Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-466

308 Az országgyűlés képviselőházának 466, ülése 1931 február 12-én, csütörtökön. Bocsánatot kérek, e terrorisztikus kísérletek ellen ne legyen ebben az orsiágban törvényes remédium, az egyes egyénnek ne legyen meg az a joga, hogy bíróság elé vigye azt, aki őt tönkreteszik? (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Bíróság elé mehet! — Zaj balfelöl.) Miért a rendes bíróság elé? (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: A rendes bíróság sohasem vicc! — Baracs Marcell: Ha kikötötték a választott bíróságot, akkor hogy menjen oda! — Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Nem olyan kérdésről beszélt a t. képviselő úr, ahol még szóba is jöhet a kartelibíróság. Nem karteHtagokról beszélt, hanem outsiderről. Teljesen összezavarják a kérdést! — Zaj. — Elnök csenget.) A kaposvári gyár nem volt kartelltag, miniszter úr, ez egyszerűen konkurrenciát akart támasztani a kartellnek, s a kartell őt a legrútább eszközökkel belekényszerítette abba, hogy vagy tönkremenjen, vagy pedig a kartell diktatúrája alá vesse magát. Ha kartelibíróság elé mehetett volna, imint ahogyan ez Németországban van, akkor t. miniszter úr, ez nem történhetett volna meg, inert a kartell nem kényszeríti) ette volna a gyárat, hogy becsukjon s annyi és annyi ember kenyér nélkül maradjon Kaposváron. De t. miniszter úr, van itt más is. Lehetséges-e a Treue-Rabatt dolga, — amit a miniszter úr éppen olyan jól ismer, mint én — hogy valaki csak akkor kap olcsóbb árut a kartelltől, ha mindent onnan vesz, vagy nem kap árut, semmiféle árut, ha nem onnan vesz mindent? A csőkartellnél például (Gaal Gaston: Ez a kaposvári eset!) a hosszú csöveket nem adják ki, ha a rövid csöveket másutt vásárolják. Hát ilyen esetben ne legyen joga az illetőnek, hogy a kartelltbíróság előtt keresse az igazát, amint az Németországban történik? Erre már műszavak is vannak. Ezt így nevezik: äussere Organisationszwamg. Ez elfogadott, ismert dolog Németországban, semmi különösebb ebben nincsen, de mégis csak lehetetlen, hogy a magyar törvény nem akarja megadni nekünk ugyanazokat a jogokat, amelyeket Németországban megadnak, ahol 5000 kartell van, nem mint nálunk, ahol nincsen 100 kartell sem. (Gaal Gaston: És Németország ipari állam, mi pedig állítólag agrárállam volnánk!) Lehetetlenség, hogy nálunk ne akarják megadni azokat a jogokat, amelyeik ott megvannak, és így mi hátrányban legyünk és meg kelljen hunyászkodnunk a kartellek előtt, (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ugyan, kérem!) Bocsánatot kérek, a kartellek előtt még a miniszter úrnak is meg kell hunyászkodnia! (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Kinek?) A miniszter úrnak. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nekem ugyan ne mondjon ilyen viccet! Ezt a képviselő úr maga sem hiszi el! Sokkal többre tartom a képviselő úr ítélőképességét, semhogy ilyeneket komolyan mondjon! — Zaj.) Igenis, a javaslatban az van, amit a kartellek akarnak: erre van alapítva ez a törvényjavaslat. Ha kívánja a t. miniszter úr. ki kell mondanom: igenis, a miniszter úr első elaborátuma férfias volt, igaz volt, méltó volt Magyarországhoz, azonban a másodiknál már a kartelliták diktáltak. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Majd erre fogok válaszolni, de nem közbeszólás alakjában és valamivel tárgyilagosabban, mint ahogy a képviselő úr beszé!) Én a miniszter úrtól mindig szívesen fogadom a felvilágosítást, akár tárgyilagos a miniszter úr, akár nem. