Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-456

21 Az országgyűlés képviselőházának ­munkanélküliek nagy tömegei élnek. Hogy csak egyetlenegy képet tárjak ide a Képviselő­ház elé, megemlítem, Qrogy a közelmúlt napok­ban... (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak [helyeiket elfoglalni és csendben ma­radni. Kabók Lajos: ... több elvtársammal együtt éjszaka a Baross-utca és az ör-utca sarkára értem, ahol rendkívül nagy tömeget talál­tunk. Nem is tudtuk hirtelenében, hogy ilyen késő éjszakai órában miért van ilyen nagy tö­meg az utcán. Érdeklődvén, megtudtuk, hogy ezek a kétségbeesett, nyomorba jutott emberek hólapátolásra várakoznak s az egész éjszakát a hidegben, az utcán töltik el azért, hogy másnap négy pengő keresettel járó hólapátolási mun­kálatokhoz jussanak. Százak és százak ácsorog­nak egész éjszakán keresztül a város külön­böző részein azokon a helyeken, ahol hólapá­toló munkásokat vesznek fel, és lesik, hogy kétségbeejtő nyomorukban legalább ilyen négy pengős napi munkáihoz jussanak, mert olyan helyzetben vannak, Ihogy az a napi négy pen­gőt jövedelmező munka is enyhít valamit leg­alább pillanatnyilag a sorsukon. Ahol ilyen állapotok vannak, ahol a munka­nélküliek ilyen kétségbeejtő nyomorba jutot­tak, ott igenis szükséges a törvényhozásnak g-ondoskodni arról, hogy ezeken az embereken valamiképpen segítsenek. Most, hogy ennek az indítványnak a meg­indokolását javasolom, ez történik azért is, mert úgy látszik, hogy a közmunkák elrende­lése terén a kormány teljesen tehetetlen. Hó­napokkal ezelőtt, az őszi időszakban beigért a kormány különböző közmunkákat, amelyeket egész tervszerűen dolgoztak ki. Emlékeztetni kívánom az igen t. Képviselőházat arra, hogy különösen r a szeptember 1-i nagy. tömegde­monstráció hatása alatt a belügyminisztérium­ban is összeültek az uraik tanácskozni. A bel­ügyminiszter úr magához rendelte a várme­gyék vezetőit, a főispánokat és velük egyetem­ben beszélte meg, hogy az egész országban melyek azokba közmunkák, amelyek végrehaj­tandóik és végrehajthatók. Amikor megálla­podtak, közölték a nyilvánossággal az ered­ményt. Igaz, hogy nagyon vérszegény volt az- a Pro­gramm, amelyet a belügyminiszter úr', közre­adott, azonban még ebből a vérszegény pro­grammból sem valósult meg semmi. Elmúlt az ősz, itt állunk a rideg tél közepén és nem törté­nik komoly gondoskodás arról, hogy bármi­nemű közmunka meginduljon. A kormány tag­jai között számosan voltak, — így a pénzügymi­niszter úr és a kereskedelemügyi miniszter úr is — akik az ősz folyamán több kijelentést tet­tek itt a Képviselőház színe előtt, az ország nagy nyilvánossága felé arra vonatkozólag, hogy milyen nagyobbarányú közimunkák fog­nak végrehajtatni a legközelebbi időben és meg­jelölték az erre rendelkezésre álló pénzforrást is. Fennen hangoztatták, hogy a nagy állami kölcsön előlege, három és félmillió font — ami cirka 85—87 millió pengőt tesz ki — ezeknek a sürgős közmunkáknak elvégzésére rendelke­zésre áll. Azóta hónapok multak el és a legszo­morúbb an kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ezekből az ígéretekből semmi, de semmi sem valósult meg. Amidőn itt vagyunk a tél derekán, január vége felé, amidőn ki kellene már bontakoznia annak a képnek, amelyből a tavaszi közmunkákat meg lehet állapítani, mély sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a közmun­kák terén semmiféle előkészület nincs, sőt már 56. ülése 1931 január 23-án, pénteken. kivitelezésre