Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-472

Az országgyűlés képviselőházának 472. ü Perlaki György jegyző (megszámlálván a szavazókat): Huszonöt! Elnök: A Ház tehát a 2. szakaszt eredeti szövegezésében fogadta el, Wolff Károly kép­viselő úr és társai indítványát pedig elve­tette. Ehhez a szakaszhoz Biró Pál képviselő úr egy új hatodik bekezdés felvételét célzó indít­ványt nyújtott be. Kérdem a t. Házat, méltóz­tatik-e Biró Pál képviselő úr indítványát el­fogadni, igen vagy nem! (Nem!) A Ház Biró Pál képviselő úrnak új hatodik bekezdés fel­vételét célzó indítványát elvetette. Következik a 3. §. Kérem annak felolva­sását. Héjj Imre jegyző (olvassa a 3. §-t, melyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a i. §-t). Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indít­ványa f töröltetik. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Senki sincs felje­gyezve. Enök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Senki sem kíván szólni, a szakasz meg nem támad­tatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Kérem annak felolva­sását. Héjj Imre jegyző (olvassa az 5. §-t). Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indít­ványa töröltetik. Héjj Imre jegyző: Griger Miklós! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indít­ványa töröltetik. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Nincs senki felje­gyezve. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki sem kíván szólni, a szakasz meg nem támad­tatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Kérem annak felolva­sását. Héjj Imre jegyző (olvassa a 6. §-t). Bíró Pál! Bíró Pál: T. Képviselőház! Módosító indít­ványom arra vonatkozik, hogy a 6. § első be­kezdésének^, pontjából, és pedig a 3. pont har­madik sorától kezdve a következő szavak (ol­vassa): «vagy indokolt esetben ily eljárás in­dítása nélkül is vagy annak befejezése előtt is», töröHessenek a szövegből. Indítványom lényege a következő: Ennek a 6. §-nak harmadik és negyedik bekezdése, de maga az egész szakasz a legmesszebbmenő fel­hatalmazásokat adja a kormány részéről a tekintetben, hogy a termelési szervezeteikkel szemben eljárjon. E szakasz 2. pontja kimondja azt, hogy a miniszter közvetlenül vagy köz­vetve folytasson tárgyalásokat áz^ ügy békés kiegyenlítése céljából és csak azután következ­zék be az a felhatalmazás, hogy az igen szi­gorú intézkedéseiket megtehesse. Ez intézkedé­sekre vonatkozólag nem kívánok kitérni^ mert erre vonatkozó álláspontomat már az általá­nos vitában részletesen kifejtettem, de lehe­tetlennek tartom, hogy benn maradjon a sza­kaszban olyan szöveg, amely a legmesszebb­menő intézkedéseket engedi meg a nélkül, hogy az érdekeltek arról egyáltalában előzően tudomást is szerezzenek. A szakasz 2. pontja szerint ugyanis a miniszter először tárgyal a békés kiegyenlítés érdekében az érdekeltekkel. A 3. pont azt mondja, hogy megteheti ezeket az intézkedéseket ezek nélkül az előzetes tár­gyalások nélkül is. Bocsánatot kérek, de gyakorlatilag el sem ése 1931 február 26-án, csütörtökön. 487 képzelhető az az eset, hogy bármely kormány­ilyen fontos, a közszállításokra, iparrendé­szetre, fuvardíjszabásra, adókra és vámokra vonatkozó intézkedéseket megtegye a nélkül, hogy az érdekeltekkel szóba állana. Hiszen a kereskedelemügyi miniszter úr maga úgy a bizottságban, mint itt ma a plénumban is ki­fejtette, hogy r SL gazdasági életre milyen fon­tos a stabilitás és a biztonság érzése, úgy­hogy gyakorlatilag nem is képzelhető el sem ezen kormány, sem bármely következő kor­mány részéről, hogy ilyen tárgyalások nélkül, va^y legalább is az érdekeltekkel való szóba­állás nélkül ilyen intézkedés megtörténjék. Ha pedig ez gyakorlatilag így van és más­kép el sem képzelhető, akkor kérdezem: mi értelme van annak, hogy ilyen rettenetes, odiózus mondat benne maradjon ebben a szö­vegben, amely szövegnek elfogadása esetén ezt igenis, nagyon károsnak tartom a magyar termelés, sőt tovább megyek, a magyar köz­hitel szempontjából is. Mert micsoda benyomást tesz valakire, aki például ebben az országban tőkét akar plaszírozni, vagy tőkéjét magyar vállalatba akarja fektetni, az, ha van egy tör­vény, amely azt mondja, hogy az érdekelteket tudomásuk nélkül f SL kormány részéről exisz­tenciájukban veszélyeztethetik, vagy tönkre^ tehetik, vagy olyan termelési feltételek elé állíthatják, amelyek már eleve kizárják azt, hogy a termelést normálisan folytathassák. Ennek a világon semmi értelme nincs, ez el­lenkezik magának a törvényjavaslatnak a szellemével, ellenkezik magában a 6. § 2. be­kezdésében foglaltakkal, úgyhogy nagyon ké­rem a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy e pár szót törölje, amelynek gyakorlatilag semmi értelme nincs, de amelynek káros visszahatása bizonyára érezhetővé fog válni, bár nem olyan hirtelen, hanem lassú folyamat lesz az, amely alá fogja ásni ebben a tekintetben a magyar termelési érdekeket. Méltóztassanak tehát hoz­zájárulni ahhoz, hogy ez a szerintem teljesen értelmetlen pár szó ebből a szövegből kima­radjon. Azt hiszem, hogy ebb en a tekintetben ugyanaz az intencióm, mint ami az igen t. lkere=kedelemügyj miniszter úré. , Még csak arra akarnám a kereskedelemügyi miniszter úr figyelmét felhívni, hogjr itt a sza­kaszban az áll: «ilyen eljárás indítása nélkül is, vagy annak befejezése előtt is». Ez az indít­vány nem vonatkozik arra, hogy ha ez kima­radna, akkor kénytelen volna a miniszter úr bevárni az egyeztető bizottságok tárgyalásának befejezését, mert hiszen a 2. § ezeket az egyez­tető bizottságokat csak fakultative írja elő, ha tudnillik a miniszter akarja, hogy ilyen egyeztető bizottságok működjenek. Hiszen itMs csak az van, hogy esetleg egyeztető bizottságok közre­működésével, úgyhogy semmi akadálya nines annak, hogy ez a pár szó ebből kimaradjon. Nagyon kérem a kereskedelemügyi miniszter urat és a t. Házat, hogy ezt a módosító indít­ványomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indít­ványa töröltetik. Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólani. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! A magam részéről a Biró Pál képviselőtársam által felhozott indokokat olya­noknak tartom, amelyek alapján javasolom f a t. Háznak, hogy indítványát elfogadni méltóz­tassék. Tényleg biztonságot kell teremteni a 72*

Next

/
Oldalképek
Tartalom