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Rendszerint igyekszem tárgyilagos lenni!) Én azt hiszem, hogy tárgyilagos vagyok, mert ha nem akarnék tárgyilagos lenni, higyje el miniszter úr, egészen másképpen kellene beszélnem. (Simon András: Halljuk!) Majd akkor, ha én akarom; nem amikor a képviselőtársam kívánja! Ezt elhiheti nekem a t. miniszter úr. (Jánossy Gábor: Itt mindenkinek tárgyilagosnak kell lenni!) De tegyük fel, hogy a kartell egészséges alakulat, tegyük fel, hogy nincsenek visszaélések. Megengedhető-e akkor is az, hogyha valaki versenyt akar támasztani annak a kartellnek, akkor ezt ne tehesse meg, akkor a kartell minden terrorisztikus eszközt felhasználhasson arra, hogy őt fékentartsa., hogy ezt ne tehesse meg? Bocsánatot kérek, ezek olyan elemi dolgok, amelyek tekintetében az államnak állást kell foglalnia, mégpedig abban az értelemben, hogy mindenki találja meg a jogát. Nem értem a t. miniszter urat, az én részemről miért veszi rossznéven, hogy én a bíróságot akarom előtérbe hozni és nem a miniszter úr bénévolenciáját, vagy a miniszter úr tehetetlenségét. Ha én a bíróságot akarom, akkor én az állam legfőbb fundamentumát kívánom ezzel a feladattal megbízni. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ebben egyetértünk, csak a képviselő úr beállítása téves!) Ha egyetértünk, akkor miért nem viszi keresztül ezt a %. miniszter úr a törvényben? (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Mindenki mehet a bírósághoz, ha a kartellek ellen valami panasza van, csak nem •d

f kartelibírósághoz! A két fórumot végig kell járnia, hogy a harmadik fokon azután megkaphassa az íteletet! Természetesen, ez nem megy 24 óra alatt! Ez a különbség!) Ügylátszik, nem tudom megértetni magam a miniszter úrral. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Az anyagi jog egyenlő, csak a per jogban van kis differencia! Ezért van a félreértés!) Űgylátszik, nem jól fejeztem ki magam. (Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Nagyon is jól!) A bizottságban is tapasztaltam, hogy vagy a miniszter úr nem akar engem megérteni, amit nem hiszek, vagy tényleg az én gyarlóságomon múlik, hogy nem ért meg a miniszter úr. (Strausz István: A politikán múlik!) A rendes bírósághoz a kartellek kinövései tekintetében az egyesek nem fordulhatnak, mert évekig tart, amíg egy ilyen ügy eldől, és addig a közgazdasági viszonyok is abszolúte megváltoznak, addig az illető egyén a kartellek terrorja miatt tönkremegy. Itt egy gyorsan határozó bíróság kell, mint amilyan a kartelibíróság lesz, amelynek bizonyos terminus alatt döntenie kell, gyorsan határoznia, úgyhogy az illető tudja, hogy gyorsan megkapja a verdiktet, tudja magát tartani és nem kell tönkremennie. Ezért tehát, akárhányszor említi is a miniszter úr a rendes bíróságot, a rendes bíróság erre a dologra nem használható. (Zsitvay Tibor igazságú gym in iszter: Ez más kérdés, de azt méltóztatott mondani, hogy nem fordulhat oda senki!) Dehogy mondtam! (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: De igen! Éppen ez ellen tiltakoztam, mert ez félrevezeti a közvéleményt!) Azt mondtam, hogy a kartellbírósághoz nem fordulhat senki. Elfogadom azt, hogy én fejeztem ki magamat roszszul. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: A közönség nem ismeri ezeket a fogalmakat részletesen, azért kell vigyázni!) Elfogadom azt a szemrehányást, hogy nem fejeztem ki magamat jól, hiszen ezeket a jogi kifejezéseket nem ismerem eléggé. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Azért szóltam közbe, mert a jószándékát tudom a képviselő úrnak!) En csak azt mondom, hogy a kartellbírósághoz nem fordul-