teljesen készen álló és részben megkezdett közmunkákat is félbehagyják, nem folytatják, mert már nem is restellik a kormány , részéről kijelenteni és az ország lakosságát érte­síteni róla, hogy egyáltalán nincs pénz ezeknek a közmunkáknak elvégzésére. Mi ezekkel a kijelentésekkel nem elégedhe­tünk meg, mert azt tapasztaljuk, hogy van még elegendő pénz ebben az országban, ami haszon­talan kiadásokra lett felhasználva. Ezeket a ha­: szontalan kiadásokat kell beszüntetni és ezeket az Összegeket kell felhasználni arra, hogy az or­, szag munkanélküliéit, akik kétségbeejtő hely­zetbe jutottak, segítsük, támogassuk. Felsora­koztathatom azokat a napi jelenségeket, amelyek a, munkásszakszervezeteikben játszódnak le, ahol a munkanélküliek már teljes reménytelenséggel vannak, mert még csak kilátásuk sincs a legkö­zelebbi jövőben az elhelyezkedésre. Éz az elkese­redés ma már ismételten (megmutatkozik azok­jelenetekben, amelyek az utcákon zajla­nak le. A munkanélküliek kénytelenek ismét az . utcára vinni nyomorúságukat, ott hallatni jaj­szavukat, a közvélemény és az érdekeltek figyel­mét önmagukra terelni, mert éhezés és nyomor az osztályrészük. Es amikor ismételten ilyen jelenségek állanak elő, azt tapasztaljuk, hogy a kormány a régi megszokott módszerekkel, rendőrkarddal akarja elintézni a munkanélkü­liek sorsát (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) és a rendőri apparátus felvonultatásával véli elintézhetni ezt a rendkívüli nagy nyomo­rúságot. T. Képviselőház! Ez elől a kérdés elől már nem lehet elzárkózni. Éppen ezért kénytelenek vagyunk figyelmeztetni' önöket, hogy tessék végre feladni azt a magatartást, amely ride­gen és könyörtelenül nézte az önhibáin kívül munkanélküliségbe jutottak sorsát. (Meskó Zoltán: Dehogy néztük ridegen!) Ezt a kö­nyörtelenséget, ezt a ridegséget (Ellenmondá­sok jobbfelől és a középen.) tovább folytatni nem lehet és ezzel szemben igenis olyan intéz­kedéseket kell végrehajtani, amelyek megmen­. tik, megóvják à munkanélküliségbe jutott nagy tömegeket a további pusztulástól. Felsorakoztathatok itt nagy • üzemeket, amelyekben a legkétségbeejtőbb hírek jutnak napvilágra. A legtöbb munkást foglalkoztató üzem, mint például a Ganz-gyár, amëly ma Ma­gyarország legnagyobb ipari telepe és utána a Standard, az Egyesült Villamosság gyártele­pei, újabban mind a munkáslétszámot csök­kenti többszöri csökkentés után és azok után, hogy a munkaidő már egészen a minimálisra leredukáltatott, azok után, hogy a. munkások szabadságolása már hónapokra megtörtént, most még ismételten rendületlenül a munkás­létszám apasztása folyik. Felsorakoztathatok egyéb üzemeiket, kereskedelmi vállalatokat, amelyek a nagyarányú gazdasági válság kö­vetkeztében mind csökkentik alkalmazottaik számát, ami ezzel egyetemben azt jelentig fhogy a munkanélküliek száma, amely már amúgy is ijesztően magas fokra növekedett, továbhra is növekedni fog. Nem lehet a kormánynak az elutasító álláspontot tovább tartania, (Ügy van a szélsőbaloldalon.) nem lehet a kormány­nak továbbra is-azon az állásponton marad­nia, hogy ígéretek halmazába burkolja magát és azokból nem valósít meg semmit, mert ez az ország teljesen tönkremegy, ez az ország teljesen elpusztul, mert a munkanélküliség újabban és újabban növekszik. Ismételten újabb munkanélküliséget von maga után ez; & gazdasági válság és így "az egész közgazdasági élet vértkeringését úgyszólván teljesen meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom