlődést és nem legutolsó sorban a vallásos és nacionalista érzések bizonyos mértékű kifejlődését hozta a világ számára. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Es pauperizmust! — Griger Miklós: Vallás, nemzeti érzés, nagytőke: különböző dolgok!) Kérem Griger igen t. képviselőtársamat, méltóztassék megajándékozni egy pillanatig'türelmével, azt hiszem, találkozni fog nézetünk, (Griger Miklós: Az nem bizonyos! — Derültség. — Jánossy Gábor: Majd kifejti! Annál nagyobb lesz az örömed, ha mégis úgy lesz!) En jól tudom azt is, hogy hozott iá kapitalizmus kinövéseivel sok könnyet és szenvedést is. a világ számára, de éppen az a harc, amelylyel a kapitalizmus ia marxista elvekkel szemben áll, lesz arra jó, hogy kinövéseit korlátozza és szenvedéseit enyhítse. A kapitalizmus természetes folyománya a termelés hatalmas összpontosításának. Méltóztatnak jól tudni, hogy a történeti fejlődés sorrendjében .a kezdő kapitalizmust felváltotta a nekifejlődő kapitalizmus, — a német irodalom így nevezte el — amely azután utób'b helyét Werner Sombart szerint a-> Hocbfeapitalisinusnak adta át. Ennek kifolyása 1 , ennek egyik állomása a kartell. A kartellek a kapitalizmus átalakulásának következményei azért, mert a kapitalizmusban rejlő erők maguk váltják ki őket. A kartellek a mi gazdasági rendünket mozgató erőnek éppen olyan természetes folyományai, mint a munkapiacon mutatkozó párhuzamaik: a szakszervezetek. A szétforgácsoltság, a széttagoltság szülte a szakszervezeteket; ugyanez szüli magukat a kartelleket is. A kartellek teljes kiirtása, eltekintve attól, hogy lehetetlen, olyan sebet ejtene magán a kapitalizmuson, amelyet az ki nem bírna. En csak egy példával leszek bátor megvilágítani szerény álláspontomat. Méltóztassék visszagondolni a koncentráció kérdésére, amelyet elismer a kapitalizmusnak minden ellensége. Kérdem én: nem a legtisztáM) - kartelitörekvés, nem . ülése 1931 január hó 28-án, szerdán. a legtisztább kartelljelenség ez? — De menjünk tovább: gondoljunk mai napjainkra. Méltóztassék gondolni a páneurópai kérdésekre, amelytől olyan sokan várják gazdasági rendünknek helyreálltát és a gazdasági boldogulást. . Vagy a termelés kontingentálása, — az ipari és mezőgazdasági egyaránt — vagy a vámunió kérdése, amely olyan aktuális kérdés napjainkban, nem kartelljelenségek-e? Meg kell mondani őszintén: a kapitalizmus az ő fejlődése során elért egy fázishoz, amelyben a kartellek ilyen vagy amolyan alkalmazása nélkül megélni nem tud. Ezt meg kell mondani őszintén, mert csak ennek helyes és őszinte felismerése esetében tudjuk folytatni azt a tevékenységet, amelyet kifejteni akarunk. Számolni kell a kapitalizmussal, számolni kell annak korolláriumával, a kartellekkel, de annak helyes és ' okos felismerése kapcsán korlátok közzé kell szorítani a kartellek túlzó, a szükséget messze meghaladó mértékét, '• főképpen pedig útját kell állni azoknak a kétségtelenül megállapítható kinövéseknek, törekvéseknek és jelenségeknek, amelyek az egészséges és racionális termelés eszközeit túllépve, a fogyasztó szorult helyzetét igyekeznek kihasználni. Kétségtelen az, hogy nemcsak a magyar fogyasztók, — hiszen nem nemzeti szempontból beszélek én ebben az esetben — hanem az egész világ fogyasztói közvéleménye is ennek a problémának valami módon való rendezését kívánja és ebben igaza van Baracs Marcell igen t. képviselőtársamnak, hogy minden kartelltörvény bizonyos mértékig a közóihaj szülötte. A világ fogyasztói közvéleménye várja ennek a problémának rendezését; várja azért, mert ez rendezetlen, de várja azért is, mert látja jól, hogy az a bizonyos elv, amelyet a manchesteri iskola tanított,^ — ihogy a termelés, a forgalom, a fogyasztás és a jövedelemeloszlás rendje magától fog helyreállani — utópiának bizonyult. Mert humbug és mesebeszéd az, hogy a mai modern gazdasági élet a szabadkereskedelem és a szabadverseny álláspontján áll! (Jánossy Gábor: A szabad kizsákmányolás álláspontján áll!) Smith" Ádám kétségtelenül ezen az alapon állt, de List Frigyes óta a helyzet nagyon megváltozott és főleg egészen más lesz a helyzet a jövőben. A modern gazdasági élet az érdekképviseletek alapján és az érdekképviseleteknek egymással folytatott harca alapján áll. A modern gazdasági élet nem a Smith-féle szabadkereskedelem alapján áll, és mindenki, aki még ma is ezt hiszi és aki küzd az ellen az álláspont ellen, amelyet én vagyok bátor képviselni, csak szélmalomharcot vív és nem javít, hanem ront a gazdasági helyzeten. Természetesen más kérdés azután az, hogy sikerülhet-e egy ilyen szabályozás, egy ilyen korlátok közé szorítás, egy ilyen rendelkezése a kartellkérdésnek? Az én igénytelen felfogásom szerint lehet ennek eredménye, töblb vagy kevesebb eredménye, szibályozhatjulki ezt a kérdést több, vagy kevesebb szerencsével, mert az az ellenvetés, amelyet bizonyára, meg fogunk hallani ebben a Házban, amely rá fog mutatni a Népszövetségnek azon emlékezetes kiadváványára, amelynek címe, ha jól emlékszem: <'Etude sur regime juridique des entents indusriells», engem nem győz meg. Bocsánatot kérek, nem tud engem meggyőzni, mert ha még sikerülne is bizonyítania ennek a kiadványnak és a Népszövetség tudósainak azt, hogy egy ilyen szabályozás teljesen lehetetlen és ki van zárva, akkor sem sikerül bizonyítani azt, hogy negatíve az ilyen szabályozás, nem
