Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-472
Az országgyűlés képviselőházának 1*72. ülése 1931 február 26-án, csütörtökön. 479 A.imi törvényjavaslatunk biztosítja a nyilvánosságot, amit a hivatalos javaslat nem •biztosít. Éppen az imént, a kereskedelemügyi miniszter úr kvázi lehetetlennek minősítette a nyilvánosságot, noha nagyon jól tudjuk, hogy a kartellek visszaéléseivel szemben ez az egyetlen hatékony védekezés. Ezt az egész külföldi szakirodalom elismeri és propagálj a és a német Notverordnung is biztosított messzebbmenő nyilvánosságot, nyilvános ellenőrzést, mint a hivatalos javaslat, amelyet az imént megszavaztak. Végül.— hogy mint alapelvet említsem fel —\ a mi törvényjavaslatunk védelmezi a fogyasztót, a munkást, ezenkívül védelmezi a kartellen kívülálló iparüzőt és a kartellben bentlévő olyan iparűzÖt, akin esetleg sérelem esik a kartell részéről. Mindezek az alapelvek hiányzanak az; eredeti javaslatból. Ezenkívül azután természetesen vannak hasonlóságok. Ha tehát az igazságügyminiszter úr a mi törvényjavaslatunkat az ő saját vérszegény törvényjavaslatával összehasonlítja és azt mondja, hogy ez a kettő tulajdonképpen egy, akkor az igazságügyminiszter úr nem tárgyilagos és nem lojális. Nyilván arra számított, hogy a képviselő urak túlnyomó része a mi törvényjavaslatunkat nem olvasta el és így nincs abban a helyzetben, hogy a kettőt összehasonlítsa. Csupán ezeket akartam a címnél elmondani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Feliratkozva senki nem lévén, kérdem, kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani! Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Aki az én tegnapi felszólalásomat hallotta, tisztában lehet azzal, hogy erre a most elhangzott felszólalásra tulajdonképpen nem volna szükséges at. Ház előtt válaszolnom. Azt mondja a t. képviselőtársam, hogy én kísérletet tettem, hogy a kormány vérszegény javaslatával szemben bizonyos észrevételeket akként utasítsak vissza, mintha a • szociáldemokrata javaslat sem volna különb a kormány javaslatánál. Én azt mondottam, — és felolvastam annak a javaslatnak egyes pontjait is — hogy bizonyos tételekben az a javaslat enyhébb, mint a kormány javaslata, de éppen abban a pontban, ahol a kormány felhatalmazásáról van szó, túlmegy a bizottsági szövegen, mert a kormány eredeti szigorúbb javaslatát szószerint tette magáévá. Ezzel tehát bizonyítottam azt, amit eredetileg állítottam, hogy a szociáldemokratapárt teljesen alaptalanul és jogtalanul támadja a kormányt azzal a célzattal, mintha ez a kormány akarna önmagának nagyobb hatalmat biztosítani a kartellekkel szemben, (Propper Sándor: Kiszakított részekkel tetszett operálni) mint szükséges, mert bebizonyítottam, hogy a szociáldemokratapárt kíván nagyobb hatalmat adni a kormánynak a kartellekkel szemben, mint maga az a javaslat, amelyet a t. Ház most általánosságban elfogadott. Ami pedig a két javaslat közötti kapcsolatokat illeti, utálok arra, amiket t. képviselőtársam most maga is elmondott. Ezekből is látszik, hogy a két javaslat alapszerkezete teljesen azonos, Csak riüanszokról van itt szó. Nem vonom kétségbe, hogy ebben a javaslatban vannak lényeges eltérések is, de véletlenül nem all az, amit méltóztatott mondani, hogy fel méltóztatott találni azt a titkot, amelyet még senki sem talált fel, hogy tudniillik meg tudta volna a t. párt indítványa adni azt, amit eddig még egy tudós sem adott meg: meghatározni a kartell fogalmát. Éppen rámutattam arra, hogy az igen t. párt indítványában sincs a kartell fogalmazása megszerkesztve, (Propper Sándor: Mindenesetre jobban, mint az eredetiben!) ellenben majdnem szó szerint el van fogadva a törvényjavaslatnak 1. §-a, amely körülírással próbálja megadni annak a tevékenységnek a körét és célját, amelyet kartelltevékenységek alatt értünk. Amikor pedig ezt teszi a t indítványozó képviselő úr javaslata, akkor voltaképpen ismét csak a kormány javaslatának elvi álláspontjára helyezkedik és tulajdonképpen a kormány álláspontja elvi helyességét támogatja.^ Azt méltóztatott mondani, hogy a nyilvánosság nincs kellőkép biztosítva a tárgyalt törvényjavaslatban. Engedelmet kérek, kifejtettem azt az álláspontomat, hogy ez a törvényjavaslat a nyilvánosság tekintetében elmegy addig a határig, ameddig a józan törvényhozások külföldön elmentek. Egyetlen egyet véd, az üzleti titkot, amire vonatkozóan szerény meggyőződésem szerint t. képviselőtársam is hajlandó bármikor, a nyilvánosság előtt is velem egyetérteni: hogy az üzleti titok felfedése nem célja semmiféle kar telitörvényhozásnak, sem annak, amely a kartelleket túlságosan védi, sem annak, amely túlságosan támadja. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A bíróság előtti eljárásban ellenben a leghatározottabban a polgári perrendtartás nyilvános szabályai érvényesülnek, annál tökéletesebb nyilvánosságot pedig biztosítani nem lehet. (Ügy van! a középen.) Ezek alapján megállapíthatom, hogy mindazokat, amiket tegnap mondottam, nem kell módosítanom, t. képviselőtársam mostani előadása éppen azt állapította meg és ismerte be, hogy az én tegnap előadottaim a valóságnak megfelelnek. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A cím házszabályszerűen meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök: Szólásra ki van feljegyezve? Urbanics Kálmán jegyző: Jókai-Ihász Miklós! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Van még valaki feljegyezve! Urbanics Kálmán jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Abban tökéletesen igaza van az igazságügyminiszter úrnak mostani felszólalásában, hogy a kartell fogalmának megjelölése éppúgy nincs meg a miniszter úr által beterjesztett és képviselt törvényjavaslatban, mint ahogy nincs benne abban az indítványban, illetőleg törvényjavaslatban sem, amelyet szociáldemokrata képviselőtársaimmal együtt beterjesztettem. Nincs is szükség arra, hogy ezt a fogalmat a törvényjavaslatban lerögzítsük, mert a helyes törvényszerkesztés az, hogy lehetőséget adjunk arra," hogy azokat az alakulatokat, amelyek a mai felfogás szerint talán még nem sorozhatok ide, de a jövőre vonatkozóan, a gazdasági élet fejlődésével igen, ide lehessen sorozni. Ha azonban a t. igazságügyminiszter úr megnézi ezt az indítványt, illetőleg törvényjavasLatot, amelyet ' • ml beterjesztettünk és 71*
