Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-468

Az országgyűlés képviselőházának 468. ülése 1931 február 19-én, csütörtökön. 353 nyékén, amely nívón tulajdonképpen minden egyes balatonmenti fürdőhelyen lennie kellene nemcsak egy, hanem több épületnek is. Beszélünk arról, hogy teremtsünk Balatonkultuszt. Én azt mondom, teremtsünk először Balaton-kultúrát, mert amíg ez nincs meg, addig a Balaton-kultusz sem tud létrejönni. A Balaton-kultuszhoz mindenki megkívánja azt, hogy ne kerüljön inferiorisabb helyzetbe, mint amilyenben odahaza van, mert annak, akinek hidegvizes kancsóból és bádoglavórból kell mosdania, nem élvezet a Balaton mellett nyaralni. Arra kell törekednünk, hogy a Balaton mellé kultúrát vigyünk, aminek pedig éppen egyik legjelentősebb akadálya a cső<kartell, mert ha háromszoros árat kell kiadni azért, amit egyszeres áron lehetne megszerezni, akkor ez igen nehéz. Sokkal egyszerűbb és végtelenül könynyebb az osztrák és cseh fürdőhelyeknek, amelyek a csőárukat, amelyek igen jelentős tényezők, hozzánk képest egyharmad áron kapjak. Ha a esőkartellről beszélünk, én azt mondom, hogy le kell törni a csőkartell árait, ha kell, még azon az áron is, hogy beengedjük a külföldi csőárúkat. Azt mondják ezzel szemben, hogy bizonyos munkásvédelmi és haza fisági tényezők vannak, amelyek ezt lehetetlenné teszik. Én azt mondom: azért, hogy egy-két gyárnak munkásai ne legyenek 50-—60%-os munkacsökkentéssel meg-bénítva, nem lehet a szerelőipar munkásainak ezreit munkanélkülivé tenni. A vasiparnak tipikus üvegházi ipara a radiator- és kazángyártás. A központi fűtésnek ezt a rendkívül lényeges alkotórészét, amely annak lelke, itt csupán egy olyan gyár állítja elő, amely gyárat magyarnak mondanak, — én nem tartom annak — az úgynevezett Magyar Radiátorgyár, amelynek rosszminőségű racliátorjai azt a minőséget fejezik ki, amely minőséget a külföldi gyárak Balkán ware-nak szokták nevezni. Ebben a minőségben gyártják itt nálunk egyetlenegy gyárban a kazánt is, és ezt a gyártást a magyar kormány 100%-os vámmal védi, úgyhogy ma például Magyarországon a radiátorok átlagára a nagykereskedelemben 19—20 pengő, detailban 23—24—25 pengő, míg ezzel szemben Németországban és Ausztriában a radiátor fűtőfelület kvadratmetere 11—12 pengő; a kazán fűtőfelület kvadrátméterének egység'ára nálunk 140—150 peng-őt tesz ki, amivel szemben Ausztriában ugyanezt 70—80 pengőért meg lehet 'kapni. Világos dolog tehát, hogy nálunk annak, hogy ez a higiénikus fűtési berendezkedés elterjedjen, egyedül ez <az üvegházi ipar az akadálya, mert mint mondottam, ennek az egyetlenegy gyárnak néhány munkása kedvéért a munkások ezrei vannak munkanélkülivé téve azzal, hogy a szerelőipar ezen a téren nem tud eredményesebben dolgozni. Nekünk igenis, oda kell törekednünik, hogy a, mi szerelőiparosaink, akik mondhatom és állíthatom, hogy a világ legelső iparosai közé tartoznak, munkához jussanak és erre nincsen más mód, mint a csőkartellnek és radiátorkartellnek letörése. T. Képviselőház! Az elméleti fejtegetések helyett, amelyek az anyagkartell drágító hatását megvilágítják, én egy konkrét példával akarok szolgálni. (Halljuk! Halljuk!) Elővettem az egyik legutóbbi években lefolytatott építkezésemet, amelyet azért választottam ki, mert annál az épíkezésnél kerekszámban csaknem pontosan 100.000 pengő volt az építési költség, ( és így nagyon könnyű a további következtestéseket levonni. Elővettem ezt az építkezést, amelynél a leszámolási műveletekből tudom, hogy mennyi tégla, mennyi mész, mennyi cement. mennyi vas stb. kellett hozzá, s tudom azt is, hogy mennyibe kerültek ezek, illetve milyen árat fizettünk értük. Ha most ezeket az párakat összehasonlítom olyanformán, hogy kiszámítom azokat az árdifferenciákat, amely differenciák a tényleg kifizetett egységárak és a kartellenkívüli gyárak egységárainak a különbözetéből adódnak, akkor a következő érdekes adatokra jön rá az ember. Ehhez az .épülethez kellett 192.000 darab tégla. A kartellár és a kartellenkívüli ár között a különbség 1000 téglánál 18 pengő, itf'tehát 3456 pengő kartellhaszon van benn az árakban. Kellett az építkezéshez 256 métermázsa mész, itt a differencia két pengő, tehát 512 pengő kartellhaszon van a mésznél. Cement 234 métermázsa kellett, a differencia a kartellár és a kartellenkívüli ár között 2*3 pengő, ez a különbség tehát 538 pengő kartellhasznot jelent. Kellett az építkezéshez 80 köbméter fa differencia 12 pengő, ez a különbség tehát 960 pengő kartellhasznot jelent. Kellett azonkívül # 160 métermázsa hengerelt- és betón-vas, ennél a differencia 16 pengő, a különbség tehát 2560 pengő kartellhasznot jelent. Kellett 920 folyóméter cső "is; itt az átlag csővastagságnak, s a legnagyobb mennyiségű csőhossznak a méreteivel beszorozva, a 2'2 pengő kartellhasznot, ez összesen 2024 pengőt tesz ki. 200 kvadrátméter fűtőfelületből radiátornál kvadrátméterenként 7 pengő a differencia; ez összesen 1400 pengő. Húsz kvadratméteres fűtőkazán kellett, itt 60 pengő az árdifferencia, 1200 pengő tehát a kartellhaszon. Összesen ezek az összegek 12.650 pengőt tesznek- ki, és, ha .még most ehhez hozzáteszem, hogy azoknál a kisebb anyagoknál is, amelyek itt szintén előfordulnak, a fémalkatrészeknél és egyebeknél, van egy kis kartellhaszon, amelyet 350 pengőre értékelek, akkor kiderül, hogy ennél a 100.000 pengős építkezésnél 13.000 pengő hartellhaszon van, vagyis 13% az, amivel a kartell az építkezést drágítja. Ez azt jelenti, hogy ezt a 100.000 pengős épületet 87.000 pengőből is meg lehetett volna építeni, ha kartellhaszon nem volna benne, vagyis azt jelenti, hogy 8 ilyen épület közül csak 7 épület az építtetőé és egy ilyen épület a kartellé. Nemcsak tizedet fizetünk tehát a kartellnek, mint a régi dézsmás világban, hanem most fizetünk az építőiparban a kartellnek egy nyolcadot, mert minden nyolcadik ház már a kartell tulajdona. Méltóztatik látni, hogy jgenis szükség van arra, hogy a törvényjavaslat ebbe belenyúljon és ezt a kartellhasznot valami egészségesebb mértékre redukálja; hiszen teljesen megszüntetni nem lehet, de egészségessé tenni igenis lehet. Méltóztatik látni, hogy az építőipar válságában 13%-os felesleges nyereséggel szerepel az építőanyagkartell, amelynek letörésére tehát igenis hazafias kötelességünk törekedni. Mélyen t. Képviselőház! Ök ezzel szemben mindig azt mondják, és &,z a vitairat is, amelyei a Gyáriparosok kiadtak, ezt magyarázza, hogy ne az ipari anyagok árát akarjuk mi leszállítani, hanem a mezőgazdasági termel vények árát tornásszuk felfelé. Ez egyoldalú beállítás és azt hiszem, a lehetetlenséggel határos módszer. Nem hiszem, hogy & mezőgazdasági termeivények árát fel lehetne tornászni a mai áraknál jelentékenyen feljebb sőt inkább azt hiszem, hogy a mezőgazdasági árak ott fognak megállni, ahol azoknak békebeli értéke volt, hogy a 6 forintos búzaár körül fognak megállni. (Mozgás a balközépen. — Bud János kereskedelemügyi miniszter: Az 1896-ban volt!) Azt az egészségtelen áremelkedést, amelyet nem a természet törvényei és a produkció ter-